EGY MAGYAR KATOLIKUS PAP, AKI NÉMETESÍTETTE

VEZETÉKNEVÉT: 200 ÉVE SZÜLETETT LICHTNER GÁSPÁR,

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY RÓMAI KATOLIKUS TÖRTÉNETÍRÓJA

Hódmezővásárhelyen a 1727-ben alapították meg a földesúr, Károlyi Sándor pártfogásával a római katolikus egyházközséget, amelynek fejlődése igazán nagy lendületet egyrészt téglaépítésű templomuk 1758. évi elkészülte, másrészt Tóth Tamás plébános 1770-es évekbeli tevékenysége óta vett. A hívek létszámának intenzív gyarapodása a több hullámban jelentkező katolikus bevándorlásnak és a katolikus családoknál jelentkező gyermekvállalási kedvnek köszönhetően folyamatos volt. A katolikus térhódítást a rátermett plébánosok mellett értelemszerűen a Károlyiak is segítették. Lichtner Gáspár ilyen előzmények után vette át 1859-ben a hódmezővásárhelyi római katolikus plébánia vezetését.

Életéről szerencsére viszonylag sok információ maradt az utókorra, köszönhetően viszonylag részletes nekrológjának, továbbá Chobot Ferenc római katolikus egyházi személyekről szóló életrajz-gyűjteményének.[1] Portré – festmény, fénykép – sajnos eddig még nem került elő róla. 1822. Újév napján született a Jászságban található Jákóhalmán, a római katolikus Világosi (későbbi írásmód szerint Világossy) Gáspár és Kosóczki Viktória (1803–1891) házasságából. Ennek megfelelően az 1822. év első katolikus szülöttje a községben Világosi Gáspár Menyhért (Gasparus Melchior) volt. Később Gáspár – valószínűleg a szabadságharc bukását követően – Lichtnerre változtatta vezetéknevét, de hogy miért tett így, egyelőre még nem ismert. Ez Magyarországon ritkaságszámba ment, mert a vezetéknevüket megváltoztatni kívánó polgárok általában idegen hangzásúról magyarra „váltottak”, hogy ezáltal is beilleszkedjenek választott közösségükbe.

Világosi Gáspár Menyhért (Gasparus Melchior) születési anyakönyvi bejegyzése

a jákóhalmai katolikus anyakönyvben. A mikrofilmfelvétel 1961-ben készült.[2]

Ivancsó István jászjákóhalmi plébános felvétele ugyanarról az anyakönyvi bejegyzésről,

 2022. aug. 11. Itt már olvasható a Világosi Gáspárhoz ceruzával írt megjegyzés

Gáspár a gimnáziumot Vácott és Budán végezte, teológiai tanulmányait Vácott folytatta. Szubdiakónussá szentelését követően Nádasdy Ferenc váci püspök Romhányba küldte segédlelkésznek 1844-ben. 1850-től a derekegyházi Károlyi-kastélyban a grófi família házi káplánja. A szabadságharcot követően németesíttette vezetéknevét Világosiról Lichtnerre, amivel a császári-királyi hatóságok esetleges gyanakvását elaltatta. Rőth Antal hódmezővásárhelyi plébános halálát követően gróf Károlyi István Lichtnert szemelte ki a megüresedett plébánosi státuszra, aki egyházmegyei beiktatását követően el is foglalta a plébánosi hivatalt.

Első nagyobb lélegzetű feladata a belvárosi római katolikus templom bővítése volt. A munkálatokat személyesen felügyelte, a munkásokat rendszerint megebédeltette. A templomépítést annak ellenére sikerült keresztülvinnie, hogy az első években szigorú és határozott magatartása miatt szembefordult vele az elődjétől megörökölt egyháztanácsa, melynek tagjai a váci püspöknél, sőt Károlyi Istvánnál is megpróbálták elérni elmozdítását, természetesen sikertelenül.

Az 1860-as években azonban helyreállt a plébános és világi segítői között a béke. Mivel egyházi felettesei figyelemmel kísérték munkásságát, és látták annak kézzelfogható eredményeit, 1863-ban megválasztották a vásárhelyi esperesi kerület esperesévé, és ezt a tisztséget 1869. évi lemondásáig betöltötte. 1870-ben kinevezték a ráckevei Szent Mihály-templom címzetes apátjává, azonban plébánosként továbbra is Vásárhelyen maradt és tovább növekedett tekintélye a városban. A Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár első elnöke 1872-ben maga Lichtner lett, aki emellett részvényeket is jegyzett. Jótékonysági akcióival is elnyerte a hívek bizalmát, mert segítette a templomot és a szegények számára is adakozott. Hívei közül igyekezett minél többet személyesen is megismerni, amivel helybeli népszerűsége növekedett. A politikai életben kizárólag annyira vett részt, amennyire egyházközségének képviselete megkívánta tőle: 1869-ben a katolikus, ám ellenzékinek számító Szilágyi Virgil országgyűlési képviselővé választásában nyújtott segítséget, 1873-tól a város törvényhatósági bizottságának tagja.

Lichtner Gáspárt a helyi római katolikus közösség története is érdekelte. Helytörténeti cikksorozatát megelőzte régészeti tevékenysége. Ebben motiválta, hogy 1879-es nagyárvíz után töltésépítéshez hordták el a középkori Korhány és Szent Adorján Mártír falvak helyén lévő halmokat, és ezzel kapcsolatban régészeti feltárásokat kezdeményezett, illetve a feltárások engedélyezése után vezetett. Feltárásai során meghatározta az 1282. évi hód-tavi csata lehetséges helyét az ott talált harcosok földi maradványai és fegyverzete alapján.

Ezért a plébánia Historia Domusának tanulmányozása mellett felkereste a Károlyi nemzetség levéltárát, valamint a váci egyházmegyei archívumot, ahol átnézte a hódmezővásárhelyi vonatkozású iratanyagot. Mindezeken túl ismerte a kutatásához szükséges szakirodalmat is. Kéziratát azonban nem tudta könyv formájában kiadni, ehelyett a Vásárhelyi Közlöny című hetilap hasábjain tette közzé, 1881. július 3. és 1882. június 11. között, 30 részben. Munkáját azonban betegsége miatt nem tudta befejezni, így az olvasók számára csak a kezdetektől a 14. századig tartó részletek váltak elérhetővé. Ez a munka Szeremlei Sámuel számára fontos adalékul szolgált várostörténeti kutatásaihoz.

Lichtner Gáspár 1882-től kezdve egyre gyakrabban betegeskedett, ezért gondoskodott végakaratának írásba foglalásáról, azaz ingó és ingatlan vagyona rendezéséről. 1884. március 7-én 62 éves volt, amikor szíve felmondta a szolgálatot és távozott az élők sorából. Utolsó útjára történő felkészítésekor a szükséges szentségekkel Somogyi József fóti plébános és címzetes apát látta el.

Lichtner Gáspár végrendeletét 1884. március 10-én hirdették ki. Örökösei: unokaöccse és keresztfia, az ekkor tizenegy éves Világossy Gáspár; fivére, Világossy József és a plébános özvegy édesanyja, Kosóczky Viktória, aki hét évvel túlélve fiát, 1891-ben, 88 évesen hunyt el Vásárhelyen. Végrendeletében – már 1883-ban – előkészítette egy római katolikus középfokú leánynevelő intézet alapítását, ami természetesen püspöki engedéllyel mehetett végbe. Ehhez csatlakozott előbb, 1886-ban Lengei Józsefné Tóth Borbála 15 ezer, 1888-ban Schuster Konstantin váci püspök 40 ezer forintos alapítványával. Az adakozásból a helybeli katolikus hívek is anyagi erejükhöz mérten vették ki részüket, továbbá a Károlyiak és a város 8-8 ezer koronás adományával kiegészülve, a váci megyéspüspök áldásával megvalósult Lichtner Gáspár elképzelése, a hódmezővásárhelyi római katolikus középfokú nőnevelő intézet. Az 1902-ben elkészült, háromszintes Andrássy úti épületben a következő esztendőtől a Szent Domonkos-rendi nővérek oktatták és készítették fel a családi életre a főként római katolikus diáklányokat.

Gyászjelentés Lichtner Gáspár haláláról (MNL CSML HL Hmvhely

Thj. Város Törvényhatósági Közgyűlésének iratai. 99/1884. k. gy.)

Lichtner Gáspár 1882-ben megszakadt helytörténeti munkásságával időrendben némiképp megelőzte Szeremlei Sámuelt. Plébános elődei közül Anchely József Ildefonz folytatott még egyháztörténeti kutatásokat. Az általa összeállított Historia Domus azonban 1793-mal, vásárhelyi plébánosi szolgálatának kezdetével véget ér. A fonalat Gacsári Kiss Sándor vette fel, aki egészen a nyolcvanas évekig folytatta a vásárhelyi katolikus közösség történetét. Munkája egészen 2014-ig kéziratban maradt, ekkor Alácsi Ervin János és Pálinkó Máté kiegészítéseivel megjelent a Hódmezővásárhely története katolikus szemmel című kötet[3], amelyben Lichtner Gáspár először 1881–1882-ben közreadott cikksorozata mellett Gacsári Kiss Sándor egyháztörténeti műve is napvilágot látott. Ez a kiadvány méltó módon tiszteleg Lichtner Gáspár mellett valamennyi, Hódmezővásárhelyen hosszabb-rövidebb ideig tevékenykedő római katolikus egyházi személy emléke előtt.

Egykor Világosi (Lichtner) Gáspár tulajdonában lévő, jelenleg a szegedi

Somogyi-könyvtár állományát gazdagító kiadvány címlapja[4]

Lichtner Gáspár életének számos olyan mozzanata maradt, amely mind a napig kérdéseket tartogat, és ezekre a kérdésekre leghamarabb csak esetlegesen fennmaradt, részletesebb önéletrajza tud választ adni. Ilyen kérdés az állítólagos zsidó származás, amit az anyakönyv egyáltalán nem igazol. Kérdéses még tisztázni, hogy miért lett Világosi Gáspárból Lichtner, és fivére ennek ellenére miért maradt Világosi (utóbb Világossy). Azt tudjuk, hogy az özvegyen maradt édesanya, Kosóczky Viktória Gáspár nevű fiához költözött, aki egészen élete végéig gondoskodott róla. A családból József Szatmárnémetiben telepedett le és alapított családot. További sorsa egyelőre ismeretlen, csak két gyermekének haláláról van hozzáférhető adat, az OSZK-ban őrzött gyászjelentéseknek köszönhetően.

Presztóczki Zoltán