Jelenlegi hely

Mediévista könyvbörze újratöltve

2015.12.03.
Egy esztendő elteltével ismét az Országos Levéltárban gyűlt össze a középkorász közösség az éves könyvtermés áttekintésére.

Szerző: Szovák Márton

Könyvek a középkorról címmel rendezett kerekasztal-beszélgetéssel összekapcsolt könyvbemutatót a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 2015. december 11-én. A könyvrakások körül kialakult tömeget Rácz György főigazgató-helyettes terelte az ülőhelyek felé köszöntő beszéde előtt. Ebben felhívta a figyelmet a második, így már a hagyománnyá válás útján járó decemberi könyvbemutató újdonságaira. Egyrészt kiemelte a kerekasztal-beszélgetés, mint új elem megjelenését az eseményen, másrészt az Országos Levéltár idén kialakított konferenciatermét mutatta be, amely méretével lehetővé tette, hogy az érdeklődők kényelmesen elférjenek a tavalyi lovagtermi tolongással ellentétben. Az ismertetett könyvekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy nagy részük több évre, évtizedre visszatekintő kutatómunka eredménye vagy könyvsorozat tagja.

Ezután Arany Krisztina levéltáros asszony néhány mondatban ismertette a bemutatásra szánt könyveket, amelyekből a Rácz György rövid, jellemző szemelvényeket olvasott fel. Ezt követően Arany Krisztina moderálta a kerekasztal-beszélgetést, amelyben részt vettek a Történettudományi Intézet részéről Kovács Éva, Weisz Boglárka és Pálosfalvi Tamás; Szovák Kornél a PPKE BTK oktatója és Erőss Zsolt, a pécsi Kronosz Kiadó könyv-üzletág vezetője. A moderátor először Pálosfalvi Tamáshoz fordult, aki a politika- és hadtörténet iránti növekvő érdeklődés okait fejtegette. Elmondta, hogy közel száz éves lemaradást kell pótolnia ezen a területen a hazai tudománynak, ezért is került a kutatások fókuszába az általános politika iránti érdeklődés mellett. Sajnálattal állapította meg, hogy az emberek említett alapvető fogékonysága ellenére az eredmények nagyon lassan, sőt gyakorlatilag alig jutnak el az oktatásba, köztudatba. Mindazonáltal fontos, hogy olyan alapos munkák készüljenek mint az 1514-es tanulmánykötet, valamint B. Szabó János és Szabó Pál csata illetve ostrom kötete.

Az esemény képekben:
 
Fotók: Lajos Ádám

 

A következő tematikus egységet képviselő egyháztörténeti műveket és forráskiadványokat Szovák Kornél ismertette. Kristó Gyula szavait idézve hangsúlyozta a mediévisztika és az egyháztörténet elválaszthatatlanságát, majd a forráskiadások két aspektusát villantotta fel: egyrészt szcientometriai hasznosságukat, másrészt a politikában és a nemzeti identitás formálásában betöltött szerepüket. Nemes Gábor Brevia Clementina című művének szisztematikusságát dícsérte a XIX. századi, a bőség zavarában csapongó kutatókkal szemben; a Kertész Balázs által közzétett ferences levelezésnek pedig az eredetiségét, hiszen az obszerváns írásbeliségnek ezen műfajával eddig nem foglalkoztak. A koldulórendi konfraternitásokról szóló könyvet már nagyon várta, csakúgy, mint Barabás Gábor monográfiáját, amelynek német változatát ismerte. C. Tóth Norbert esztergomi sorozatáról megjegyezte, hogy rámutat a nem kellően megbecsült esztergomi Prímási Levéltár gazdagságára. A szintén pázmányos kötődésű Vestigia projekt zárókötetével kapcsolatban pedig a kutatás egyháztörténeti gyökerét - amihez bőséges diplomáciai forrásanyag társult - emelte ki, továbbá a kutatás során megnyilvánuló virágzó italianista-történész együttműködést.

Ezután a várostörténeti kötetekről beszélt Weisz Boglárka, amely téma a politikatörténettel is gyakorta összefonódik. Kihangsúlyozta a Spekner Enikő Budával kapcsolatos művében található adattár fontosságát, különös tekintettel a Károly-itineráriumra, ez szerinte önálló kötetet is megérdemelne. A pécsi vonatkozású munkát ismertetve megemlékezett a nemrég elhunyt Koszta László érdemeiről. Lassanként az ismeretterjesztési és kiadói szempontok felé terelve a szót elmondta, hogy bár személyesen nem híve a végjegyzetek alkalmazásának, ez a szerkesztési megoldás segíti elő a pécsi kötet nem csak szakmai körökben terjedését.

Ezt a gondolatot megragadva a moderátor Erőss Zsoltnak és Kovács Évának adta a szót. A Kronosz Kiadó vezetője megerősítette, hogy ha hosszú távon és küzdelmes terjesztés révén is, de megtérül a történeti munkák kiadása. Kovács Éva opitmistán nyilatkozott a kutatási eredmények terjedésének Pálosalvi Tamás által elég borúsan felvázolt képéről. Viszont fölvetette, hogy az eladhatóság és a tudományos érték gyakran nem járnak együtt, a nagy kiadók ezért is tesznek le az igényesebb munkák terjesztéséről. Így a feladat az intézeti és a kisebb kiadókra hárul, de Kovács Éva bíztatja őket: évtizedekre nyúló hasznot, sikert hozhat nekik egy-egy mű gondozása. Ezután az online kiadások, cikkek alkotta konkurenciát helyezte a kiadók egymás közti versengése elé, felhívva a figyelmet az internetes anyagok szűretlenségében rejlő veszélyekre. A támogatási rendszerről elmondta, hogy minden kiadónak szüksége van erre, de az állami forrásokon (NKA, MTA, OTKA) túl kívánatos lenne, hogy a kutatásban saját érdekeiket felismerő “szponzorok” is megjelenjenek a tudományos könyvkiadásban. Erőss Zsolt erre reflektálva felhívta a figyelmet, hogy manapság hiányzik a tudományos igényű munkák és a történelmi tárgyú tucatkiadványok közötti középút. Ezt egyrészt a politikatörténeti művek, másrészt az életrajzok formájában tudná elképzelni. Kovács Évával ellentétben kárhoztatta az OTKA és TÁMOP támogatások megkötéseit, hiszen az ilyen alapokból finanszírozott könyvek nem hozhatóak kereskedelmi forgalomba, csak ingyenesen terjeszthetőek. Ez pedig paradox módon megakadályozza a kiadványokban publikált eredmények elterjedését. Ennek a problémának a súlyosságát Szovák Kornél is megerősítette, majd Kovács Éva szavaira reagálva az online folyóiratok hasznos oldalát villantotta fel, vagyis hogy a kutatók közti kommunikációt megkönnyíti, így lehetővé téve a szakmai értékelésükben egyre komolyabb szerepet játszó hivatkozási szám gyors növekedését.

A beszélgetést azzal zárta le Arany Krisztina, hogy a hálózati kiadások körüli vitát nyitva hagyva a két hordozó - papír és internet - további békés egymás mellett élését várja. Ezután még kitért a kezdő (Acta…) és a záró (Vestigia…) tanulmánykötetre, hangsúlyozva a hungarika-kutatások további folytatásának jelentőségét. A mintegy 70-80 résztvevő ezután némi inni- és harapnivaló mellett folytatta az eszmecserét a felmerült témákról, valamint lehetőség volt a bemutatott könyvek vásárlására. Azt hiszem, minden jelenlévő nevében mondhatom, hogy reméljük a decemberi levéltári könyvbemutatók folytatását, hiszen kiváló lehetőséget biztosít a kutatások és kutatók bemutatkozására, valamint a nívós szakmai eszmecserére is.

 

A bemutatott könyvek:

Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae Acta Historica 138. (2015) - A Magyar Medievisztikai Kutatócsoport kiadványa.

Barabás Gábor: A pápaság és Magyarország a 13. század első felében. Pápai hatás - Együttműködés - Érdekellentét. Pécs, 2015. (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiens 5.)

Brevia Clementina. Magyar vonatkozású brévék VII. Kelemen pápa idejéből 1523-1526. Közreadja: Nemes Gábor. (Collectanea Vaticana Hungariae I/12, A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 23.)

Marie-Madeleine de Cevins: Kolkulórendi konfraternitások a középkori Magyarországon (1270k. 1530k.) Pécs, 2015. (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiens 6.)

Erdélyi Okmánytár IV. (1360-1372) Jakó Zsigmond kéziratát szerkesztette és kiegészítette Hegyi Géza-W.Kovács András. Budapest, 2014. (A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kiadványai II. Forráskiadványok 53.)

In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások “az ország közepén”. Szerk.: Benkő Elek, Orosz Krisztina. MTA BTK RI, Budapest, 2015.

Keresztesekből lázadók. Tanulmányok 1514 Magyarországáról. Szerk. C. Tóth Norbert és Neumann Tibor. Budapest, 2015. (Monumenta Hungariae Historica. Dissertationes.)

A magyarországi obszerváns ferencesek eredetiben fennmaradt iratai 1448-1526. Közzéteszi: Kertész Balázs. Budapest, 2015. (Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria 7.)

Pécs története II. A püspökség alapításától a török hódításig. Szerk. Font Márta. Pécs, 2015. (Pécs Története Alapítvány - Kronosz Kiadó)

Spekner Enikő: Hogyan lett Buda a középkori Magyarország fővárosa? A budai királyi székhely története a 12. század végétől a 14. század közepéig. Budapest, 2015. (Monumenta Historica Budapestinensia XVII.)

B. Szabó János: Mohács: régi kérdések - új válaszok. A Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában. Budapest, 2015. (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Line Design Kiadó)

Szabó Pál: 1440 - Nándorfehérvár első oszmán-török ostroma és előzményei. Szeged, 2015. (Areión Könyvek)

C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás. Budapest, 2015. (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7.)

C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti “krónikája”. Budapest, 2015. (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8.)

Vestigia. Mohács előtti magyar források olasz könyvtárakban. Szerk.: Domokos György, Mátyus Norbert, Armando Nuzzo. PPKE BTK, Piliscsaba, 2015.

 

Utolsó frissítés:

2015.12.14.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges