Online Múzeumok Éjszakája 2020 (2)

11. Mátyási József írásai (1765–1849)

A Csokonaival kortárs Mátyási József költő életének utolsó negyedszázadát Kecskeméten élte le, lakóháza a törvényszék helyén állt. Magyaros, népies stílusban írt verses műveket, kézirataiból többet is őriz levéltárunk. Az itt látható dokumentumok egyike Mátyásinak a kecskeméti főbíróhoz szóló levele, amelyet „A kis ítélet napja” című, kecskeméti tűzvészről szóló művének kinyomtatása alkalmából írt 1795-ben. Bemutatjuk továbbá Mátyási a „Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten” c. verses költeményének első oldalát.

(MNL BKML XIV. 26.)

12

12. Kelemen László a város pártfogását kéri színtársulata számára (1800)

A kecskeméti születésű Kelemen László 1790-ben elsőként alapított színtársulatot Magyarországon, amely azonban – legfőképpen anyagi okok miatt – rövid életűnek bizonyult. A társulat 1800. évi újjászervezése során főleg vidéken játszott. Kelemen László Szegeden szereplő, de Kecskemétre is átjönni szándékozó színtársulatát ajánlja a városi tanács figyelmébe 1800. május 17-én kelt levelében. A dokumentum a híres emberek kéziratainak gyűjteményében található.

(MNL BKML XV. 11.)

13

13. A vásárállás, a Kecske fogadó, a Serház és a kápolna felmérése (1806)

A város nyugati végének felmérését 1806-ban Szűcs Imre mérnök készítette el. A térképen jól láthatók a Kecskemét környéki vízállások és a városból kivezető utak. A település képe felismerhetetlenül megváltozott az eltelt több mint 200 év során.

(MNL BKML XV. 1. a.)

14

14. A nagy kecskeméti tűzvész térképe (1819)

Az 1819. április 2-i tűzvészben több mint négyszáz lakóház égett le, megsérült a régi városháza épülete, ledőlt a Nagytemplom tornya. A pusztítás nagyságrendjéről az ekkor készült térkép alapján is képet kaphatunk, amelynek készítője: Battáry Pál földmérő.

(MNL BKML XV. 1. a.)

15

15. Katona József színházterve (1826)

Katona József több oldalról elkötelezett híve volt a művészeteknek, irodalmi munkássága mellett a színészettel is megpróbálkozott. A múzsák iránti odaadásának fontos bizonyítéka az is, hogy hontalan „teatristák” érdekében a piaci mészárszék színházzá alakítására javaslatot tett Kecskemét tanácsának. Katona gazdag irathagyatékának egyik különleges darabja e dokumentum.

(MNL BKML XIV. 15.)

16. Szilády Károly oklevele (1840)

Szilády Károly 1841-ben telepedett le Kecskeméten, hogy megnyissa a város első nyomdáját. A sikeres vállalkozás fontos közművelődési küldetést töltött be a település életében. A Szilády család írott hagyatékának jelentős részét a levéltár őrzi. A gyűjtemény egyik legértékesebb dokumentuma Szilády Károly 1840-ben nyert királyi engedélye (privilégiuma).

(MNL BKML XI. 9.)

17. A tímár és a molnár céhek céhlevelei (1843, 1844)

1848 előtt az iparosok csak abban az esetben végezhették tevékenységüket törvényesen, ha felvételt nyertek az adott szakmát folytatók céhébe. A céhtagság igazolását jelentő céhlevelek a gazdaságtörténet szempontjából is fontos dokumentumok, egyben a legkorábbi városképi ábrázolásokat tartalmazzák. A kecskeméti templomok tornyai, az utcák, térrészletek és házak stilizáltan, de felismerhetően jelennek meg a díszes okleveleken.

(MNL BKML IX. 6.)

18. Petőfi Sándor levele Bacsó Jánoshoz (1848)

A nemzet nagy költője gyermekkorában Kecskeméten tanult, majd vándorszínészként is visszatért a hírös városba. Levéltárunk több Petőfi-relikviát is őriz, köztük verseket, leveleket. A bemutatott dokumentum Petőfi Bacsó Jánosnak írt levele, amelyet a sikertelen szabadszállási követválasztás után küldött a fülöpszállási református segédlelkésznek, 1848. július 16-án.

(MNL BKML XV. 11.)

19. Az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékei (1848)

A Bács-Kiskun Megyei Levéltárnak igen jelentős és szép gyűjteménye az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra vonatkozó iratok fondja. Ebből most Deák Ferenc igazságügyi miniszter levelét tesszük közzé a nemzetőrség felfegyverzéséről és egy csaknem 600 nevet tartalmazó, nyomtatott nemzetőrlistát, amelyen Lestár Péter neve is olvasható.

(MNL BKML IV. 1604.)

20. Vándorlókönyv (19. sz. közepe)

Az 1816-ban Magyarországon bevezetésre került vándorlókönyvben a mesterek hivatalos pecsétjükkel igazolták az ipart, szakmát tanuló legény vándorlásának útvonalát, munkavállalásának időtartamát és e közbeni magaviseletét. A vándorlókönyv tartalmazta a mesterlegényekre vonatkozó szabályokat, illetve a legény személyes adatait és személyleírását is. A bemutatott dokumentum az inaséveit letöltött Budai Lajos kecskeméti szabólegényé, aki 1845-től 1853-ig járta az országot, megfordulva Nagykőrös, Munkács, Szatmárnémeti, Nagykároly, Székelyudvarhely, Nagyvárad, Szilágysomlyó, Zilah és Debrecen városokban.

(MNL BKML IX. 6.)