Előhang 1. „Juhász Imre (…) magát Tátosnak mondván Cseppentő Jánost el álltatta, hogy azt nyavajásságából meg gyógyittya, s mintegy 17. Forintot attól ki csalt: melyet (…) nagy részént együtt ittak meg.”[1]

Előhang 2. „Pók keresztje, darázs szíve, segíts rajta varázsige. Hát ez nem az. Ide tettem. Hol van? Itt van, ni! Ahol rontás, rossz nyavalya, ott segít a varázs szava. Béka mája, tyúk epéje, kórság a pokolba méne. Ez sem az!”[2]

Előhang 3. „Furcsa eset tartja izgalomban (…) Gyalupusztát és környékét. Nemrégiben megbetegedett Kun Nagy István földműves. (…). Kun Nagy István (…) kifundálta ő maga, hogy mi lehet a baja (…). Betegsége előtt való napon a tanyán vizet ivott – mondta, a vízben lenyelt egy békát és az a gyomrában tovább élősködik (…). Mivel pedig a tanyaiak véleménye szerint a békaűzés nem orvosi munka, Kunszentmártonból elhozták a beteghez a tanyák világában közismert Balog Róza nevű cigány javasasszonyt harmadmagával. A javasasszony (…) előbb minden pénzt és értéket kicsalt a kétségbeesett betegtől, aztán megfelelő ráolvasás után jól megdögönyözte és az erőteljes „kezelés” után ájultságából magához térni alig tudó Kun Nagy Istvánnak megmutatta a ficánkoló hatalmas varangyos békát, amelyet állítólag eltávolított a gyomrából. (…) Kun Nagy István felesége, gyermekei és szomszédai kitörő örömmel jöttek haza a sikerült operáció után és kedvük csak akkor lohadt le, amikor észrevették, hogy a lakás teljesen fel van dulva, párnák, ruhák és más értékek hiányoznak, sőt egy oldal szalonna is, ami a konyha gerendáján csüngött. (…)[3]

Előhang 4. „Amint bandukoltam, ki jön velem szemben? A piócás ember. Egy lekváros üvegben négy szál pióca úszkálta hóna alatt, a gatyája szára föl volt gyűrve, mindenképpen tudományos embernek látszott. (…) Mondom aztán neki, amikor egészen összetalálkoztunk: - Ha nem tévedek, éppen keedet keresem. Vízibetegségbe esett a bakterom, már föl is püffedt. (…)

- Meggyógyítom én keedet egykettőre - mondta a piócás -, (…) mert ha én eccer aszondom, hogy kelj föl, Lázár, akkor ugrani köll a halottnak. Hijába, ehhöz már én értek jobban és nem az orvos. (…)

- Ne sokat vartyogjon kee, hanem szedjen össze minden apróságot, amit mostanában használt, és rakja le ide a vánkoscihára. Tegyen rá egy ódal szalonnát, fél zsák lisztet, egy pár csizmát, két vánkost, három egész kenyeret, egy zacskó túrót, egy üveg pálinkát, a tavalyi ködmönt meg egy szentképet a falról. Pénzt nem fogadok el, majd csak ha visszagyüvök, mert ezeket a holmikat a betegséggel együtt kiviszem a határba. Nem szabad ezt látni többet senki emberfiának. (…) Még a bakter ünneplő gúnyáját is a batyuba tettem, amiért teljes harminc esztendőn át koplalt, hogy egy szikrája is itt ne maradjon a nyavalyának.”[4]

B.5431/1929.[5]

Terhelt: Sallai István

A vád tárgya: csalás vétsége és bűntette, kuruzslás általi kihágás

Sallai István

„Hányt vetett életű ember aki ravaszságaiból és lopásaiból élt. Büntetésének rövid ideje alatt nagyon kevés javulást mutatott. Az erkölcsi oktatásokat szívesen hallgatta, de megtartani nehezen tudja. Jövője kétes.”[6]

E kevéssé hízelgő, ám utólag igazzá vált sorok Sallai Istvánról (1874, Büdszentmihály) szólnak, akit 1927-es tiszazugi felbukkanásáig tucatnyi alkalommal ítéltek el – lopásért, csalásért és kuruzslásért.

Sallai István személyleírása. Forrás: MNL JNSzML VII.1.a. B.5431/1929.

A Budapest Főváros Levéltárában található fogolytörzskönyvek szerint először 1894-ben, Nagyváradon ítélték börtönre lopásért. Szabadulása után Budapesten kapott munkát, csaposlegényként, kávéházi szolgaként (Rémi szálloda) és a Lukács fürdő masszőreként dolgozott, ám ezekben az években is többször elítélték.[7]

Fővárosi büntetései között (1901 és 1916) a vidéket járta, a tiszalöki királyi járásbíróság számtalan alkalommal ítélte el. 1912-ben kiterjesztette működési körét, ő lett a „szerencsi csodadoktor”.[8] Sallai nem pihent: 1913 végén Békés vármegyében fogták el: „Gyulai szereplése előtt Békéscsabán csalta sorra a hiszékeny betegeket, de aránylag kevés szerencsével, mert nem keresett többet 50 koronánál. Onnan Póstelekre rándult át, ahol 290 koronát keresett, s a gyulai kirándulás három nap alatt 150 koronát eredményezett.”[9]

A háború után először 1922-ben találjuk nyomát Sallainak, ekkor Mezőkövesden és a környékbeli falvakban tűnt fel a „kuruzsló masszőr”.[10]

Sallai tiszazugi körútja 1927-ben

Forrás: https://maps.google.com/

Sallai 1927 tavaszán érkezett meg Kunszentmártonba, majd a következő hetekben megfordult Csépán, Szelevényen és Tiszakürtön is. Az embereket „ama fondorlattal ejtette tévedésbe, hogy velük elhitette miszerint őket, illetve hozzátartozóikat különböző betegségeikből kifogja gyógyítani s részükre gyógyszereket is fog szállítani, mi által nevezett sértettek az általa előre kért gyógykezelési és gyógyszerköltségeket neki kifizettek, ő pedig ennek ellenében csak holmi értéktelen szereket és fűféléket szállított”. Többen gyógyszert sem kaptak, vagy állapotuk nem javult. Sallai mindenkit elvállalt: szívbeteget, fülfájóst, béna karút, maláriást és „olyanokat is, akikről már az orvosok is lemondtak”.

Sértettek vallomásai. Forrás: MNL JNSzML VII.1.a. B.5431/1929.

Voltak olyanok is, akik javulásról számoltak be, ám a bíróság szerint nem Sallai, hanem a természet segített ezeken a betegeken.

Sallai védekezése. Forrás: MNL JNSzML VII.1.a. B.5431/1929.

Az ítélet

1927. június közepén vizsgálati fogságba helyezték Sallait. A Szolnoki Királyi Törvényszék decemberben hozott ítéletet: csalás miatt 2 év fegyházra ítélték, amit 1928 februárjában az ítélőtábla is helybenhagyott.
Miután azonban Sallait más ügyekben Debrecenben is megbüntették (1928. február 7., egy évi, két hónap), 1928. június 1-jén Szolnokon hatályon kívül helyezték a büntetésekre vonatkozóan a korábbi ítéleteket és új összbüntetést (3 évi fegyházat) szabtak ki.
A Kúria Sallai semmisségi panaszát alaposnak találta és büntetését 2 év 11 hónapra csökkentette.
1929 nyarán azonban újratárgyalták a korábbi büntetéseket, miután Sallai ellen újabb ügyeket sikerült lezárni. Ekkor 3 év 8 hónap összbüntetést (melyből 10 hónapot és 18 napot kitöltöttnek vett) szabott ki a törvényszék.

Sajtóválogatás. Forrás: Nemzet, 1895. január 4. 2., Népszava, 1911. május 28. 8., Pesti Napló, 1925. szeptember 30. 8., Kis Ujság, 1928. október 16. 3.

Utóhang 1. Idegesség okozója volt a szellem. https://www.youtube.com/watch?v=MWIkzKm4oXU

Utóhang 2. Zubor Zalán: Gondolattal manipulált DNS – milliárdos üzletág a kuruzslás. https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/gondolattal-manipulalt-dns-milliardos-uzletag-a-kuruzslas-1392907

Irodalom:

Vajkai Aurél: Csodadoktorok és természetorvosok. Valóság, 1969/7. 101-106.