Jelenlegi hely
Pecsétgyűjtemény
V szekció
Évkör: 11–20. század
Terjedelem: 6,56 ifm, 66 498 db
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson az „Elhelyezés a levéltári struktúrában” gombra!
Egyéb, nyomtatásban megjelent korábbi segédletek:
Sunkó Attila: Pecsétgyűjtemény V szekció (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 23. Budapest, 2006)
A levéltár 1956-ban megjelent alapleltárában a Pecsétgyűjtemény alcím alatt még mindössze egyetlen nagyobb sorozat, a Magyar Országos Levéltár saját anyagáról készült (V 1), és a Varjú Elemér-től, az Iparművészeti Múzeum igazgatójától vásárolt gipszmásolatok (V 2), továbbá néhány sérült eredeti pecsét szerepeltek. A levéltár pecsétgyűjteménye valójában az idő tájt sem volt ilyen szerény méretű, mert pl. az Altenburger Gusztáv és Réső Ensel Sándor címer- és pecsétgyűjtemény (V5), a Zichy–Czikán-féle címeres pecsétlenyomatok és pecsétmásolatok gyűjteménye (V6) az 1526 utáni gyűjtemény (a mai R szekció) részét képezte, a kormányhatóságok pecsétnyomói ládákban az iratanyagok mellett, a Badeni Egyezmény alapján 1927 után Ausztria által az Országos Levéltárnak átadott pecsétnyomók szintén ládákban a raktárakban hevertek. Ezeket csak jóval később, az 1970–1980-as években helyezték el a V szekcióban. A szekció anyagát a pecsétnyomók mellett elsősorban pecsétlenyomatok gyűjteményei alkotják. Emellett egyre gyarapodik elsősorban a középkori pecsétmásolat-sorozat (V8), amely a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárában (Q szekció) található eredeti pecsétekről készül, és ezzel a legtöbb esetben kiváltható a pecséttani kutatásoknál az eredeti oklevelek és a sérülékeny pecsétek kézbevétele. Ebben és a ma még problémás — különböző jegyzékekben ellentmondó adatokat tartalmazó — pecsétmásolatok meghatározásának korrekciója ügyében, leginkább a középkori eredeti oklevelek digitalizálása után várható jelentős előrelépés.
A Pecsétgyűjtemény középkor utáni anyagának legkutatottabb része az Altenburger–Réső- gyűjtemény "községi pecsétek" néven emlegetett sorozata, azaz a történelmi Magyarország helységeinek viaszpecsét-, illetve bélyegzőlenyomatai vármegyék, azon belül a települések nevének betűrendje szerint csoportosítva.
Mindez jórészt a Magyarországon és a szomszédos országokban bekövetkezett örvendetes szemléletváltozás hatására újból fellendült helytörténeti kutatásnak köszönhető.
A Pecsétgyűjteményhez, annak sajátosságaihoz (például a nagy mennyiségű — elsősorban a 16. század végéig terjedő anyagban — különböző helyen és módon készült, gyakran bizonytalan eredetű pecsétmásolat esetenként a másolatkészítés óta az eredeti pecsét olvashatatlanná vált vagy megsemmisült, igazodni kívánó segédlet készült, amely 2006-ban jelen meg.