Online Múzeumok Éjszakája 2020 (3)

21. Útlevelek (1851)

Az önkényuralom éveiben a belföldi utazáshoz is útlevélre volt szükség. Az úti okmányokat általában a vármegyék állították ki, a dokumentum a személyleíráson kívül az utas úti célját és utazása okát is tartalmazta, továbbá az útlevél érvényességének időtartamát. A bemutatott útlevelek kétnyelvűek (magyar–német), a díszesebb passzuson Pest-Solt Megyei Főnök felirattal és császári jelképpel ellátott ostyapecsét található.

(MNL BKML IV. 653. b.)

22.

22. Kecskeméti ökörfogat (1871)

Az 1871-ben készült fénykép, ismereteink szerint, a legrégebbi fennmaradt kecskeméti fotográfia.

(MNL BKML XV. 5. a.)

23.

23. Ybl Miklós: Kecskemét pesti házának tervrajza (1872)

A levéltár tervrajzgyűjteménye sok értékes építészeti dokumentumot őriz, amelyek között számos országosan ismert építész munkája megtalálható. Ybl Miklós nevéhez fűződik az 1860-as évek elején felépült helyi evangélikus templom megrajzolása, amelynek tervei sajnos nem kerültek be a levéltárba. A gyűjteményünkben fellelhető Ybl-féle tervrajz pályázati munka, a város pesti házának felépítésére azonban a tanács nem ezt, hanem a Pártos Gyula–Lechner Ödön által tervezett változatot fogadta el.

(MNL BKML XV. 15. a.)

24. A Református Jogakadémiát Jog és Államtudományi karrá emelik (1874)

A kecskeméti református iskolaügy egyik mérföldköve a kerületi főiskola létesítése volt 1831-ben. A kezdetben bölcsészeti, teológiai és jogi képzést is nyújtó intézmény 1860-ban jogakadémiai státuszt kapott, majd 1874-ben az addig kétéves jogi oktatást négy évfolyamú jog- és államtudományi képzéssé bővítették. A tanszékek fenntartásához az egyházközség és az egyházkerület mellett a város is hozzájárult, hosszú távon biztosítva a jogakadémia megmaradását. A bemutatott dokumentum a jogakadémia szervezeti felépítését és működésrendjét tartalmazza.

(MNL BKML VIII. 1.)

25. A Kecskeméti Jótékony Nőegylet táncrendje (1884)

Az 1870-ben alakult nőegylet legfőbb célkitűzése a jótékonykodáson kívül kisdedóvoda, árvaház, illetve nőnevelde felállítása volt. A nemes célok elérése érdekében az egyesület tőkét halmozott fel, amelynek gyarapítására az évente akár több alkalommal is megrendezett egyleti bálok szolgáltak. Az egyesület viszonylag gazdag anyagából egy 1884. januári báli táncrendet mutatunk be.

(MNL BKML X. 245.)

26. Kada Elek: Bugacz (1889)

Kecskemét „aranykora” és Kada Elek neve elválaszthatatlanul összeforrt a város történetének lapjain, ám a település egykori első embere nemcsak a gazdasági és kulturális fellendülésért munkálkodott, hanem komoly irodalmi vénával is bírt: újságcikkeket, népszínműveket, elbeszéléseket és verseket írt. „Bugacz” című költeménye az alföldi táj idillikus leírása, amelyben megnyilatkozik a szülőföld iránt érzett odaadó szeretet. A vers keletkezésekor Kada politikus, újságíró volt, évekkel később, 1897-ben választották polgármesterré.

(MNL BKML XIV. 12.)

27. A városháza emlékirata (1893)

A kecskeméti városháza építése során 1893. november 11-én került sor a város emlékiratának ünnepélyes elhelyezésére. Az emlékirat mellett számos egyéb kordokumentumot is tartalmazó, légmentesen elzárt, két üveghengert egy üvegfalú bádogszekrénykébe zárták, amelyet a városházi lépcsőház egyik középső pillérjében kihagyott, 46x46x68 cm méretű fülkébe falaztak be, és egy „Alapkő 1893” feliratot viselő táblával jelöltek meg. Az emlékiratot rejtő szekrényke kulcsát a levéltár őrzi.

(MNL BKML XV. 5. a.)

28. Katona Zsigmond (1895)

Katona Zsigmond gyógyszerész a hazai gyógynövénykutatás és -termesztés itthon és külföldön is elismert szaktekintélye volt. Pomológiai tevékenysége során a legértékesebb csemege-, borszőlő- és gyümölcsfajtákat gyűjtötte össze, szaporította és terjesztette. 1867-től gyógyszertárat vezetett Kecskeméten. A város melletti szőlőtelepet tiszteletére nevezték el Katonatelepnek. A Katona család írásos hagyatéka értékes, gazdag irategyüttes. Ebből mutatjuk be a Szentlélekhez nevű gyógyszertár újranyitásáról tájékoztató plakátot és a Katona família katonatelepi birtokán készült családi fényképfelvételt, bal oldalon az idősödő Katona Zsigmonddal.

(MNL BKML XIII. 6. a.)

29. Székely Bertalan típustervei (1896, 1897)

Közismert, hogy a kecskeméti városháza közgyűlési termének történelmi tárgyú faliképeit Székely Bertalan festőművész készítette, aki típustanulmányaihoz Kecskeméten és a környező pásztorvilágban keresett megfelelő magyaros arcokat, illetve jó pár levelet írt a város vezetéséhez. Az eredeti Székely-leveleket és -rajzokat hajdan a levéltár őrizte, ma azonban sajnos már csak fotómásolatokban láthatók a nagy mester grafikái. Egyetlen megmaradt levelében a városházi avatóünnepségen való megjelenés alól menti ki magát, megfázása miatt.

(MNL BKML XV. 5. a. és IV. 1908. b.)

30.

30. A színház nyitó előadásának Bánk-bán plakátja (1896)

1896. október 14-én Katona József „Bánk bán” című drámájával avatták fel az új kecskeméti városi színházat. A színházi plakáton olvasható, hogy az előadás előtt prológot adtak elő, amelyben Katonát megidézve vezették fel a kecskeméti színjátszás új korszakát. A darabban Gertrudis királyné szerepét a korszak ünnepelt színésznője, Jászai Mari alakította.

(MNL BKML VIII. 705.)