Egzotikus állatok, artisták és bohócok, avagy a Berolina Cirkusz 1973-as vendégszereplése

Júniusi hónap dokumentuma
2023.06.01.
Néhány héttel ezelőtt Szolnok Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztályának meglehetősen egyhangú, gépelt iratai között egy meglepően harsány színekkel rendelkező nyomtatványra bukkantam. A címlapról egy vérszomjasnak tűnő tigris meresztette rám éles fogait; alatta felirat: Zirkus Berolina. A prospektusba belelapozva kiderült, hogy a tigris egyáltalán nem vérszomjas, sőt ami azt illeti, szelídített, a Berolina pedig a Német Demokratikus Köztársaság egyik legnívósabb cirkuszi társulata, amely történetesen 1973-ban a Magyar Népköztársaságban turnézott. A társulat prospektusa azért maradt fenn levéltárunk iratai között, mert a szolnoki fellépés előtt külön engedélyt kellett kérni a város művelődésügyi osztályától az előadás megtartására, s a cirkusz vezetői a hivatalos levelükhöz mellékelték a képekkel ellátott brosúrát. Az érdekes irat felbukkanása ráirányította figyelmemet a Berolina Cirkusz ötven évvel ezelőtti, magyarországi körútjára, amit érdemesnek tartottam A hónap dokumentuma című rovatunkban is bemutatni.

A cirkuszt népszerűsítő kiadvány címoldala, 1973.

Forrás: HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. 37031/1973.

A napjainkban is működő Berolina Cirkusz honlapja szerint a társulat története a második világháború előttre nyúlik vissza. Jogelődjét 1935-ben alapította a neves akrobata, Harry Barlay, aki saját magáról nevezte el cirkuszát. A Circus Barlay a második világháború után Berlinben lépett fel, ám 1950-ben egyre több akadály gördült az eredetileg magánvállalkozásként működő társulat elé, aminek következtében Barlay nyugatra menekült. A cirkusz Ketel-Berlinben maradt állandó fellépőhelyét és felszerelését egy ideig a város kezelte, ám 1960-ban lebontották az épületet, utódvállalatként pedig megalakult az Olympia, amely az Aeros és a Busch mellett a Volksiegener Betrieb Zentral-Zirkus-hoz, azaz az Állami Centrál-Cirkuszhoz tartozott. A társulatot 1968-ban egy prágai vendégszereplés alkalmával keresztelték át Berolina-ra, s ettől kezdve ezen a néven szerepelt. 1973 és 1991 között Hans Bensdorf vezette a cirkuszt, aki amellett, hogy a legkiválóbb művészeket foglalkoztatta, megszállottja volt a technikai újításoknak, aminek következtében a Berolina Európa egyik lemodernebb vándorcirkuszává vált. Ebben az időszakban egymást érték a sikeres külföldi turnék, elsősorban Lengyelországban, a Szovjetunióban, Romániában és Magyarországon, ám a keleti blokk országain kívülre is eljutott a társulat, hiszen fellépett Görögországban és Franciaországban is. Németország egyesítése és az Állami Cirkusz felbomlása után 1991-ben egyesült a Circus Busch-al, s a privatizációt kísérő nehézségek leküzdése után ismét nagy hírnevet szerzett.

A cirkuszt népszerűsítő kiadvány két oldala

Forrás: HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. 37031/1973.

            A Berolina Cirkusz a magyar és a keletnémet kormányok megállapodásának, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat továbbá az Állami Centrál-Cirkusz által kötött szerződésnek köszönhetően 1973-ban járt első ízben Magyarországon. A német állami cirkuszok honlapján (https://staatszirkus-der-ddr.de/index.php/component/sppagebuilder/?view=page&id=188) egy érdekes fotógaléria mellett megtalálható a turné részletes menetrendje is, az itt megjelölt dátumok azonban eltérnek a megyei napilapokban és az általunk közölt levéltári iratban megadott dátumoktól. A német forrás szerint például Szolnokon augusztus 17. és 21. között lépett fel az együttes, a mi levéltári iratunk szerint viszont augusztus 2-től 5-ig tartózkodott a cirkusz a városban, s ezt a Szolnok Megyei Néplap is igazolja. Az eltérés okát nem sikerült feltárnom, mivel azonban a magyar forrásokat tartottam ellenőrizhetőbbnek, ezért a munkám során ezekre támaszkodtam. Eszerint a több mint 70 állomásból álló turnét március 23-án Sopronban kezdték, s nyugatról keleti irányba haladva minden megyében felléptek a jelentősebb településeken. Általában 2-3 napot töltöttek egy-egy városban, s nem volt ritka, hogy naponta többször is bemutatták a Berolina-expressz című, 2,5 órás műsorukat. Az utolsó, 77. állomás Debrecenben volt, ahol november 3-tól 11-ig szerepelt a társulat.

A Berolina Cirkusz Hajdúszoboszlóra és Püspökladányba érkezik

Forrás: Hajdú-Bihari Napló 1973. október 26. 6. p.

            A cirkusz méreteire vonatkozóan igen érdekes adatokat jelentetett meg a Dunántúli Napló az 1973. június 13-i számában. Az előadásoknak helyet adó sátor 2300 néző befogadására volt alkalmas, ráadásul fűthető volt, így hideg időben is komfortos szórakozást tudott biztosítani. A 140 tagú társulat 104 lakókocsival járta az országot, amely egy kisebb falunak felelt meg, annál is inkább, mert a járművek között klubkocsi, a gyermekek számára létesített iskolakocsi, „guruló tisztasági fürdő” és üzemi konyhaként funkcionáló kocsi is volt. A cirkusszal 60 állat utazott, melyek közül 51 az előadásokon is rendszeresen fellépett. Az állatok etetése és gondozása nem volt olcsó, a lap értesülései szerint ugyanis csak a tigrisek heti négy mázsa színhúst faltak fel, nem beszélve a több tucat ló és Seeta, az elefánt által elfogyasztott több tonna szénáról.

A cirkusz egyik „sztárja”, Seeta, az elefánt

Forrás: HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. 37031/1973.

            A rengeteg állat nem volt véletlen, a cirkusz műsora ugyanis nagyrészt olyan számokból állt, amelyekhez állatokat használtak. A nagyérdemű láthatott „intelligens” kutyákat, szájharmonikázó elefántot, pompás paripákat és vad bengáli tigriseket is. A műsort légakrobaták, zsonglőrök és bohócok színesítették. A megyei napilapok értékelése szerint a hagyományos és modern produkciókat is tartalmazó előadást „az ütem, a gyorsaság, a formaszépség és a modern technika” jellemezte.

A cirkusz három bohóca

Forrás: HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. 37031/1973.

A szolnoki fellépés engedélyezése

Forrás: HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. 37031/1973.

            Szolnokon 1973. augusztus 2. és 5. között lépett fel a társulat a Vásártéren. A fellépéshez az előzetes engedélyt Szolnok Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztályának népművelési felügyelője 1973. július 5-én adta meg. A délután négy és este nyolc órakor kezdődő előadásokról nem sokat tudunk, a Szolnok Megyei Néplapban összesen egy cikk született a cirkusz szolnoki tartózkodásáról, ám ez az írás is a társulatról már korábban megjelent, más lapokban is olvasható információkat tartalmazta és a konkrét előadást nem taglalta. Valószínűsítem, hogy a cirkusz a már oly sokszor megismételt műsort megyeszékhelyünkön is különösebb hiba nélkül, magas színvonalon mutatta be. A források figyelembevételével annyi bizton állítható, hogy a megyében Szolnokon kívül Törökszentmiklóson szerepelt még a társulat, augusztus 6-án és 7-én, három előadással. Ezt a Szolnok Megyei Néplapból származó információt megerősíti Törökszentmiklós Járás VB Művelődésügyi Osztályának iktatókönyve is, abban ugyanis bejegyzésre került, hogy a cirkusz engedélyt kért a fellépésre, a dokumentumokat azonban később kiselejtezték. A Staatzirkus der DDR már idézett honlapja szerint a társulat Jászberényben és Karcagon is fellépett 1973-ban, ennek megerősítésére azonban nem találtam magyar forrást, az említett városok művelődésügyi osztályainak iktatókönyvei nem tartalmaznak bejegyzést a cirkuszra vonatkozóan.

A szolnoki és törökszentmiklósi bemutatók hirdetése

Forrás: Szolnok Megyei Néplap, 1973. július 31. 7. p.

Beszámoló a cirkusz szolnoki szerepléséről

Forrás: Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus 4. 8. p.

            Manapság az állatvédők gyakran bírálják a cirkuszokat amiatt, mert a rengeteg utaztatással, a tréningekkel és a műsorszámokban való szerepeltetéssel méltatlan helyzetbe hozzák az állatokat. 1973-ban ehhez hasonló kritikai hangokról még szó sem volt, sőt szinte egyáltalán nem lehet a korabeli sajtóban olyan cikket találni, amely bármilyen kritikával illette volna a cirkuszt. Még az a miskolci publicista is megelégedését fejezte ki, aki attól tartott, hogy a Vörösmarty utcában, a lakóházaktól karnyújtásnyira felállított cirkuszsátor zavarja majd a lakók nyugalmát, meg kellett ugyanis állapítania, hogy a technikai dolgozók kitűnő munkát végeztek és a lehető leggyorsabban és legkisebb zaj nélkül állították fel, illetve bontották el az ideiglenes létesítményt. Egyetlen bírálat köszön vissza több újság hasábjáról: az tudniillik, hogy a cirkusz plakátjai, melyekkel a közterületeket elárasztották, csapnivaló magyarsággal íródtak. Ez egyébként a levéltárunkban fennmaradt prospektus szövegére is igaz.

A cirkuszt hirdető plakát

Forrás: Ózdi Vasas, 1973. szeptember 21. 6. p.

 

 

Összeállította: Mucsi László levéltáros

 

Felhasznált források:

HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. 37031/1973.

HU-MNL-JNSzML-XXIII.637. Iktatókönyv, 1973.

http://www.circus-berolina.de/Historie.html (Utolsó megtekintés: 2023. 05. 30.)

https://staatszirkus-der-ddr.de/index.php/component/sppagebuilder/?view=page&id=188 (Utolsó megtekintés: 2023. 05. 30.)

B. E.: Cirkuszi Mozaik. Veszprémi Napló, 1973. május 3. 5. p.

Bakó Endre: Jegyzet a szórakozásról és a szórakoztatásról. Hajdú-Bihari Napló, 1973. december 20. 5. p.

Berolina-expressz. Veszprémi Napló, 1973. április 26. 5. p.

Bravó Berolina! Déli Hírlap, 1973. október 1. 8. p.

Fűthető sátor – Pergő, friss műsor – Tigriskeresztelő. Hajdú-Bihari Napló, 1973. november 1. 4. p.

Hajdú-Bihari Napló 1973. október 26. 6. p.

H. D.: Dzsungel a sátorban. A Berolina cirkusz Szolnokon. Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus 4. 8. p.

Jön a „Berolina”. Kelet-Magyarország, 1973. október 3. 5. p.

Mécs: Vérszomjas tigrisek a porondon. Világszámok a műsorban. Dunántúli Napló, 1973. június 13. 4. p.

Népszava, 1973. március 14. 2. p.

Ózdi Vasas, 1973. szeptember 21. 6. p.

Premier Sopronban. Kisalföld, 1973. március 23. 8. p.

Szolnok Megyei Néplap, 1973. július 31. 7. p.

Utolsó frissítés:

2023.07.06.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges