A projekt kiemelkedő fontosságát jelzi az interdiszciplináris összefogás mértéke: a nagyszabású és komplex, az aranybullák történetében példa nélkül álló vizsgálatok elvégzésében a levéltár partnere a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Debreceni Atomki Örökségtudományi Laboratóriuma, az Atommagkutató Intézet (Örökségtudományi Laboratórium), az ELKH CSFK Földtani és Geokémiai Intézete, a Semmelweis Egyetem több intézete, a Dr. Genersich Antal Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem és további partnerek bevonására is sor kerül a jövőben.

A Magyar Nemzeti Levéltár Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét kérte fel a tudományos kutatás fővédnökének, akit Bellavics István, az Országgyűlés Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának vezetője, valamint Szigeti Gábor igazgatóhelyettes és Redl Károly az Országgyűlési Könyvtár főosztályvezetője képviselt a levéltári rendezvényen.

A vendégek az idén 300 éve alapított levéltár, és annak éppen 100 éve átadott főépületének Tanácstermében Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója és Rácz György, tudományos igazgató-helyettes vezetésével megtekintették azt a nyolc aranypecsétet, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetében vannak: hét az Országos Levéltárban, egy pedig a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Levéltár Soproni Levéltárában. Ezeken kívül két középkori magyar aranypecsét található a Magyar Nemzeti Múzeum őrizetében, további kettő pedig Esztergomban, a Prímási Levéltárban.

Szabó Csaba főigazgató tájékoztatta a partnerintézmények jelen levő képviselőit, valamint a további meghívottakat és a sajtó képviselőit az aranybullák archeometriai vizsgálatának várható eredményeiről. Rámutatott, hogy a Mohács előtti Magyarországon körülbelül egymillió oklevél keletkezett, de a történelem viharai során sajnálatos módon rengeteg irat lett az enyészeté, így például 1526-ban az oszmán hódítás elől menekített királyi levéltár is.

Ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára mintegy 110 000 középkori oklevelet őriz, további körülbelül 10 000 található a megyei levéltárakban, illetve 10 000 más közgyűjteményekben, például egyházi levéltárakban. Az aranypecsétek mindig a legfontosabb döntésekhez kötődtek. A 12 fennmaradt aranybulla nagyobbik része üreges henger. Az elkövetkező vizsgálatok például arra adhatnak majd választ, hogy belül egykor mivel tölthették ki a pecséteket. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok széles körű tudományos összefogásnak köszönhetően jöhettek létre, ezért kiemelt köszönetét fejezte ki a partnerintézményeket képviselő vendégeknek.

Szabó Csaba szavait követően Bellavics István felolvasta Kövér László levelét, amelyben Elnök Úr rámutatott a vizsgálatok fontosságára. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Országgyűlés kiemelkedő figyelmet fordít a múltjára, például az utóbbi időszakban megjelent könyvsorozat révén, amely a magyar parlamenterizmus történetét tekinti át. Ma Magyarország országgyűlésének múltja a világon talán a legjobban kutatott, feltárt és közreadott. Ezt követően átadta Szabó Csaba főigazgatónak az 1222. évi Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla Napjáról szóló 2022. évi XLVI. törvény eredeti példányát, hogy elhelyezzék a Levéltár törvényszobájában. Ezen kívül átnyújtotta a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, Zsoldos Attila A 800 éves Aranybulla című kötetét, amely az Országház Kiadó gondozásában a múlt évben jelent meg, valamint egy, az Aranybulla emlékére készített emlékérmet.

Elkezdődött az aranybullák archeometriai vizsgálata

Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL)