Jelenlegi hely
Megjelent levéltári évkönyvünk legújabb száma
Vagy épp arról hallottak-e, hogy az alföldi csárdákat azért építették, behálózva az Alföldet, mert a török hódoltság után nagy területek néptelenedtek el és az állatokat hajtó kereskedők napokig utazhattak lakott település érintése nélkül, így szükségük volt egy-egy napi járóföldenként pihenőhelyekre? És azt tudták, hogy a csárdák hanyatlása összefüggött a vasút megjelenésével, mivel az áruforgalom áttevődött a gyorsabb és biztonságosabb vaspályára? Elgondolkodtató az is, hogy Jászberényben ugyanaz a tíz ember alapította meg a kommunista pártot 1919-ben, 1945-ben és 1956-ban is! Mivel nem tudtak nagy tömegben elkötelezett embereket megnyerni eszméjüknek, így válságos időkben mindig ugyanaz a maroknyi csapat vállalta fel a pártszervezést. Ezen túl a tanyavilágról, református lelkészekről, a munkásőrség első éveiről, vagy épp a Tanácsköztársaság időszakáról is számtalan tanulságos történetet ismerhetnek meg azok, akik fellapozzák legújabb levéltári évkönyvünk hat tanulmányát és két forrásközlését – mondta el Csönge Attila levéltár-igazgató a Zounuk 33. kötetének sajtóbemutatóján, melyen a szerkesztőbizottság tagjain túl a kötet szerzői közül Dr. Fülöp Tamás, Ruzicska Ferenc és Szikszai Mihály vettek részt. A több, mint 300 oldalas kiadványt személyesen a levéltárban, vagy e-mailt írva tudják beszerezni az érdeklődők, melyet jó szívvel ajánlunk minden történelmünkre kíváncsi olvasónak.
Tanulmányok:
1. Elek György: Karcagi csárdák és vendégfogadók a 18-19. században
2. Tolnay Gábor: A tanyák és a tanyai gazdálkodás
3. Fülöp Tamás: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén” – a szolnoki tisza szálló és gyógyfürdő megépítésének fárosfejlesztési aspektusai
4. Örsi Julianna: Református lelkészek életútja az államszocialista korban az újabb kutatások tükrében
5. Cseh Dániel: A jászberényi kommunista pártelit összetétele és interakciói az 1950-es években
6. Sebők Balázs: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
Adattár:
7. Cseh Géza: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
8. Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúttörténetéhez a Tanácsköztársaság alatt
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges