Jelenlegi hely

IV. 753. Borsod Vármegye Bizottmányának iratai

Magyar Nemzeti Levéltár

Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Levéltára

IV. 753

Borsod Vármegye Bizottmányának iratai

1860 – 1861

1,30 ifm, 0,45 ifm                                                 Elhelyezése:  536-565
*  863

A Bizottmány a megye legfőbb szerveként a megye elvi irányítását végezte az 1849. március 04-én kiadott olmützi alkotmánnyal eltörölt megyei önkormányzati szervek jogutódjaként. Megalakításukat az 1860. október 20-án kiadott Októberi Diploma engedélyezte. A Bizottmány működésére és a tagokra vonatkozóan az újonnan kinevezett főispánok kancelláriai utasítást kaptak. Az utasítás értelmében a volt bizottmányi tagok és a községek választott képviselői létrehoztak egy un. ősgyűlést, ez az ősgyűlés megválasztotta – a főispánnal egyetértésben – a Bizottmány tagjait, az újonnan választott Bizottmány pedig megválasztotta a tisztikart. Az utasítás értelmében, a Bizottmány mindazokban a közigazgatási ügyekben illetékes, amelyet 1848 előtt a közgyűlés intézett (IV. 501/a.).
A Bizottmány működését a Helytartótanács ellenőrizte, a főispánok kötelessége volt az ülésekről jelentést tenni, s az ülések jegyzőkönyvének egy példányát is fel kellett terjeszteni.

A megyék jó része 48-as alapon kívánta felállítani Bizottmányait, s mivel a főispánok teljhatalmat kaptak a kormánytól, egy-egy megye Bizottmányának működése az ő személyüktől függött. Borsod megye főispánja a 48-ban volt főispán, Vay Lajos lett, aki nyíltan hirdetve elveit a Bizottmány előtt, nem tette le a kancellária által kidolgozott esküformát, arra hivatkozva, hogy már 1848-ban esküt tett.

A Bizottmány működése során 48-as alapokra helyezkedett, mindazon ügyekkel foglalkozott, amivel elődje, beleértve a közigazgatás mellett a törvénykezést és az árvaügyeket is. Közgyűlésein a Bizottmány megválasztotta tisztviselőit, helyi jogszabályokat alkotott, polgári és fenyítő ügyekben első fokon intézkedett, gondoskodott az árvákról és kezelte vagyonukat, közbiztonsági és közegészségügyi elvi határozatokat hozott, utak, hidak karbantartásáról gondoskodott, a járási szolgabírák útján ellenőrizte a községi közigazgatást.

A Bizottmány első ülését 1860. december 03-án tartotta. Az országgyűlés feloszlatását (1861. augusztus 22.) követően csatlakozott a tiltakozó vármegyékhez, így nem kerülhette el a feloszlatást. Az utolsó közgyűlést október 07-én tartották, ez a közgyűlés határozatban tiltakozó feliratot fogalmazott a császárhoz, meghatározta a tisztviselők teendőit a közgyűlés feloszlatása esetén és kitűzte a következő ülés időpontját november 04-re. A későbbi eseményekről az 1861. évi jegyzőkönyv utólag készített 475-485. oldalai tájékoztatnak. Ezt a 10 oldalt, s közölte a császárhoz intézett felirat szövegét, a kinevezett megyefőnök Máriássy Ádám kivágatta, a főjegyző által menekített eredeti iratok alapján 1867-ben másolták be újra a jegyzőkönyvbe. Az eredeti iratok a közgyűlési iratanyag 2768/1861. száma alatt megtalálhatók. Az utolsó közgyűlést, október 22-én polgári, november 02-án fenyítő törvényszéki ülés volt, egyik ülésen sem vette tudomásul a Bizottmány, hogy további működését a kormány betiltotta. Végül a november 04-re összehívott és összegyűlt közgyűlést Máriássy Ádám karhatalommal megakadályozta. Ugyanaznap a tisztviselők aláírásukkal hitelesített levélben az október 07-i bizottmányi ülés határozatára hivatkozva működésüket „megszakadt”-nak nyilvánították.

A Bizottmány jogutódja az 1867. április 30-tól ismét működő Bizottmány (IV. 754). Az 1861-1867 közötti eseményekről ld. az 1867. évi jegyzőkönyv 12-20. oldalain található „Emlékirat…”-ot (IV. 754/a. 1. kötet).

Az iratanyag két állagra osztott:

a./ Közgyűlési jegyzőkönyvek

b./ Közgyűlési iratok

A jegyzőkönyvek tisztázati példányai korabeli kötésben, darabszinten rendezettek. Az egyes kötetek időrendben tartalmazzák a közgyűlések, polgári törvényszéki és fenyítő törvényszéki ülések jegyzőkönyveit váltakozva. Az egyes határozatok évente eggyel kezdődő növekvő sorszámot kaptak, függetlenül attól, hogy közigazgatási vagy törvénykezési ülésen tárgyalták. A jegyzőkönyvi határozatok számát, mint nyilvántartási számot, megkapta az ügyhöz kapcsolódó iratanyag is. A határozat száma mellé az irat külzetére feljegyezték a tárgyalás napját és a határozat rövid kivonatát is. Az iratanyag a határozatszámok növekvő rendjében középszinten rendezett és dobozolt. Az azonos tárgyra vonatkozó iratokat együtt kezelték a legmagasabb határozatszám alatt, az átcsatolt iratok számánál utócédulát helyeztek el.

A jegyzőkönyvekhez és az iratokhoz egyaránt használható korabeli segédletek készültek. Az 1860. évre egy kötetben tárgymutató A-Z, személymutató A-Z, helymutató A-Z. A kötet a jegyzőkönyvi határozat számára utal, ezen kívül közli a kötet számát is, ez azonban már alkalmatlan a visszakereséshez, tekintve, hogy a piszkozatok köteteire utal. Az 1861. évhez két kötet mutatókönyv készült, az első kötetben A-K-ig, a második L-Z-ig váltakozva személy-, tárgy- és helymutató. Az iratanyaghoz tartozik még egy 1860-1861-re összevont korabeli mutató is; egy kötetben személymutató A-Z, tárgymutató A-Z, helymutató A-Z; az évszámra és a határozatszámra utal. A teljes anyag tematikuskutatásnál ez utóbbi kötet használata célszerűbb.

Az iratanyaghoz raktári jegyzék készült.

A jegyzőkönyvek és a mutatók kutatótermi jelzete: fondszám, az állag, a megnevezés, az évszám és a raktári szám (IV. 753/a. Jegyzőkönyv 1860.
1. kötet).

A közgyűlési iratanyag kutatótermi jelzete: fondszám, az állag, a jegyzőkönyvi határozat száma/évszám (IV. 753/b. 2847/1860). Tekintve, hogy az azonos tárgyra vonatkozó iratok csatolása nem következetes, a mutatóban szereplő valamennyi jelzetet át kell nézni.

a./ Közgyűlési jegyzőkönyvek 
Közgyűlési, kisgyűlési és törvényszéki ,Jegyzőkönyvek1860-18613 kötet
Mutatók1860-18614 kötet
b./ Közgyűlési iratok  
Beadványok, előterjesztések, stb.1860-18619 doboz
Közmunka összeírási lajstromok1861.1 doboz