Levél

gróf széki Teleki Ágnes

Levéltáros Asszony részére

Veszprém Vármegye

Veszprém

Török Ignác utca 1.

8200

Drága Ágicám,

KÖRTE… szivar… KÖRTE… szivar… KÖRTE… szivar… és meg se áll napnyugtáig… akkor székre roskad… az üres kristályt kezében forgatja… fúj egyet… majd enyhén megemelkedve a FÖLDHÖZ CSAPJA azt! Majd másnap – mikor a Krabel kakasa kél, és a kerítésre röppenve, kukorékol egyet, szeme kipattan – és folytatja: KÖRTE… szivar… KÖRTE…

…először a kékfrankos fogyott el…

MAJD MEGITTA A GYŐRI BARACKOM!!!

…most a körtével folytatja, de ha nem hagyja abba, és nekem egy csepp se marad, ÉN, ISTEN BIZONY, KINYÍROM!

Tudom … rácsos cellát kapok …

Tudom … inkább váljak el …

De hát, az isten szerelmére, mit tegyek, ha SZERETEM?!

Ugye nem érted?

Hát elmesélem!

Szerdán kezdődött az egész… na jó, inkább már kedden, de szerdán élesedett a dolog, mikor a munkába menetelemkor, az ajtóban búcsúzóul megölelve, nadrágja zsebéből a lábam elé esett beszédjének skicce, melyet felkapva, kíváncsian olvastam, tartalmától azonban megtántorodtam… Ugyanis Táblabíró uram nyíltan, a jelzőket se sajnálva, tárta hallgatósága elé, miként szándékozik támogatni a soproni „játékbank” tervét.

Tudtam, hogy csütörtökön a klubban lesz Kugler és Stróbl!

Tudtam, hogy ott lesz az ellenzék színe-java is, kik kedden Főlevéltárnok uramnál jártak.

Mit ad Isten, mindent hallottam!

Ágicám, hova gondolsz, én ugyan nem hallgatództam, csupán a feketét szolgáltam fel az uraknak! Némiképp ügyetlenül, itt-ott kilöttyintve, hogy kicsit ott időzve, fülelhessek.

Így már tudtam előre, hogy nincs jelentősége a beszédének. Az ügy már el lett rendezve. Éppen ezért óva intettem. Győzködtem szép szóval, majd női fortéllyal, de mindhiába. Elment, és a tervvel együtt ő is bukott, nem kicsit, hanem nagyot!

Gondoltam, majd a Hátsó Füves a férfiúi büszkeségen esett csorbát pikk-pakk kiküszöböli!

Elmegy majd hatra… becsavar a bal felső sarokba egymás után négyet, és fél tízkor már a karjaiban tartva csókolgat engem!

HÁT NEM!

Rácsesztem!

Se gól… se csók…

… kihagyta… el se ment… kifogás az volt bőven… meg derékfájdalom, de mikor csapra verte az első hordó kékfrankost, majd a másodikat, a fájdalom is elillant. A barackról nem is beszélve, utána már csak morgolódásra futotta, semmi más egyébre. Most, mint írtam, a körtepálinkámat issza, de sokáig már az se tart…

Ágicám, a férfiúi lélek oly bonyolult, nem bírok el vele, pedig hidd el, minden áldott nap a megoldást keresem! Segítened kell!

Említetted, hogy Pistának is oly boorrúúús a kedve.

Hogy mi aggasztja?

Azt csak ő tudhatja…

Talán…

A NYÚL!!! Biztosra veszem, hogy az elugrott nyúl!

Mondd meg neki, ha a nyúl a baja, fogok én neki vagy húszat!

Vagy…

A TŰZ!!! Az elégett jegyzőkönyvek … hát azokat már én se kelthetem életre … hacsak…

Áh, lelkemre is fekete fátyol borul… különös… mindig csak szerdán… olyankor csak sétálgatok… ide-oda teszek-veszek… még a levéltárban sem találom a helyem… fojtogat és emészt a bánat, de hogy mit siratok ilyenkor, magam se tudom…

E héten szerdán oly nagy köd ült a városra, hogy a tejfehér ködfátyol még a Tűztornyot is keblére emelte, magához szorítva, beburkolta, teljesen elrejtve. Látva ezt, oly mély fájdalommal telt meg lelkem, hogy azt hittem, menten beleveszek… a költő szavai jutottak eszembe, mely szerint a köd nem más, mint „az emberek szívéből kiáradó szomorúság”… és ez befészkelte magát a lelkembe… merengésemből egy csattanás és egy sikoly magamhoz térített, melynek hála megleltem az orvosságot férjem és Pista bús lelkére, de a kivitelezéshez nélkülözhetetlen a Te segítséged!

Figyelj, kérlek!

            Az esti órákban sétálni mentem. Így lettem szemtanúja az autós és a biciklis ütközésének a Várkerületen. A borítékban megtalálod, el is olvashatod, kitéptem Neked a Sopronvármegyéből a cikket.

Automobil és bicikli karambolja a Várkerületen

Sopronvármegye, 1925. június 7. [3.]

Na, de röviden: A Pannónia felől meglehetősen nagy sebességgel Vajk brennbergi bányagondnok, ki a sofőrön kívül két hölggyel (Mit szólsz, Ágicám? Két hölggyel?! Kik igen sietősen távoztak a helyszínről… szinte a köd nyelte el őket) és egy fiatalemberrel ült az autóban, az Oroszlán Patika előtt – ahol én is ácsingóztam – szembekerült egy biciklissel, ki a csapódást követően a hűtőtestre repült. Onnan szedték le szegény Imrét, a Börzsey János műhelyében dolgozó szabósegédet, halálsápadtan, vérző lábakkal. Az Erzsébet kórházba szállították, belső vérzése nem lett, nyolc nap múlva talpra áll.

Azonban a csattanásnak hála fény gyúlt elmémben… Ááággiiicccááámmm … a BICIKLI lesz a megoldás!!!!

Pista szeret tekerni!

Táblabíró uram szeret tekerni!

Éppen ezért nyeregbe kell pattanni!!!

Bánatunkat le kell tekerni!!!

            Na, de merre menjünk? Talán a Bakonyba? Vagy jobb lenne Tamásiból Teszérre tekerni szerinted?

Térképrészlet a Veszprém Vármegyei Levéltárban

A fotót készítette: Ödenburger Lili

Vagy legyünk kalandvágyók, és netán induljunk hosszabb útra?

Legyen a „Háromnapos Dunántúli Országos Körverseny”?

A Háromnapos Dunántúli Országos Körverseny programfüzetének borítója

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSVSL X.239. Soproni Sempronia Kerékpár Egyesület iratai (1897–1951)

A Háromnapos Dunántúli Országos Körverseny térképe

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSVSL X.239. Soproni Sempronia Kerékpár Egyesület iratai (1897–1951)

Szerinted melyik legyen?

Juujjj, szóljunk a Millinek!

No, meg persze az Andrisnak! Hiszen ő is, mint a Pista, mindennap teker a munkába.

Győr is megállóhely ezen a körversenyen, akár ott is csatlakozhatnának, nem?

Na, én írok Millinek!

Te meg ügyesen cserkészd be Pistát, és vedd rá, hogy ugorjon újra nyeregbe! Fogunk útközben nyulat és talán még fácánt is, csak tekerjen!

Levelemet meg ne mutasd! Semmi kedvem órákat strázsálni a sarokkövön az irodája előtt, míg Főlevéltárnok uram a galibából kimosdat!

Sarokkő a Veszprém Vármegyei Levéltár igazgatói irodája előtt

A fotót készítette: Ödenburger Lili

Úgyhogy kérve kérlek, leleményesen, engem nem is említve, vedd rá valamelyik kalandra! Útvonalat Te válassz!

És tudod, kinek kell még szólnod? Na? Ugye tudod?

HÁT VINCÉNEK!

A Bakony legjobb helyeit ismerő legénynek!

Az útvonal is lényeges, de mégis ő tudja, hogy hol érdemes inni, enni, táncolni! Akad egy kis tartalékom, majd magammal viszem, legyen mit a prímás húrjai közzé tűzni éjjel! Hadd húzza csak hajnalig: „Balaton közepe náddal van kerítve // Kerítés tövébe száz rózsa ültetve…”

Ahhoz képest, hogy bringám sincs, fenemód lelkes vagyok, mi?!

Nézd csak… majd megesz a fene… az Ilka tegnap küldte ezt a fotót, amin az új biciklije mellett feszít, én meg azt se tudom, kitől kérjek egyet… pénzem sincs most rá éppen…

Hölgy biciklivel

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSVSL XIII.18. Takáts család (Répceszemere) iratai

(XVIII. sz. –1922)

Viszont erről a képről eszembe jutott a soproni kerékpáros egyesület, melynek vannak női tagjai is… így gondoltam egy merészet, és képzeld, beléptem…

Belépési nyilatkozat

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSVSL X.239. Soproni Sempronia Kerékpár Egyesület iratai (1897–1951)

Tagsági igazolvány

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSVSL X.239. Soproni Sempronia Kerékpár Egyesület iratai (1897–1951)

… egyesületi tag lettem: Patyi Matild, Kalmár Gizi és Kiss Vilma mellett.

Névjegyzék az egyesület tagjairól, 1948. március 22. (részlet)

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSVSL X.239. Soproni Sempronia Kerékpár Egyesület iratai (1897–1951)

Férfiak is akadnak bőven. Hallod, ha elvált vagy özvegy lennék, csodás lehetőségeket nyitna meg előttem a Sempronia! De inkább Rád gondoltam, és rávettem a Münnichet, azt ott, a bal szélen, ott a képen, hogy tartson velünk, hátha az út során egymásba gabalyodtok!

1921. évi csoportkép

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSVSL X.239. Soproni Sempronia Kerékpár Egyesület iratai (1897–1951)

De várj, van még itt más szép legény is, aki talán jobban kedvedre való lehet! Mutatom máris a tagsági igazolványukat… itt felejtették … elküldöm ezeket is, majd visszaadod, mikor tekerni fogunk!

Varga János és Beck István tagsági igazolványai

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSVSL X.239. Soproni Sempronia Kerékpár Egyesület iratai (1897–1951)

Minap a Házban ténferegve összefutottam a lépcsőn Adelainnal, ki az Adóosztályon dolgozik. Szegény azt hiszi, hogy én ilyen visszafogott, önfegyelemmel bíró úri asszony vagyok. Pedig, ha tudná, olykor mily bolondságokra adom fejem, nem pirult volna bokáig, miközben arról fecsegett, hogy milyen új őrület hódít itt a határnál a fiatal lányok körében! Csak hogy tudd, most már minden rendes lány táskájának „alaptartozéka” kell, hogy legyen egy MINI BIKINI! Ugyanis sose tudhatod, hol ér Téged a víz és a part éppen!

            Szerintem mi is hódolhatnánk eme őrületnek, így érett női fejjel!

Ha tekerés közben vízhez érünk – HOPP – már csobbanhatunk is! Főlevéltárnok uraink némiképpen megbotránkozva, hadd puffogjanak az eléjük táruló látványt bámulva!

            Hallod, még jobb ötletem van!

            Inkább tekerjenek csak az urak!

Mi meg vitorlázunk inkább egyet a Kalózon – bikiniben feszítve a taton – a Fertő tavon! Na, mit szólsz?

Levél Zombori Istvánnak, a Fertői Vitorlázó Egyesület titkárának

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSVSL X.301. Fertői Vitorlázó Egyesület iratai (1942–1944)

Zombori István levele

Az irat jelzete: HU-MNL-GYMSVSL X.301. Fertői Vitorlázó Egyesület iratai (1942–1944)

Arra is gondoltam, hogy lendületünk el ne lebbenjen, Pistát felkérve elnöknek, alapítsuk meg a Levéltárnokok Első Kerékpáros Egyesületét! Bicikli is lenne elég! Jesszus… tényleg… a szolgálati bicikli… jó is lesz az nekem tekerni!

De térjünk vissza a fellegekből a földre, ahol már a köd is tova szállva, a repedéseket feltárva, gondolkodóba ejtett: SZERETEM-E MÉG VAGY SEM…

                                               Milliószor ölel és csókol

                                                                                               Lili

Ui. Na, hogy a lényeget ne feledjem: KÖRTÉT hozz, kérlek, bőven, mert én azt úgy szeretem…

Ilyet is, meg olyat is, mert Nana lányom olyannyira vágyott a gyümölcsre, hogy a szomszédba ment érte a sötétben! Igen, rajtakapták! Jól el is verték szégyenemre! Ezzel kapcsolatban is tanácsra lesz szükségem. Hisz Te, mint a nőnevelés ősanyjának leszármazottja, tudhatsz ezt-azt, mivel őt helyreigazítva a későbbiek során a rácstól talán megmenthettem… 

Körtefa a Veszprém Vármegyei Levéltár udvarán

A fotót készítette: Ödenburger Lili

Tényként közlendő az Olvasóval, hogy…

a Soproni Sempronia Kerékpár Egyesület 1897. szeptember 17-én alakult meg, azzal a céllal, hogy Sopronban és vidékén kirándulásokat, társas összejöveteleket, versenyeket, túrákat stb. rendezzen, és ezáltal a társaséletet fejlessze és a külvilággal szemben a kerékpársport iránti érdeklődést előmozdítsa. A tagok száma 1930-as években elérte a 200 főt. Klubhelyiségük a „Zöldfa” vendéglő (Eötvös utca 9.) volt. Az egyesület 1950 januárjában a BM-től kérte, hogy a Soproni Szakmaközi Egyesületben (SFAC) mint külön szakosztály működhessen. Kérésüket engedélyezték.

Továbbá a Fertői Vitorlázó Egyesület 1942 tavaszán alakult meg a Balatoni Vitorlázó Club területi osztályaként, majd önálló egyesületté alakult. Még ebben az évben kérte az egyesület tagfelvételét a Magyar Vitorlás Yacht Szövetségbe. Az egyesület célja a vitorlázás és a jégvitorlás sport művelése és fejlesztése. Elnöke Hőgyészy Pál, titkára Zombori István, kinek aláírása a fentebb közölt levél alján olvasható.

Az olvasói észrevételeket a következő postacímre várja Ödenburger Lili

9400 Sopron

Fő tér 1.

A fotókat Koloszár Andrea készítette.

Ezúton köszönöm Dr. Kelemen Dávid kollégámnak, hogy felhívta figyelmemet a biciklis hölgy fotójára.

Levéltári iratanyagok:

HU-MNL-GYMSVSL X.301. Fertői Vitorlázó Egyesület iratai (1942–1944)

HU-MNL-GYMSVSL X.239. Soproni Sempronia Kerékpár Egyesület iratai (1897–1951)

HU-MNL-GYMSVSL XIII.18. Takáts család (Répceszemere) iratai (XVIII. sz. –1922)

Sopronvármegye, 1925. június 7. [3.]