Miskolc és Diósgyőr háború alatti élete, "málenkij robot" az otthon maradottak szemével.
(Részlet)
Osgyáni Zoltánné nagyszülei Ausztriából és Bajorországból kerültek Magyarországra, majd Szerencsen telepedtek le, mint cukorgyári munkások. A világválság időszakában került a család Diósgyőrbe, ahol az édesapa kapott állást a vasgyárban. A háború itt érte a családot. A vasgyári lét különleges atmoszférája meghatározta az emlékező gyermekkorát. Eleven emlékekkel él benne a vasgyár bombázása, az átvonuló front, a városrészt elfoglaló orosz csapatok megérkezése, a bunkerekben gyerekként eltöltött napok, hetek. Az 1944. december 3-a után újrainduló élet más kihívásokat hozott a családnak, hiszen a német vezetéknév miatt 1945 január végén málenkij robotra elhurcolt édesapa három évig nem adott hírt magáról, csak 1728 nap oroszországi távollét után térhetett haza családjához, viszonylagosan épségben.