Többek között ez is ösztönözte a 2017. január 20-án, pénteken a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kutatószolgálata által megrendezett és nagy érdeklődéssel övezett 3. blogtalálkozót, amelynek témája Az egyházi anyakönyvek kutatási lehetőségei volt.

Az előadók kiválasztásánál a szervezők arra törekedtek, hogy lehetőleg minden érintett felekezet jelen legyen, így a katolikus, az evangélikus, a református, valamint a zsidó felekezet levéltárainak munkatársait hívták meg.

Rácz György főigazgató-helyettes köszöntője után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezetője, Révész Balázs tartotta meg előadását az anyakönyvek kutatásában érvényesítendő adatvédelmi előírásokról.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) munkatársai a múlt-jelen-jövő hármasában mutatták be az intézmény eredményeit és terveit.

Reisz T. Csaba címzetes főigazgató a múltról beszélve röviden ismertette a „mormon mikrofilmezési akció” 1960–1969 között lezajlott főbb történéseit, példaként állítva az egyházi és állami levéltárak munkatársainak egykori együttműködését.

A jelent Ujj György prezentációja mutatta be, aki az MNL anyakönyvi adatbázisa új eredményeit ismertette a résztvevőkkel. A 2012 és 2015 között digitalizált anyakönyvek képállományának SDB-be (Safety Deposit Box) feltöltése hosszú távon biztosítja az elkészített másolatok megőrzését. A képek az MNL tagintézményeinek telephelyein, valamint Budapest Főváros Levéltárának kutatótermében is elérhetők.

A jövő lehetőségeit Kohút Sára főosztályvezető-helyettes ismertette. Az MNL kiemelt jelentőségű adatbázisai közül az anyakönyvek igen fontos helyet foglalnak el, hiszen mind a magyar történelem, mind az egyéni identitáskeresés számára nélkülözhetetlen források. A Magyar Nemzeti Levéltár ennek érdekében mindent megtesz azért, hogy az ilyen jellegű kutatásokat is elősegítse, az ehhez köthető szolgálatait fejlessze és bővítse. A cél egy, a történeti Magyarország területéhez köthető, egyházi és állami anyakönyvek adatait is tartalmazó adatbázis létrehozása lenne.

Ennek érdekében az érintett munkatársak párbeszédet kezdeményeztek a rendezvény keretein belül, mely taglalta az egyházi és állami levéltárakban folyó anyakönyvi kutatást, és az így nyújtott távlati lehetőségeket is.

Ezután az egyházi gyűjtemények képviselői ismertették a náluk fennálló helyzetet.

Vajk Ádám, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója az egyházmegyei szinten eltérő intenzitással folyó anyakönyv-digitalizálási tevékenységet mutatta be, hangsúlyozva, hogy a szolgáltatások fenntartásához azok költségeinek legalább részbeni megtérítése miatt szükséges a szolgáltatás fizetőssé tétele.

A református egyház képviseletében Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár igazgatója előadásában azt emelte ki, hogy az egyes egyházközségek/gyülekezetek joga eldönteni, hogy az anyakönyveik digitalizálását és szolgáltatását akarják-e és engedik-e, ezért velük kell ez ügyben egyeztetni.

Ezután Kovács Eleonóra, az Evangélikus Gyűjteményi Tanács elnöke és Világi Dávid, a Ráth Mátyás Gyűjtemény gyűjteményvezetője ismertette az Őskereső projektet, amely a reformáció évfordulójához igazítottan az egyházi anyakönyvek és más, gyülekezeti dokumentumok eredeti példányainak digitalizálását és online hozzáférhetővé tételét tűzte ki célul. A megvalósításban az Arcanum Adatbázis Kft. működött közre, ami a szolgáltatás színvonalára is garanciát jelent.

Végül, de nem utolsósorban Toronyi Zsuzsanna ismertette az érdeklődőkkel az izraelita anyakönyvezés nehézségeit, buktatóit és lehetőségeit.

A szünet után kötetlen hangulatú, de nem feszültségmentes kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program. Kohút Sára, Kovács Eleonóra, Reisz T. Csaba, Toronyi Zsuzsanna, valamint Vajk Ádám arra a kérdésre keresték a választ, hogy a Nemzeti Levéltár és az egyházi levéltárak munkatársai hogyan tudják egymás munkáját segíteni.

A blogtalálkozó prezentációi és előadásai a videotorium.hu oldalon is elérhetők.

Szakács Annamária

A beszámoló megjelent az Újkor.hu oldalon is.