Jelenlegi hely
A Bihari Múzeum Évkönyve XVII–XIX.
2015.06.04.
Más közgyűjteményekhez hasonlóan a fennállásának 40. évfordulóját idén ünneplő Bihari Múzeum tudományos és közművelődési munkájának is része és részben tükre az évkönyv, amely először 1976-ban jelent meg. Azóta csaknem négy évtized telt el, s a legújabb kötet, amit az olvasó kezébe vehet, a 10. a sorban. (Minden kötet elérhető a Bihari Múzeum honlapjáról: http://www.biharimuzeum.hu/muzeum/letoltesek.) A szakmai kiadványok magvát a régészeti, történeti, néprajzi, irodalomtörténeti és muzeológiai fejezetek adják, egy-egy szám pedig természettudományi tárgyú rovattal és megemlékezéssel is szolgál. Rezümék az idei évig német nyelven készültek, a legújabb számban minden cikket angol összefoglaló kísér. (Az évkönyvről ismertetőt ad, és az egyes számok tartalomjegyzékét közli A tudományos Bihar-kutatásért honlap is: http://biharkutatas.hu/?page_id=583.)
 | Szerkezetében és tartalmában a 10. évkönyv a régi hagyományokat folytatja. Mint az eddigiek, ez is több tudományterületről, illetve több szakmai tevékenységhez kapcsolódóan közöl írásokat. Megjelennek benne a kifejezetten múzeumi feladatkörbe tartozó kutatások eredményei (régészeti leletek ismertetése, népi kézműves tárgyak leírása), valamint a Sárrétnek a történelemtudomány és az irodalomtörténet figyelmére igényt emelő értékei. Archeológiai témájú az első tanulmány, ami a Berettyó völgyéből előkerült bronzkori, kevert („soványított”) agyag kocsimodellek töredékeit és csontból készült lószerszámokat ír le. A néprajzi fejezet népi öltözetdarabokkal: a Múzeum tulajdonában álló rátétes szűrökkel, illetve a népi díszítőművészet vonatkozó táji sajátosságaival foglalkozik. A három muzeológiai közleményből kettő szorosan bihari kötődésű életműveket állít középpontba. Egyikük a helyi hagyományok ápolását és átörökítését elősegítő népzenei gyűjtésre összpontosít, a másik személyes forráson: szakmai önéletrajzon keresztül közelít egy szintén népi környezetben végzett gazdag feltárómunkához és az ahhoz kapcsolódó művelődésszervezői pályához. | |
| Rendszeresen helyet adnak az évkönyvek a Múzeum saját gyűjteményeiben található kéziratos források ismertetésének is. A mostani forrásközlő részét például Bihari emlékezők naplói töltik meg. Az első világháborút megjáró magyar katonák által a harctéren és a hadifogságban eltöltött idő tapasztalatai, míg egy múlt századi sárréti parasztasszony révén a falusi mindennapok és a háztartás gondjai-bajai kerülnek hozzánk közelebb. A kötet egészében ugyancsak a személyes élmények a meghatározóak, rájuk épül a történész és az irodalomtörténész szerzők négy tanulmánya is. Az utolsó cikkben a múzeum igazgatója számol be az elmúlt három év alapvető intézményi változásairól, a szervezeti átalakulásról, továbbá a szakmai munka új irányairól, lehetőségeiről és eredményeiről. | ||
| Tartalom | ||||
| Balázs Ádám – Dani János | ||||
| Újabb bronzkori kocsimodellek a bihari Berettyó-völgyből és egyéb, lótartással kapcsolatos tárgyak | 7 | |||
| Seres István | ||||
| Egy berettyószentmártoni betyár Gázsy Imre 1849-es gerillacsapatában | 23 | |||
| Duró Ferenc | ||||
| „Faluváros”, avagy Berettyóújfalu kortárs percepciója a XX. század első felében | 51 | |||
| Gyönyörűné Erdei Judit | ||||
| Rátétes szűrök a Bihari Múzeum gyűjteményében | 71 | |||
| Csarkó Imre | ||||
| Memento mori – Három bihari katona kéziratos naplója az első világháborúból | 95 | |||
| Sándor Mária | ||||
| „Írtam ide… Jakab Vilma” – Egy bihartordai háziasszony feljegyzései, 1939–53 | 171 | |||
| Bakó Endre | ||||
| Szabó Pál Bihar-élménye | 219 | |||
| Szémánné Veres Gabriella | ||||
| Költő Nagy Imre verskéziratai a Bihari Múzeum irodalmi gyűjteményében | 243 | |||
| Sándor Mária | ||||
| „…hogy a dalokat visszaadhassam a falunak” – Bencze Lászlóné dr. Mező Judit néprajzi és közművelődési munkája Biharban és a Sárréten | 255 | |||
| I. Sándor Ildikó – Sándor Mária | ||||
| Egy székely tanítónő Bihar hagyományaiért – Dr. Sándor Mihályné Nagy Gabriella néprajzi és közművelődési tevékenysége | 277 | |||
| Kállai Irén | ||||
| Átalakulás – lehetőség – A Bihari Múzeum tevékenysége 2011–2013 között | 303 | |||
| A Bihari Múzeum Évkönyve XVII–XIX. Szerk.: Sándor Mária. Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár, Berettyóújfalu, 2014. 352 p. |
| Brigovácz László |
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges