A népes közönséget Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntötte. Kihangsúlyozta, hogy az 1923-ban alapított folyóirat a legrégebbi levéltári szakkiadvány, amely kiemelkedően magas szakmai színvonalon szolgálja ma is a magyar levéltárügyet. A múlt forrásainak szakszerű közzétételével és feldolgozásával ugyanakkor hozzájárul a magyarországi és a határon túli magyar emlékezetkultúra ápolásához. 2015-ben a lap eredeti profilja mind tartalmilag, mind formailag megújult. Évenkénti tematikus számok jelennek meg, amelyek egy-egy időszerű és fontosnak tartott kérdéskört járnak körül. A vaskos, több mint 500 oldalt kitevő kötet tanulmányai és forrásközlései az alábbi három fő téma köré csoportosulnak: a reformáció és magyarországi öröksége, munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században, valamint a levéltári kutatások módszertana és gyakorlata.

Molnár Antal az első, A reformáció és magyarországi öröksége című tematikus blokk négy tanulmányát ismertette. Az írások a 16. század első felétől, a reformáció kezdeteitől egészen a 18. század végéig, a II. József türelmi rendeletéig terjedő időszakra vonatkozóan szemléltették a téma különböző aspektusait. Ezzel összefüggésben Molnár Antal méltatta a Magyar Nemzeti Levéltár által a reformáció 500. évfordulója alkalmából megvalósított nagyszabású, minden levéltári területre kiterjedő projektet is, amely 2018-ban zárult le.

Valuch Tibor elsősorban a 19–20. századi munkavégzéssel és szabadidő-kultúrával kapcsolatos társadalomtörténeti írásokat értékelte. Ezek témája rendkívül szerteágazó: a kávéházba járó budapesti kisember – Lowetinszky János József –, valamint Berzeviczy Albert és Apponyi Albert magánélete, mindennapjai, Teleki Sándor hadigondozó tevékenysége, a két világháború közötti egyesületek és a magyar–olasz barátság, valamint a Csepel Autógyár munkásainak szórakozási lehetőségei.

A kötet harmadik nagy tematikus fejezetében alapos kutatói gyakorlattal rendelkező levéltárosok, történészek osztják meg belföldi vagy külföldi levéltárakban szerzett kutatási tapasztalataikat. Ismertetik kutatási témájukat, annak fontosságát, majd számba veszik és elemzik a vizsgált forrástípusokat, forráscsoportokat, egyben megosztják gyakorlati tapasztalataikat is. A Műhely, illetve a Mérleg rovatok irattannal, levéltártannal és egyéb témákkal foglalkozó írásokat tartalmaznak. Az összeállítást könyvismertetések zárják.

Levéltári Közlemények bemutató

fotók: Varga Máté