Jelenlegi hely

A közérdekű hírszolgálat beindítása Heves megyében 1948 decemberében

2019.12.10.
1948-ra a fordulat éveként tekintünk, mert ez időszak alatt kezdődött el a kommunisták nyílt, határozott és agresszív hatalomátvétele.

A politikai hátteret a szociáldemokrata és a kommunista párt fél éven át tartó egyesítése adta, amelyre 1948. június 12-én került sor. Ez részben politikai-szervezési, részben pedig politikai rendőrségi eszközökkel zajlott. Az így létrejött – Rákosi Mátyás által vezetett – Magyar Dolgozók Pártja azonnal hozzákezdett a sztálinista típusú kommunista egyeduralom kiépítéséhez. Legfontosabb feladatuknak az új népfront létrehozását, az egyházi iskolák államosítását, az egyházi reakcióval való leszámolást, illetve a mezőgazdaság szovjetizálását tekintették. A diktatúra kiépítésének fontos területe volt a társadalmi nyilvánosság beszűkítése: napilapok, folyóiratok tucatjai szűntek meg, a kiadók, nyomdák állami kézbe kerültek, s egyre nagyobb teret kapott a központi propagandagépezet.

Ennek egyik eleme az ún. „közérdekű hírszolgálat” egész országra történő kiterjesztése volt. Kísérletképpen 8 vármegyében már korábban megszervezték, de 1948. november 22-én a Belügyminiszter 199.149/1948.III/1-2. sz. rendelete immár az összes vármegyében elrendelte a hírszolgálat bevezetését. „E rendeletem közelebbi célja az volt, hogy az önhibáján kívül tájékozatlan falusi népesség, a tervszerű és gyors hírszolgálat bevezetésével mind politikai, mind gazdasági téren a jelentősebb eseményekről idejekorán értesüljön. Rendeletem távolabbi célja pedig az volt, hogy a reakciónak a demokratikus fejlődést gátló és zavartkeltő hírverése meghiúsíttassanak azáltal, hogy falusi népünk az eseményekről a valóságnak megfelelően tájékozódhassék.” (részlet az MNL HML IV.401.b. 666/1948. sz. dokumentumból). A hírszolgálat beindításának határideje igen rövid volt, az elsőnek már 1948. december 5-én, vasárnap minden településen el kellett hangoznia.

A hírszolgálat anyaga három részből állt:

1. Központi anyag: ezt a Belügyminisztérium Sajtó Osztálya állította össze, s az anyagot rádión (Budapest I. hullámhosszán) szombaton délelőtt fél 12 és 12 óra között továbbították a községi jegyzőkhöz. Ha egy településen nem volt rádióvevő-készülék, akkor gondoskodni kellett arról, hogy az anyag távbeszélőn vagy küldönc útján még szombat délután a legközelebbi rádióval rendelkező községből eljusson.

2. Megyei anyag: a megyei eseményekről készített ismertetést a főispánnak kellett összeállítania, s minden hét csütörtökén postára adni, hogy azok vasárnap reggelre mindenképp eljussanak a községi jegyzőkhöz.

3. Helyi anyag: ennek összeállítása a községi jegyzők feladata volt, s a szokásos helyi hirdetményeket kellett tartalmaznia, melyeket előzetesen – tartalmi ellenőrzésre – el kellett küldeni a főispánnak.

A hírszolgálat anyaga nem lehetett több 1 és ¼ gépelt oldalnál, ebből fél-fél oldal a központi, illetve a megyei anyag volt, míg negyedoldalt a szokásos helyi hírek tették ki. Az így összeállított híreket minden vasárnap délelőtt az istentisztelet után a község erre alkalmas, lehetőleg központi fekvésű helyén, télen egy zárt helyiségben kellett felolvasnia a jegyzőnek, esetleg a segédjegyzőnek az egybegyűlt lakosság előtt. Még az is meg volt határozva, hogy a szöveget lassan, tagoltan és mindenki által jól érthetően kellett elmondani.

Az első közölt dokumentum Nagyfügedről származik, amelyen mindhárom 1948. december 5-ei anyag (központi, megyei, helyi) olvasható. A központi híranyag a külpolitikai kérdéseken kívül már foglalkozott Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek reakciós, népellenes magatartásával. (Mindszentyt 1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette és letartóztatta.)

Ez a megyei anyagban is megjelent, melyből kiderült, hogy Eger város diáksága teljes létszámban felvonult és tüntetett az egyházi reakció ellen. Ezen túl az aktuális mezőgazdasági munkák befejezésének teljes sikeréről is hírt adtak, valamint eligazították a lakosságot a közelgő szeretet (azaz a karácsony) ünnepének népi demokratikus módon történő megünneplésével kapcsolatban. A helyi anyag – mint korábban is – az aktuális nagyfügedi híreket tette közzé.                                   


Jelzet: MNL HML IV.401.b. 666/1948.

A továbbiakban bemutatunk néhány községi, azaz helyi közleményt. Mint aktuális probléma, több településen szó esik a magánsertésvágás szabályozásáról és az előírt zsírmennyiség beszolgáltatásáról, a falvak villamosításáról, és természetesen a mezőgazdasági munkálatok túlteljesítéséről.



Jelzet: MNL HML IV.401.b. 666/1948.

 

A közérdekű hírszolgálat eredményeiről az első összefoglaló jelentést 1949. január végére kellett eljuttatni a belügyminiszterhez. Erről két dokumentumot teszünk közzé, az egyik a Gyöngyösi járás hírszolgalátáról számol be, a másik a megyei főispáni jelentés.

 

Jelzet: MNL HML IV.401.b. 52/1949.

 

Felhasznált irodalom:

Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956. ÁBTL–Rubicon, Budapest, 2011.

 

Közzétette: Cseh Zita
                   főlevéltáros

 

Utolsó frissítés:

2019.12.16.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges