Túrkeve
A város az 1924 május 5-én tartott közgyűlésen hozott határozatot a hősi emlékmű elkészítésére. Ezen a gyűlésen megjelent Fülöp József a HEMOB küldötte és bemutatott néhány emlékmű tervet. A képviselők ezután döntöttek úgy, hogy Pásztor János budapesti szobrászművész a “Harcra kész huszár“ című alkotását rendelik meg. Az emlékmű helyének a piacteret jelölték ki. Az elesett katonák neveit a szobor talapzatába kívánták bevésetni. Az egész ügylet lebonyolítására 14 tagú bizottságot hoztak létre. Az emlékmű elkészítésének költségei 9.750.000 koronát értek el.
A szobrot a tervezett helyen a városháza előtt állították fel az ún. régi piactéren. A leleplezésre 1925. június 28-án került sor. Az ünnepi beszédet dr. Rácz János nemzetgyűlési képviselő tartotta.
A szobor a mai Petőfi téren áll, magassága 2 m. A huszár bal lábával kissé előrelép, jobb kezét kardja markolatán nyugtatja. A talapzat 2 m magas, szélessége mindkét irányban 1,35 m. A talapzat oldalába vésve a 400 elesett katona neve. Elöl a következő felirat: “1914-1918 A VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT TÚRKEVEI HŐSÖK EMLÉKÉRE EMELTETTE TÚRKEVE VÁROS KÖZÖNSÉGE”
A hősi emlékművet 1944 februárjában fel akarták használni a II. világháború magyar hőseinek emlékére készítendő alkotáshoz. Finta Sámuel szobrász olyan javaslatot tett, hogy a huszár szobor elé egy műkőből készült táblát helyez, amelyre felvési a II. világháború helybéli hőseinek nevét. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács nem fogadta el a javaslatot. Helyette az emlékmű mindkét oldalára javasoltak egy-egy párkánnyal lezárt kőlapot.
A tervezet a harcok és a megváltozott politikai helyzet miatt nem valósult meg.
