Magyar Nemzeti Levéltár

Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Levéltára

IV. 752

Borsod vármegye főispánjának iratai

1865 – 1872

13 doboz, 10 kötet, 1,70 ifm                                 Elhelyezése:  541-543
*  862

A főispán a vármegye autonómiája felett álló tisztviselő, akit a király nevezett ki. Ez a tisztség a feudális kori igazgatásból öröklődött át. A szabadságharc bukását követően a főispán helyét teljhatalmú főispáni helytartó vette át. (IV. 751) Az alkotmányos igazgatás visszaállításának első lépéseként 1865. augusztus 06-án nevezték ki a főispánt, Vay Miklóst, aki a szabadságharc előtt és 1861-ben is hivatalban volt. A hivatal működését szeptember 14-én kezdte meg. 1867-ben az új minisztérium új főispánokat nevezett ki, a hatáskör és a hivatal azonban változatlan maradt. A főispáni hatáskör törvényes rendezésére az 1870. évi 42. tc. alapján került sor, az 1871. évi községi törvény életbe lépése után a főispánok személyében is változás történt, ez indokolja az iratok szétválasztását is. A jogutód főispán iratai IV. 801 fondszám alatt találhatók.

A főispán a kormány és az önkormányzati szervek közötti kapcsolat fenntartására volt hivatva, igen széles jogkörrel, így az iratai a megye egész életére vonatkozó legfontosabb források. Különösen értékesek a kormány kérésére felküldött adatszolgáltatások iratai és a politikai életre vonatkozó jelentések.

Az iratanyag egyetlen állag, a főispáni elnöki iratanyag, az ellátott ügyek körét vizsgálva megállapítható, hogy már a korabeli iktatásnál sem választották külön az elnöki bizalmas iratokat és az általános levelezést. Az iratanyagban számottevő hiányok nincsenek.

Az iratok korabeli iktatószám rendben középszintre rendezve, irattároló dobozokban vannak. A korabeli iktatás évenként eggyel kezdődő sorszámos rendszerű volt. Az iktatókönyvben és a mutatókönyvben az azonos ügyre vonatkozó iratok iktatószámait feljegyezték, de az iratok tényleges összeszerelése nem történt meg egyetlen alapszámra, így minden iratdarab saját iktatószáma alatt található. 1867-ben az új kinevezéskor az iratsorozatot újra 1-es számmal kezdték iktatni.

A korabeli iktatókönyvek hiánytalanul megvannak, a mutatókönyvek közül azonban csak az 1865, 1866. évi maradt fenn, a hiányzó évfolyamokhoz tartozó iratokat célszerű átnézéssel kutatni. Az iktatókönyvek évenként a beérkezés sorrendjében, azaz az iktatószámok növekvő rendjében tartalmazzák az iratokat, az elintézés módjának részletes feljegyzésével, így irathiány esetén is hasznos adatot szolgáltatnak. A mutató évenként külön kötetben A-Z-ig összevontan személynév, hely és tárgy címszavak váltakozásával készült, a címszavakhoz tartozó valamennyi iktatószám egymás mellett vesszővel elválasztva vannak felsorolva.

Az iratanyaghoz raktári jegyzék készült.

A segédletek kutatótermi jelzete: a fondszám, a megnevezés, az évszám és a raktári szám (IV. 752. Iktatókönyv 1865. 13. kötet).

Az iratanyag kutatótermi jelzete: a fondszám, az iktatószám, az évszám (IV. 752. 8/1865/).

Kiegészítő kutatásként ajánlott a megyei Bizottmány (IV. 754) és az alispánok (IV. 758, 759, 760) iratanyagának átnézése.

A korszakban hivatalban volt főispánok:

Vay Miklós                 1865. augusztus 06.-1867. április 03.
Vay Lajos                  1867. április 03.-1872.

a./  Elnöki iratok