Jelenlegi hely
„Ha Ábrahámot nem választják meg, háború lesz” – Választási vétségek 3.
Nem választották meg, ám hála Istennek nem lett háború. 2022 ezen vészterhes heteiben csak a szívünknek oly kedves A.M.D. zenekar 1991-es albuma,[1] Altman M.A.S.H. című filmje,[2] Heller Yossarianja[3] és Örkény „vaníliája” ad megnyugvást.[4]
A karcagi választókerület
P. Ábrahám Dezső (1875-1973)[5] 1906 és 1918 között képviselte a karcagi választókerületet az országgyűlésben. 1919-ben a szegedi ideiglenes ellenkormány miniszterelnöke volt. 1922-ben, 1926-ban és 1931-ben is elindult Karcagon a képviselői helyért, ám mindannyiszor sikertelenül.
Forrás: Népszava, 1925. október 31. 6-7.
A mandátumot 1920 és 1931 között Csontos Imre, a „karcagi Lloyd George”[6] nyerte el kisgazda (Keresztény Kisgazda Földmíves és Polgári Párt), majd kormánypárti (Egységes Párt) támogatással. Csontos 1931 tavaszán bekövetkezett halála után időközi választást tartottak, amelyen – a ciklusból hátralévő rövid idő miatt – csak egy kormánypárti jelölt, vitéz Kenyeres János indult.[7]
Csontos, Kenyeres és P. Ábrahám
Források: Képes Pesti Hírlap, 1931. április 2. 3., április 16. 2. és 1939 augusztus 8. 3.
A kormányzó 1931. június 6-án feloszlatta az országgyűlést, az új választást pedig június 28. és július 7. közötti időpontra írták ki. Ekkor már P. Ábrahám is ringbe szállt a mandátumért.
A választójog szabad gyakorlása elleni vétség[8]
A nyomozati jelentés és az ügyészség vádirata szerint 1931. június 8-án Sz. Kovács László (1888-?) napszámos házról-házra járt a déli városrészben P. Ábrahám ajánlási ívével. A Kinizsi út egyik házánál (M. Nagy Imre, 2371. sz.) „azon célból, hogy M. Nagy Imre választó a P. Ábrahám Dezső képviselőjelöltre vonatkozó ajánlatot aláírja, a választók félrevezetésére alkalmas azon valótlan vészhírt terjesztette, hogy ha nem Ábrahám Dezső jelöltet választják meg Karcagon képviselőnek, úgy háború lesz, a szegénység fellázad és az oroszokhoz mennek át és akkor aztán lesz hadd el hadd”. M. Nagyék – M. Nagy Imre és felesége, illetve az éppen náluk tartózkodó ifj. Mándoki Andrásné – vallomásával szemben Kovács a „leghatározottabban” tagadta, hogy ő bármilyen izgató kijelentést tett volna.
A nyomozati jelentés végén olvasható megjegyzés szerint „a gyanúsított nagyszájú, kommunista ízű kijelentéseiről ismeretes a hatóság előtt és 1928-ban kormányzósértés miatt büntetve volt”.[9]
Forrás: Magyarország, 1931. július 4. 10.
Az ítélet
A Szolnoki Királyi Járásbíróság 1931. november 24-én megszüntette az 1925:XXVI. tc. 150 §-ába ütköző választási vétség miatt indított bűnvádi eljárást.
A választások eredménye
A választásokat szoros küzdelemben (4542:3714) Kenyeres nyerte.[10]
[1] A háború borzalmai, sőt még rosszabb! Youtube: https://tinyurl.com/2p9yhkap, Spotify: https://tinyurl.com/mr9hfs8d
[3] Joseph Heller: A 22-es csapdája. Budapest, 1986.
[4] „Itthon is sok mindent másként hívnak majd. Például a »vanília« helyett, mely idegen szó, a »háború« megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette. A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltospult fölött ez lesz kiírva: Eper, Puncs, Háború, Csokoládé. Így fogunk élni. Addig, ezt a pár évet, ki kell bírni.” Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövőbe! In: Uő: Válogatott egyperces novellák. A kötetet összeállította Fráter Zoltán. Online: http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#50
[5] Életéről: Magyarország az első világháborúban, Lexikon A-Zs. Főszerk. Szijj Jolán. Budapest, 2000, 22-23.; Visszapillantás – P. Ábrahám Dezső egykori miniszterelnök. Összeállította: Kéry László András Halbritter Ernő segítségével. Budapest, 2017. Online: http://mek.oszk.hu/18800/18833/18833.pdf és Domonkos László: A megfigyelt tanú – Az elfeledett kormányfő: P. Ábrahám Dezső. Lakitelek, 2014.
[6] Országgyűlési Almanach az 1927-1931. évi országgyűlésre. Sturm–féle országgyűlési almanach, I. kötet. Szerk. Freissberger Gyula. Budapest, 1927, 69.
[7] Mezey Barna – Tóth Attila Simon: A karcagi választókerület története 1825-től napjainkig. Budapest, 2002. 233-269.
[8] MNL JNSzML VII.1.a. B.4176/1931.
[9] Talán nem véletlen ez a súlyos, egyben téves állítás. 1928 nyarán Kovács – apósával és egy harmadik személlyel együtt – a karcagi Korpás Bálint vezette kocsmában „részeg állapotban botrányos magaviseletet tanúsított”. Meghallotta ezt az utcán éppen arra menő Krajnák Pál karcagi rendőrkapitány, aki felszólította a „szintén arra menő” csendőrt, hogy csináljon rendet. A rendteremtés végén Kovács megsérült, a felesége pedig azt hitte, hogy az „eljáró csendőrök verték és szurták meg”. Az eljárás során Kovácsot és nejét Krajnák rágalmazásával („azt az utasítást adta, hogy verjenek el engem és a másik két társamat ugy ahogy nekik jól esik”) vádolták meg, majd el is ítélték őket. B.II.5646/1928.
[10] Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920-2000, II. kötet. Választókerületi adattár. Budapest, 2001, 77.
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges