Kis József: A sportember városvezető – Nikell József élete és fényképei

2018.05.30.

„Fotó kerestetik” című felhívásunkra Nikell József, Miskolc városának egykori helyettes polgármestere fényképei kerültek elektronikusan levéltárunk gyűjteményébe, valamint egy 1927-es kiadású – a már ritkaságnak számító – kötet, amelyben a korabeli miskolci elit tagjainak életrajzai találhatóak. A családi fényképek önmagukról beszélnek. Bár Nikell Józsefre általában, mint a város egyik vezetőjére emlékezünk, a fotókból kirajzolódik, hogy komoly sportember, de frontot járt katona is volt. A képek hátoldalán időnként érdekes, saját kezűleg írt megjegyzésekkel is találkozhatunk, amelyekből kiderül, hogy a volt helyettes polgármester igen adott a fizikumára, megjelenésére.

Nikell József 1869. június 20-án született Cserépfalu községben. Iskolai tanulmányait Lőcsén, Egerben és Miskolcon végezte. 1893-ban adóhivatali, 1899-ben államszámvitel-tani szakvizsgát tett le, majd 1900. február 24-én a kassai jogi főiskolán szerzett jogi abszolutóriumot. Önkéntes éveit a magyar királyi 5. honvédhuszár ezrednél töltötte, majd tartalékos hadnagy lett. Az I. világháború idején, 1915. szeptember 20-án – 46 éves korában – besorozták. Bár bizonyos százalékban ekkor már rokkant volt, ő maga jelentkezett frontszolgálatra, s mikor ezt megtagadták, kihallgatáson jelent meg a honvédelmi miniszternél és „kegyképpen” kérte az első vonalba való kiküldését.[1] A világháború során huszárkapitány lett, s századossá léptették elő.

Pályáját a Borsodmegyei gróf Reviczky segélypénztárnál kezdte 1891-ben, majd 1892-ben az nagyszombati adóhivatalba került adótisztként. Hat évi adóhivatali működés után visszatért Borsod vármegyébe, ahol vármegyei alszámvevővé választották. Így az 1900. évi népszámlálásban már Miskolc, Rákóczi utca 9. sz. alatti lakosként szerepel. Ugyancsak 1900-ban – 92 szótöbbséggel – Miskolc város tanácsnokává választották, s ezt követően 10 évig rendőri kihágási ügyekben bíráskodott, de „rendkívüli szolgálatként” 1904. október 1-től december 15-ig városi helyettes rendőrkapitány is volt. [2] Egy későbbi újságcikk szerint „az ő feladata volt megtisztítani Miskolc és környékének alvilágát a zsebesektől, a bicskásoktól és azoktól a gyanús és kétes elemektől, hamiskártyásoktól, akik rendszeresen veszélyeztették a város és környékének közbiztonságát. Ő volt az ’erőskezű’ ember, aki kíméletlen szigorúsággal látott hozzá nehéz feladatához, amelyet teljes sikerrel látott el. Igaz, hogy rengeteg ellenséget szerzett magának az akkori alvilágban és megesett, hogy amikor hátaslován Hejőcsabára lovagolt, rendcsináló ellenőrző körútján, rálőttek az alvilág veszedelmes alakjai.”[3] Emellett Nikell volt az, aki Tisza István grófot Miskolcon megvédte a tüntető tömegtől, amely megostromolta a Korona szállót. Amikor a város önálló törvényhatósággá lett, átvette a miskolci adóhivatal vezetését. „Az adóhivatal ebben az időben valóságos Augias-istállója volt, amelyet rövid idő alatt rendbe hozott és az ország első ilyen intézményévé tett.”[4] Sikerei hatására 1923-ban helyettes polgármesterré választották, majd három év múlva nyugalomba vonult. Érdemeiért miniszterelnöki előterjesztésre 1927-ben kormányzói elismerést kapott.

Nikell József tisztviselői pályája mellett komoly sporteredményeket ért el, korának országos nevű sportembere volt, kiváló tornász, súlyemelő és mestervívó. Vívómesteri képesítést is szerzett, s a Miskolci Atlétikai Kör keretein belül ápolt vívásnak egyik, hosszú ideig meghatározó személyisége volt. A birkózás – amelynek egyik kiváló versenyezője is volt – hagyományát ő maga teremtette meg Miskolcon, amikor 1896-ban „Nikell József úr buzgalmából a szakszerű birkózás is felvétetett a működési ágak közé.”[5] A műbirkózást kezdetben ő maga is oktatatta, utóbb vívómesterként működött. Vívómesteri működéséért az első években fizetséget sem kapott, azt az Atlétikai Kör csak 1901-től tudta honorálni.

Nikell József hosszú, s ügybuzgalommal teli élete 63 éves korában ért véget. 1932. szeptember 1-jén hosszabb betegeskedés után hunyt el Miskolcon. A hírre a városházára fekete lobogót tűztek ki. A miskolci Reggeli Hírlap című napilap már másnap hosszú cikkel emlékezett meg az egykori helyettes polgármesterről. Az újság szerint Nikell József másodszor halt meg. „Először akkor halt meg, amikor a kisportolt, csupa izom férfi tragikus módon elvesztette rugalmasságát és az alattomos kór, a lappangó betegség, mint szú a hatalmas tölgyet, elrágta lábainak izomzatát és az egykor szép szál rugalmas járású férfi két hóna alá tolakodott a két mankó, amely a sírig tartó kísérője lett”.[6]


[1] Reggel Hírlap, 1927. szeptember 2.

[2] MNL BAZML IV. 1924.

[3] Reggel Hírlap, 1927. szeptember 2.

[4] Miskolc thjf. város társadalmi, kulturális és közgazdasági vezetőférfiainak albuma. Összeállította: Kőrakó Béla és Vér Andor. Miskolc, 1927. 159. o.

[5] Idézi: Rózsa György: A sportélet kibontakozása a kiegyezés utáni Miskolcon. In.: Miskolc története IV/2. Miskolc, 2003. 1051. o.

[6] Reggel Hírlap, 1927. szeptember 2.

 

Utolsó frissítés:

2018.05.30.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges