A Bihari Múzeum Évkönyve XVII–XIX.

2015.06.04.
Más közgyűjteményekhez hasonlóan a fennállásának 40. évfordulóját idén ünneplő Bihari Múzeum tudományos és közművelődési munkájának is része és részben tükre az évkönyv, amely először 1976-ban jelent meg. Azóta csaknem négy évtized telt el, s a legújabb kötet, amit az olvasó kezébe vehet, a 10. a sorban. (Minden kötet elérhető a Bihari Múzeum honlapjáról: http://www.biharimuzeum.hu/muzeum/letoltesek.) A szakmai kiadványok magvát a régészeti, történeti, néprajzi, irodalomtörténeti és muzeológiai fejezetek adják, egy-egy szám pedig természettudományi tárgyú rovattal és megemlékezéssel is szolgál. Rezümék az idei évig német nyelven készültek, a legújabb számban minden cikket angol összefoglaló kísér. (Az évkönyvről ismertetőt ad, és az egyes számok tartalomjegyzékét közli A tudományos Bihar-kutatásért honlap is: http://biharkutatas.hu/?page_id=583.)
 Szerkezetében és tartalmában a 10. évkönyv a régi hagyományokat folytatja. Mint az eddigiek, ez is több tudományterületről, illetve több szakmai tevékenységhez kapcsolódóan közöl írásokat. Megjelennek benne a kifejezetten múzeumi feladatkörbe tartozó kutatások eredményei (régészeti leletek ismertetése, népi kézműves tárgyak leírása), valamint a Sárrétnek a történelemtudomány és az irodalomtörténet figyelmére igényt emelő értékei.
Archeológiai témájú az első tanulmány, ami a Berettyó völgyéből előkerült bronzkori, kevert („soványított”) agyag kocsimodellek töredékeit és csontból készült lószerszámokat ír le. A néprajzi fejezet népi öltözetdarabokkal: a Múzeum tulajdonában álló rátétes szűrökkel, illetve a népi díszítőművészet vonatkozó táji sajátosságaival foglalkozik.
A három muzeológiai közleményből kettő szorosan bihari kötődésű életműveket állít középpontba. Egyikük a helyi hagyományok ápolását és átörökítését elősegítő népzenei gyűjtésre összpontosít, a másik személyes forráson: szakmai önéletrajzon keresztül közelít egy szintén népi környezetben végzett gazdag feltárómunkához és az ahhoz kapcsolódó művelődésszervezői pályához.
Rendszeresen helyet adnak az évkönyvek a Múzeum saját gyűjteményeiben található kéziratos források ismertetésének is. A mostani forrásközlő részét például Bihari emlékezők naplói töltik meg. Az első világháborút megjáró magyar katonák által a harctéren és a hadifogságban eltöltött idő tapasztalatai, míg egy múlt századi sárréti parasztasszony révén a falusi mindennapok és a háztartás gondjai-bajai kerülnek hozzánk közelebb.
A kötet egészében ugyancsak a személyes élmények a meghatározóak, rájuk épül a történész és az irodalomtörténész szerzők négy tanulmánya is.
Az utolsó cikkben a múzeum igazgatója számol be az elmúlt három év alapvető intézményi változásairól, a szervezeti átalakulásról, továbbá a szakmai munka új irányairól, lehetőségeiről és eredményeiről.

 

Tartalom
 
Balázs Ádám – Dani János
  Újabb bronzkori kocsimodellek a bihari Berettyó-völgyből és egyéb, lótartással kapcsolatos tárgyak 7
Seres István
  Egy berettyószentmártoni betyár Gázsy Imre 1849-es gerillacsapatában 23
Duró Ferenc
  „Faluváros”, avagy Berettyóújfalu kortárs percepciója a XX. század első felében 51
Gyönyörűné Erdei Judit
  Rátétes szűrök a Bihari Múzeum gyűjteményében 71
Csarkó Imre
  Memento mori – Három bihari katona kéziratos naplója az első világháborúból 95
Sándor Mária
  „Írtam ide… Jakab Vilma” – Egy bihartordai háziasszony feljegyzései, 1939–53 171
Bakó Endre
  Szabó Pál Bihar-élménye 219
Szémánné Veres Gabriella
  Költő Nagy Imre verskéziratai a Bihari Múzeum irodalmi gyűjteményében 243
Sándor Mária
  „…hogy a dalokat visszaadhassam a falunak” – Bencze Lászlóné dr. Mező Judit néprajzi és közművelődési munkája Biharban és a Sárréten 255
I. Sándor Ildikó – Sándor Mária
  Egy székely tanítónő Bihar hagyományaiért – Dr. Sándor Mihályné Nagy Gabriella néprajzi és közművelődési tevékenysége 277
Kállai Irén
  Átalakulás – lehetőség – A Bihari Múzeum tevékenysége 2011–2013 között 303

 

A Bihari Múzeum Évkönyve XVII–XIX. Szerk.: Sándor Mária. Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár, Berettyóújfalu, 2014. 352 p.
 
Brigovácz László

 

Utolsó frissítés:

2015.08.18.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges