Az iratanyagban több olyan, nagy történelmi jelentőséggel bíró dokumentum is található, amely eddig ismeretlen volt a kutatók számára. Közülük a legkiemelkedőbbek az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra vonatkozó iratok: például Görgey Artúr 1896. szeptemberében kelt levele ismeretlen képviselőhöz a szabadságharc történetéről, vagy Pszotka Ferenc 1899. július 7-én kelt levele Görgeyhez a Szkalka-hegyen állítandó Görgey emléktábláról. Ezen levél érdekessége, hogy benne maradt Görgey 1899. július 9-i válaszlevelének fogalmazványa, melyben a szkalkai átkelés érdemét Aulich Lajos ezredesnek, később tábornoknak tulajdonította. A végleges válaszlevél eddig csak részleteiben volt ismert Pszotka Ferenc Görgey Artúr a bányavárosokban 1849. című művéből (1901). Ugyancsak izgalmas az 1899. július 18-i Görgey levél, melyben beszámol Petőfi Sándorral való egyetlen találkozásáról Buda ostrománál.  A levelezésből kitűnik, hogy a Görgeyt megkeresők közül többen az 1848-49-es eseményekre vonatkozóan szerettek volna további részleteket megtudni, vagy egyszerűen csak a saját, szabadságharcra vonatkozó munkáikat küldték meg neki véleményezésre/ajándékként.

Emellett az anyagban számos magánjellegű dokumentummal is találkozhatunk. A családi és anyagi ügyekben írt levelek között olyan izgalmas darabokra is bukkanhatunk, mint Jászai Mari színésznő 1899. április 5-én kelt levele a Görgey család valamelyik nőtagjához, amelyben hódolatát fejezi ki a tábornok iránt. A 31 levélből és képeslapból álló gyűjtemény a HU-MNL-OL-P 295-B-52. jelzeten kapott helyet, és minden, Görgey életét, vagy az 1848-49-es szabadságharc történetét kutató számára izgalmas olvasmány lehet.

Görgey Artúr magánlevelezése