Az 1926-ban Ausztria és Magyarország által aláírt badeni levéltári egyezmény értelmében a Habsburg Monarchia, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia egykori közös hivatalainak, minisztériumainak az iratai a két állam közös szellemi tulajdonát képezik. A szerződés rendelkezésének megfelelően a levéltári iratanyag nagyobb része Bécsben maradt, de Magyarország jogot kapott arra, hogy magyar levéltáros szakemberek, levéltári delegátusok dolgozzanak Bécsben az Osztrák Állami Levéltárban. A 16–20. századi magyar történeti téma nem kutatható bécsi levéltári források nélkül, ezért az Osztrák Állami Levéltárban két magyar levéltári delegáció működik, a polgári levéltári delegátust a Magyar Nemzeti Levéltár küldi ki, míg a katonai levéltári delegátusok a Hadtörténelmi Levéltár munkatársai közül kerülnek ki. Feladatuk a magyar jogok gyakorlása, az irategyüttesek feltárása, másoltatása, segédletekkel történő ellátása, továbbá az Osztrák Állami Levéltárban kutatásokat végző magyar, illetve magyarországi kutatóútra készülő külföldi kutatók tájékoztatása és segítése.

A két intézmény közötti megállapodást kísérő sajtótájékoztatón Dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta: a óriási lépésének tarja, hogy az 1570-es évektől egészen 1711-ig, a Rákóczi-szabadságharc végéig az osztrák katonai irányítás legfontosabb iratanyaga és ennek jegyzékei digitálisan „hazakerülnek” és közvetlenül elérhetőek lesznek a magyarországi kutatók számára.

Dr. Helmut Wohnout, az Osztrák Állami Levéltár főigazgatója kiemelte: az 1926-os levéltári egyezményén alapuló közös munka a 20. század közép-európai tudományos együttműködésének legjobb gyakorlati modelljévé vált.  A badeni egyezmény jelenlegi megújítása a korábbin is túlmutat, mivel ez már a 21. század digitális levéltári követelményeihez is igazodik - tette hozzá a főigazgató.

A Hadtörténelmi Levéltár igazgatója, Dr. Számvéber Norbert a katonai delegátusok szerepének kapcsán kifejtette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia közös nagy traumája, az I. világháború következtében olyan nagy mennyiségű közhivatali feladat gyűlt össze, hogy az indokolttá tette a magyar katonai delegátusok nagyobb számú jelenlétét. Az igazgató elmondta, hogy a ma is gyümölcsözően működő levéltári együttműködésének köszönhetően több közös projekt is megvalósult, ezek közül is kiemelkedő az I. világháború veszteségi adatbázisa, mely méltó információs kárpótlást kíván nyújtani a katonaősüket elvesztett hozzátartozók számára.

Dr. Oross András osztrák levéltári delegátus elmondta, hogy 1950-es évek óta folyamatosan zajlik az Osztrák Állami Levéltárban a közös levéltári iratanyag másolása, melynek köszönhetően hatalmas mennyiségű, 3,5 millió oldalnyi, Magyarországról is elérhető mikrofilmállomány jött létre. A jelenleg zajló és a jövőben tervezett digitalizálás szervezett formában történő kielégítése céljából a két intézmény néhány évvel ezelőtt egy megállapodás keretében már szabályozta a felvételek használatának kérdését.

Ennek eredményeként 2019-ben a Magyar Közgyűjteményi Portálon (www.hungaricana.hu) közel 500.000 digitális felvételt tettek közzé a Habsburg Monarchia „pénz- és gazdasági minisztériumának” iratanyagából. Ezek a digitális képek a 16–19. században működő egyik legfontosabb kormányszervnek, az Udvari Kamarának a korabeli nyilvántartó könyveiből származnak – mondta el a levéltári delegátus.

Az újabb megállapodás megerősíti a korábbi együttműködést, illetve kiterjeszti további történetileg igen jelentős iratanyagokra. Ennek köszönhetően lesz elérhető online a Habsburg Monarchia teljes hadügyigazgatásáért, a katonaságért felelős központi hivatalnak, az Udvari Haditanácsnak az 1557 és 1712 között keletkezett összes nyilvántartókönyve. Első lépésben 165.000 felvételt tesznek közzé, melyek segítségével az oszmán hódoltság, illetve a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó iratok kutatása válik könnyebbé és megismerhetővé a szélesebb nyilvánosság számára is.

Az Osztrák Állami Levéltár és a Magyar Nemzeti Levéltár megállapodása

Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL)