A kutató az Erasmus+ programban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) delegációja tagjaként június végén járt a németországi, Hessen tartománybeli Bad Arolsenben, és ismerkedett meg személyesen az Arolsen Archives – International Center on Nazi Persecution közgyűjteménnyel és az ottani kollégákkal. Az Arolsen Archives delegációja előzőleg, idén áprilisban jár a Magyar Nemzeti Levéltárban, így a nyári szakmai út viszontlátogatás volt egy reménybeli együttműködés érdekében.
 

Értékes anyag

Az Arolsen Archives a világ legnagyobb iratgyűjteménye a nácizmus emberüldözése áldozatairól, a túlélőkről, de a második világháború miatt megindult menekültáradatról is. Bár az intézmény nemzetközi szinten jól ismert, a hazai történettudomány, a mikrotörténeti kutatások és a családtörténet-kutatás még mindig nem aknázza ki teljes mértékben a benne rejlő lehetőségeket. Erről tartott előadást Végső István július 31-én Hódmezővásárhelyen, a hódmezővásárhelyi Mátyás Utcai Olvasókör épületében a Vásárhelyi Történelmi Kör által szervezett XIX. Történettudományi Találkozón.
 

Hatalmas gyűjtemény

Arolsenben 1945 előtt a Waldeck Pyrmont főnemesi, hercegi család barokk kastélya árnyékában, helyenként a família támogatása mellett az SS-nek több intézménye és épülete működött. 1943-ban Buchenwald egyik almunkatábora is létrejött itt. Az Arolsen Archives intézményét a szövetséges hatalmak 1945 után alapították a kisvárosban, de máshol is létesítettek hasonló intézményeket. A keresőirodák azzal a céllal jöttek létre Európa-szerte, hogy felkutassák a második világháború alatt eltűnt személyeket, és újraegyesítsék a szétszakított családokat.
 

A Világemlékezet része

Az egykori altábor épületében létesült Arolsen keresőiroda 1948-ban vette fel az International Tracing Service nevet, az irányítást 1955-ben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága vette át. Bár az archívum évtizedekig csak az áldozatok és hozzátartozóik számára volt elérhető, 2007-ben a történészek, kutatók és a nyilvánosság előtt is megnyitották. 2013-ban az UNESCO a Világemlékezet részévé nyilvánította az irategyüttest. A gyűjtemény több mint 30 millió dokumentumot őriz mintegy 17,5 millió ember sorsáról, beleértve a koncentrációs tábori nyilvántartásokat, a kényszermunkás-aktákat és a deportálási listákat, menekülteket. Az intézmény fő tevékenységei közé tartozik a személyek felkutatása, a kárpótlási vagy nyugdíjigényekhez szükséges hivatalos igazolások kiállítása, az állagmegóvás, valamint a teljes körű digitalizáció. Kiemelkedő kezdeményezésük a #StolenMemory program, amelyben a nácik által elvett személyes tárgyakat juttatják vissza a még élő leszármazottaknak.
 

Vásárhelyi szálak

Az online adatbázisukban, ahol 13 millió dokumentum, forrás található, jelentős magyar vonatkozású anyagok is kutathatók. Végső István hódmezővásárhelyi személyek és családok Endrey Béla (polgármester, főispán) és felesége, valamint a Kokron József (gyáriparos) háború utáni menekült, deportált sorsát és kivándorlási törekvéseit is bemutatta.

Egy német kisváros óriási archívumáról adott elő kollégánk

Fotó: Nagy Gyöngyi, Végső István