Jelenlegi hely

A Magyar Nemzeti Levéltár álláspontja az anyakönyvek kutathatóságáról

2017.06.29.
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) – különös tekintettel a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) 2017. április 20-án, Budapesten tartott közgyűlésének határozata alapján az egyesület Intézőbizottsága május 23-i ülésén elfogadott nyilatkozatára – az anyakönyvek kutathatóságára vonatkozó egyes kérdésekben az intézmény álláspontját az alábbiakban foglalja össze.

1. Az MNL nagyra értékeli, hogy az utóbbi években az egyházi anyakönyvek új egyházi és állami levéltári szolgáltatásokban is megjelentek, ezek az eredmények az egész magyar levéltárügy megítélése szempontjából hasznosak. A többféle megoldás fejlesztően hat egymásra, és a térítéssel vagy ingyenesen elérhető szolgáltatások közötti választás a levéltári anyagban való kutatás magasabb minőségét vagy az egyes kutatók anyagi lehetőségeire tekintet nélküli hozzáférését is biztosítja.

2. Az MNL megérti, elfogadja és támogatja, hogy a MELTE kívánatosnak tartja az egyházi anyakönyvek feletti digitális önrendelkezés megtartását. Az MNL éppen ezért ajánlotta fel – és valósította meg – az általa előállított digitális tartalom térítésmentes átadását az azt igénylőknek. A lehetőség továbbra is nyitva áll mindenki számára.

3. Az MNL támogatja, hogy az egyházak digitalizálják és szolgáltassák az eredeti felekezeti anyakönyveiket, így például az evangélikusok most folyó digitalizálási tevékenysége számára az épületében helyet és infrastruktúrát biztosít és ezért semmilyen ellenszolgáltatást nem kér és nem is kap. Addig is, amíg ez teljes körűen nem valósul meg, azzal segíti a kutatást, hogy saját szolgáltatásának hozzáférését bővíti.

4. Az MNL elismeri annak szükségességét, hogy a magángyűjtemények a fejlesztésekre fordított magánforrások legalább részbeni visszatérítése céljából egyes szolgáltatásokat térítés ellenében bocsássanak a felhasználók rendelkezésére. Az MNL a maga szolgáltatásait közpénzek felhasználásával nyújtja, így – mint ahogy az minden más, közpénzek felhasználásával megvalósuló projekt esetében elvárható – a hozzáférést nem teszi előfizetéstől függővé. Az MNL saját bevételre csak a költségek figyelembevételével és mértékéig tehet szert, így a szolgáltatásaival ténylegesen más hasznot, mint erkölcsi elismerést, nem szerez.

5. A felekezeti anyakönyvek a hazai történelem igen becses, össznemzeti kultúrkincsei, olyan kiemelkedő történeti emlékanyag, amely több, mint egy-egy felekezet valamely gyülekezetének tagnyilvántartása. Az állami anyakönyvvezetés 1895. október 1-jei bevezetése előtt a felekezetek által vezetett anyakönyvek nem tagnyilvántartások voltak, nem pusztán a közösség tagjainak fizikai és lelki személyállapot-változásait rögzítették. Különösen a katolikus egyházi szervezet igen fontos közjogi szereplője volt a magyar államéletnek, a jogalkotásban, a hivatali ügyintézésben, az oktatásban, az egészségügyben, a lelki gondozásban, a társadalmi problémák kezelésében egyaránt. A felekezetek anyakönyvei hozzájárultak az állami feladatok (népesség-nyilvántartás, illetőségigazolás, katonaállítás stb.) ellátásához, az állam éppen ezért a szükséges mértékben szabályozta is az anyakönyvek vezetésével kapcsolatos teendőket. A felekezetek még az állami anyakönyvezés bevezetése után is közokiratként állítottak ki igazolásokat az anyakönyveikből.

6. Az 1957–1959-ben megszervezett, 1960–1970 között megvalósított mikrofilmezés lehetőséget teremtett a levéltári anyag szakmai szempontokat érvényesítő megmentésére. 1945-ben 3000, 1956-ban 9000 irat-folyóméternyi levéltári anyag (a teljes gyűjtemény kb. 25%-a) semmisült meg. A súlyos veszteség a szakma figyelmét az információmentés fontosságára, a hatékony módszer keresésére irányította. Több más sikertelen javaslat után végül ez volt az, amelynek köszönhetően – jól felszerelt és nagy kapacitású műhely létrehozásával – a mikrofilmezés európai viszonylatban is sikeres levéltári állományvédelmi tevékenységgé vált közel fél évszázadon át. Az országos levéltár vállalkozását az egyházi vezetők körleveleikkel, az egyházi levéltárosok áldozatos munkájukkal segítették, tevékenységük önzetlenségét és önkéntességét tisztességesen gondolkodó ember ma sem vonhatja kétségbe. Az együttműködés fontos eredményei voltak a felekezeti anyakönyvek településenkénti számbavétele, jegyzékelése, a hiányok feltárása, a szükséges állományvédelmi beavatkozások elvégzése, az anyakönyvekről biztonsági felvételek készítése. A mikrofilmre vétel azon célkitűzése is megvalósult, hogy a történeti kutatást segítő gyűjtemény jöjjön létre, amint azt a hatályos Egységes Katolikus Anyakönyvezési Szabályzat is rögzíti: „A kutatók munkáját megkönnyíti, hogy 1895-ig összes anyakönyveink az Országos Levéltárban mikrofilmen megvannak”. A tudományos és a magánérdekű kutatók munkáját az 1960-as évektől segítő mikrofilmgyűjtemény évtizedeken át egyedülálló volt. Az MNL fontosnak tartja, hogy – napjaink számára is példaként szolgálva – fennmaradjon az emléke ennek a szakmai összefogásnak, ezért az arra vonatkozó dokumentumok összegyűjtésére, feldolgozására és a kutatási eredmények összefoglaló közzétételére is vállalkozik.

7. Az MNL álláspontja is az, hogy a levéltárban dolgozók sokszor erejükön felül törekednek a kutatói igények kielégítésére. Egyetért azzal, hogy a kutatótársadalom által – az MNL esetében több alkalommal is – díjakkal elismert eredményeket tisztelni kell. Az MNL-nek nem volt és nem lehet célja milliárdos pályázatokkal párhuzamos szolgáltatást kialakítani, éppen ezért döntött úgy, hogy nem az anyakönyvek közvetlen hozzáférésére fordít jelentős összegeket – ezt a munkát jelenleg már több egyházmegye is végzi –, hanem a különféle hozzáférések adatait gyűjti össze.

8. Az MNL az állami anyakönyvek kutathatóvá tételekor arra törekszik, hogy a hozzáférést a jogszabályokban meghatározottak szerint biztosítsa, ugyanakkor a rendelkezésére álló eszközökkel közvetítse a kutatói és felhasználói észrevételeket és igényeket a jogalkotás és a közigazgatás számára. Az MNL a hatáskörébe tartozó tevékenységek esetében a szakmaiság és jogszerűség kétely nélküli érvényesítésére törekszik.

9. Az MNL arra vállalkozik, hogy az egyes köz- és magánlevéltárak egyedi szakmai munkáját a saját nemzeti szintű szolgáltatásaival segítse. Ezért törekszik arra, hogy létrehozza a Kárpát-medencei anyakönyvek lelőhelykataszterét, amelyben a kutatók számára összegyűjti mindazon őrzőhelyek és szolgáltatások – így például a felekezetek által készített anyakönyvi adatbázisok – adatait, amelyek segítségével valamennyi, papíron, mikrofilmen vagy digitálisan kutatható anyakönyvpéldány elérhetősége megismerhetővé válik.

10. AZ MNL az anyakönyvek kutatásának kérdésében mindig kezdeményezően és nyitottan, a szakmai együttműködésre törekvés szándékával nyilvánul meg, és töretlenül bízik abban, hogy a magyar levéltárügy eredményeit az összefogással is elmélyítő ezen együttműködésben a többi levéltári szereplő is érdekelt és közreműködik.

 

Budapest, 2017. június 28.

Dr. Szabó Csaba
Magyar Nemzeti Levéltár
főigazgató

Utolsó frissítés:

2017.07.25.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges