Jelenlegi hely
Megjelent az ArchívNet legfrissebb száma
Beköszöntő
Tisztelt Olvasó!
A 2001-ben alapított, évente hat számmal megjelenő ArchívNet az ország első és máig legolvasottabb elektronikus forrásközlő folyóirata. Népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy témaválasztásaival és közérthető stílusával a szakemberek mellett a történelem iránt érdeklődő nagyközönséget is igyekszik elérni magas tudományos színvonalon. Mindez jelentős részben Ólmosi Zoltán munkájának is köszönhető, aki nyugdíjba vonulása miatt az idén nyáron távozott a szerkesztőség éléről.
2016. augusztus 1-jétől kezdve a lap élén megújult szerkesztőség áll, amelynek hosszú távú célja a folyóirat színvonalának, elismertségének és népszerűségének további növelése. Ennek érdekében tematikus számokat kíván megjelentetni az általa fontosnak és időszerűnek tartott kérdésekről.
A most megjelenő 2016/4. szám témája napjaink közbeszédében és a média hírei között egyaránt vezető szerepet játszó menekültkérdés. Öt írásban járjuk körül történetileg azt, hogy a 20. századi magyar társadalom hogyan szembesült e problémával és milyen magatartást tanúsított: elzárkózó vagy inkább befogadó volt-e a menekültekkel szemben?
A korabeli hatóságok hozzáállását is vizsgáljuk annak tükrében, hogy az állami szervek miként reagáltak a menekültek tömeges megjelenésére és mit tettek a kérdés megoldása érdekében. A tanulmányok nyomán kibontakozó vegyes összkép jól jelzi a probléma bonyolultságát, összetettségét.
Lectori salutem!
Budapest, 2016. szeptember 23.
ArchívNET (2016) 4. szám
Menekültkérdés, migráció Magyarországon a 20. században
Sárándi Tamás: Dél-erdélyi menekültek a második bécsi döntés után
Magyarországon az 1940–1944 közötti időszak egyik legproblematikusabb pontja a menekültkérdés volt, elsősorban a dél-erdélyi magyar menekültek nagy száma miatt. Az erdélyi magyarok menekülése már a bécsi döntést megelőző hónapokban megindult, 1940 őszétől pedig tömegessé vált. A második bécsi döntést követő négy évben mintegy 190 ezer menekült érkezett Romániából – elsősorban Dél-Erdélyből – a magyar közigazgatás alatt álló területekre. Ellenkező irányba, tehát a magyar fennhatóság alá került Észak-Erdélyből – egyes román történészek túlzó adataival szemben – kb. 210 ezer román menekült el.
Slachta Krisztina – Tóth Imre: Az 1989. szeptemberi határnyitás német külügyi és állambiztonsági dokumentumok tükrében
Kránitz Péter Pál: A nemzetközi menekültügy és Magyarország az első világháború után
„A lakóhelyéről elűzött és minden vagyonától megfosztott örmény menekültek szenvedéseit talán egy nemzet sem tudja oly mértékben átérezni, mint éppen a magyar nemzet. A trianoni békeszerződés és az utódállamok erőszakos intézkedései folytán ugyanis a magyarok százezrei jutottak hasonló sorsra, akik vagyonuktól megfosztva mind a megkisebbedett és területe nagy részének elvesztése folytán gazdasági rendszerében feldúlt, a háború és az azt követő idegen megszállások által súlyosan meggyengült mai Magyarország felé menekültek, és ezen súlyos helyzetbe jutott országtól vártak segítséget. […]”
Kaszás Veronika: Erdélyi menekültek 1988–1989-ben és a magyarországi közvélemény
Klettner Csilla – Kovács Tamás: A lengyel menekültek magyarországi fogadtatása 1939 őszén
A magyar politikai vezetés 1939 őszén a lengyel katonai és polgári menekültek befogadása mellett döntött. Az elmúlt 70 évben nagyszámú feldolgozás és visszaemlékezés jelent meg mind magyar, mind lengyel oldalról, az újabban feltárt levéltári dokumentumok azonban a kérdés eddig kevéssé ismert aspektusait is bemutatják.
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges