Jelenlegi hely

Egy „elfeledett” hajókatasztrófa nyomában

2022.09.01.
Napjainkban teljesen megszokott dolog, hogy a média szinte folyamatosan ontja magából a különböző tragédiákról, balesetekről szóló híreket, s hogy ezek az információk szinte azonnal elérhetők a Föld bármelyik pontján. A média fejlődésével az elmúlt bő másfél évszázad során egyre több információ és egyre sokszínűbb módon zúdult az érdeklődőkre, s a polgárosodással együtt egyre többen váltak képessé ezek befogadására. Részben talán ez a „felgyorsult világ” is okozhatta azt, hogy míg egyes események (például a Titanic vagy a Hindenburg katasztrófája) a mai napig viszonylag közismertek, mások kihullottak az emlékezetből. Jelen írásom egy ilyen, szinte teljesen elfeledettnek tartható tragédiát igyekszik röviden körbejárni, egy levéltári irat apropóján.

 

Egy „elfeledett” hajókatasztrófa nyomában – A Deutschland gőzös 1875. évi megfeneklése[1

Írta: Bodnár Krisztián

 

1876. március 7-én született a Magyar Királyi Belügyminisztériumban az a levél, amelyben értesítették Zemplén vármegyét, miszerint a Deutschland gőzös 1875. december 6-i katasztrófájában elhunyt, s állítólag tokaji illetőségű Weiss/Weisz Jakab halotti bizonyítványát leküldik további intézkedés céljából. A vármegyénél március 10-én iktatták az iratot, majd 17-én Matolai Etele, az akkori alispán kiadta a bizonyítványt az illetékes tokaji szolgabírónak, hogy a tartalmát közölje az elhunyt esetlegesen megtalált rokonaival, valamint az ottani izraelita egyház elöljáróival és anyakönyvvezetőjével.[2]

Önmagában véve ez az irat nem különleges, ám a segítségével egy több szempontból is érdekes ügy néhány aspektusát vizsgálhatjuk meg. A Deutschland nevű német gőzös 1875. december elején Brémából indult New Yorkba,[3] de 6-án Nagy-Britannia partjainál egy homokzátonynak ütközve megfeneklett. A hajót folyamatosan nyaldosták a hullámok, és több tucat ember odaveszett, de sokan mások megmenekültek.[4] A történtekről születtek ugyan monográfiák,[5] költeményben is megörökítették az eseményeket (illetve a történet egy epizódját, öt apáca halálát),[6] sőt, 2008-ban Robert Schrotter dokumentumfilmet is készített,[7] valamiért mégsem igazán vált annyira ismertté az ügy, mint például a Titanic katasztrófája, magyar nyelven pedig jóformán csak a korabeli sajtóból tájékozódhat az utókor.

A Deutschlandot úgy tartják számon, hogy emigránsokat szállított, akik a poroszországi vallási elnyomás elől menekültek volna az Egyesült Államokba.[8] (Poroszországban ugyanis az állam és az egyház közötti ún. kultúrharc jegyében 1873-ban a katolikusok jogait csorbító törvényeket fogadtak el.)[9] A szóban forgó levéltári irat azonban azt engedi sejtetni, hogy a Deutschland fedélzetén nem csak német emigránsokat szállíthatott, ám alaposabb vizsgálatok szükségeltetnének e megállapítás bizonyítására. A korabeli magyar sajtó is elsősorban a szenzációra éhes közönséget próbálta kiszolgálni, a Pesti Napló 1875 decemberi számai számos fontos adatot hoztak napvilágra (néha egy-egy tudósításon belül is egymásnak ellentmondó információkkal), de volt, amikor inkább bulváros hangvételt ütöttek meg a cikkek, s kiemelték, hogy a hajótörésről a „külföldi lapok további borzasztó részleteket közölnek”, majd részletesen ecsetelték is a hátborzongató eseményeket.[10]

Mindenesetre feltételezhetjük, hogy ha Weiss/Weisz Jakab is a gőzösön tartózkodott, akkor a Deutschland egyértelműen emigránshajóként való megnevezése talán némi pontosításra szorul, még ha esetleg a kivándorlók lehettek is többségben az utasok között. Az eset azonban több kérdést vet fel, mint amennyi választ tudunk adni. Ki volt ez a bizonyos Weiss/Weisz Jakab? Miért utazhatott a hajón? Ha a hatóságok (talán útlevélből) megállapították a nevét, akkor miért csak állítólagosan tokaji illetőségűnek tartották őt? A levéltári iratok böngészése során kinyert adatok sajnos csak néhány feltételezésre nyújtanak lehetőséget, de talán ezek az információk is kisebb-nagyobb adalékokkal szolgálhatnak az eset jobb megismeréséhez.

Az 1869–70. évi népszámlálás adatai szerint Tokajban csupán egy Weiss/Weisz Jakab élt, aki vasúti vendéglősként dolgozott, s aki a családjával a Vasút utcában, a 704. számú házban lakott. A népszámlálási íven rögzített adatok szerint a férfi 1811-ben született a Borsod vármegyei Szentpéteren (a mai Sajószentpéteren).[11] Tokaj nagyközség 1950 előtti iratanyaga megfelelő segítséget nyújthatna a kutatáshoz, ám sajnálatos módon az 1875 körüli évekből ezek az iratok is hiányosan kerültek be a levéltárba. Mindenesetre egy 1875. évi adókivetési naplóban az 526. sorszám alatt megtaláljuk Veisz Jakab nevét,[12] ám ez a forrás sem házszámot, sem foglalkozást, sem életkort nem közöl, így ismét csak feltételezhetjük, hogy egy és ugyanazon emberről van szó.

Sajnos a felekezeti anyakönyvek sincsenek a segítségünkre, ugyanis a tokaji izraelita egyház anyakönyvei hiányosan maradtak fenn. Sem az első,[13] sem a másodpéldányok[14] nem tartalmazzák például az 1877–1879. évi anyakönyvi bejegyzéseket, az 1876. évi halotti anyakönyvben pedig nincs nyoma annak, hogy Weiss/Weisz Jakab halálesetét bejegyezték volna. A halotti bizonyítvány vélhetően a tokaji járás főszolgabírájának iratanyagába került, ám a levéltár csupán az 1932 és 1950 közötti időszakból őrzi ezeket az iratokat. Az 1872 és 1950 közötti alispáni iratokon belül sem a kivándorlási iratokból, sem az egyéni útlevélkérelmekből nem maradtak iratok az 1875. évről. A tokaji járás településeinek választói névjegyzékei is hiányoznak ebből az időszakból, így ezek sem jelentenek támpontot.

A fentiekből következően több kérdés is nyitott marad. Ha Weiss/Weisz Jakab volt a halott, valóban azonos-e az 1869–70. évi népszámlálás idején Tokajban élő, illetve az 1875-ben ott adózó Weisz/Veisz Jakabbal? Ha azonos, miért utazott egy vasúti vendéglős egy New Yorkba tartó gőzösön? Mi alapján azonosították az elhunytat a hatóságok? Ezekre a kérdésekre talán később sem kapunk majd egyértelmű válaszokat, és újabb kutatásokra is ösztönözhetnek, az ügy azonban hozzásegíthet ahhoz, hogy némileg árnyaltabban láthassuk a Deutschland fedélzetén összegyűlt társaság „mikrokozmoszát”, és hogy megemlékezzünk egy kissé feledésbe merült hajókatasztrófáról, illetve annak áldozatairól.

Az alábbiakban a Zemplén vármegye alispánjához érkezett irat, illetve az azzal kapcsolatos intézkedés szövege olvasható, betűhív átiratban.

 HU-MNL-BAZML-IV.2405.b. 1872/1876. Weiss Jakab állítólag tokaji illetőségű lakos halotti bizonyítványa.

 

10559. szám

Zemplén vármegye közönségének 

Sátor-Alja Ujhelyen

Mult 1875[.] évi december hó 6án a „Deutschland” nevü gőzös hajótörése alkalmával elhalt állitólag tokaji illetőségü Weiss Jakabnak a császári és királyi közös külügyministerium által folyó évi február hó 29én 3101/VII [.] szám alatt hozzám áttett halotti bizonyitványát a megye közönségének további intézkedés végett ezennel megküldöm.

Buda-Pesten[,] 1876 [.] évi márczius hó 7én.

a minis[z]ter[15] helyett     

B Kemény[16]

államtitkár

 

A levél külzetén:

 

Beikt[atva] Mártius 10. 1876.

1872[.] sz[ám]

Tokaji Szolgabirónak

Czim

A múlt évi December 6án a Brémai kikötőből New Yorkba indúlt „Deutschland” nevű gőzhajó hajótörése alkalmával szintén odaveszett Tokaji illetőségű Weisz Jakabnak a közös külügyministerium és belügyministérium útján ideérkezett halotti bizonyítványa Sz[olga]bíró Urnak tudomás, és az illető netaláni rokonaival s az ottani izraelita egyház elöljáróival s anyakönyvvezetőjével leendő közlés végett adatik át.

Marczius 17én 1876[.]

M[atolay] E[tele][17]

 Alispán

kifek [?] 29/3. 76.

halotti bizonyít[vány] mell[ékelve]

t. [teljesítve?] [1]876. 27/3. Gáizler



[1] A borítókép forrása: https://wheatonfranciscan.org/wreck-of-the-deutschland/ Hozzáférés: 2022. 08.25.

[2] HU-MNL-BAZML-IV.2405.b. Zemplén vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok 1872–1950. 1872/1876.

[3] A hajót alig egy évtizeddel korábban építették, 1866 októberében állt szolgálatba. Die Entwickelung des Norddeutschen Lloyd Bremen. Hrsg. von Norddeutscher Lloyd Bremen. Europäischer Hochschulverlag GmbH & Co. KG, Bremen. 2013. 17.

[4] https://historicengland.org.uk/research/inclusive-heritage/womens-history/maritime-women/wreck-deutschland/ Hozzáférés: 2022. 08. 25. Egyes források szerint a 234 emberből 57-en hunytak el, de csak 12 holttestet sikerült megtalálni. https://web.archive.org/web/20180111052714/https://www.zdf.de/dokumentation/terra-x/traurige-bilanz-100.html Hozzáférés: 2022. 08. 25

[5] Sean Street: The Wreck of the Deutschland. Souvenir Press, London. 1992.; Michael Werni 1875. Kabel DSM, Hamburg. 1995. Ezeken kívül az esetet több monográfia, illetve tanulmány is említi.

[6] Gerard Manley Hopkins: The Wreck of the Deutschland. Az 1875-ben született vers Weöres Sándornak köszönhetően magyarul is olvasható, A Deutschland hajótörése címmel. https://www.magyarulbabelben.net/works/en/Hopkins%2C_Gerard_Manley-1844/The_Wreck_of_the_Deutschland/hu/27057-A_Deutschland_haj%C3%B3t%C3%B6r%C3%A9se Hozzáférés: 2022. 08. 25.

[7] 31 Stunden Hölle – Die letzte Fahrt der „Deutschland” https://www.youtube.com/watch?v=87RJcs7j8Vg Hozzáférés: 2022. 08. 25.

[9] Robert W. Lougee: The Kulturkampf and Historical Positivism. Church History Vol. 23, No. 3 (Sep., 1954), 219–235.; 219.

[10] Pesti Napló, 26 (1875), 285. sz. (1875. december 14., reggeli kiadás), Különfélék rovat, lapszámozás nélkül. Volt olyan jelentős korabeli lap (például A Hon), amely nem számolt be a történtekről, míg az Ellenőr is főként az érdekesebbnek tűnő részletekre összpontosított: Ellenőr, 7 (1875), 343. sz. (1875. december 12.), Hírek rovat, lapszámozás nélkül.

[11] HU-MNL-BAZML-XV.83. Zemplén vármegyei 1869. évi népszámlálási iratok levéltári gyűjteménye 1869–1870. 96. doboz. Tokaj 1869. 238v.–239r.

[12] HU-MNL-BAZML-V.277. Tokaj nagyközség iratai 1595–1950. 239. doboz. Adókivetési naplók 1868–1887. Adóbeszedési napló az 1875[.] év Janúárius hó 1étől 1876[.] év Januárius ho 28áig Bezárólag.

[13] A https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek oldalon találhatók a tokaji izraelita anyakönyvek első példányairól a mormonok által készített felvételek: http://10.18.0.20/ords/f?p=100:17:0:::17:P26_PRJ_ID,P17_DOBOZ_ID,P17_IMGP_FILE_NAME:87,A3556,HU_MNL_OL_A3556_0412.jpg Hozzáférés: 2022. 08. 29.

[14] HU-MNL-BAZML-IV.2420. Zemplén vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye 1820–1895 (1946). 304. csomó. Tokaj izraelita 1827–1895.

[15] A z betű utólag, lila színű tintával beszúrva.

[16] Vélhetően báró Kemény Gáborról (1830–1888) van szó, aki a pályáját az 1850-es évek közepén, politikai publicistaként kezdte, majd az erdélyi országgyűlésen 1863-ban képviselőséget vállalt. 1875-ben belügyi államtitkár lett, 1878 és 1882 között földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterként tevékenykedett. 1887-től a Magyar Történelmi Társulat elnöki tisztét is ellátta. Magyar életrajzi lexikon A–Z. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Jav., átd. kiad. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kemeny-gabor-baro-762F4/ Hozzáférés: 2022. 08. 26.

[17] Matolay (vagy Matolai) Etele (1825–1916) ügyvédként kezdett dolgozni 1847-ben Sátoraljaújhelyben, majd 1848 őszén önkéntes nemzetőrként katonai szolgálatot vállalt. A fegyverletételt követően besorozták a császári seregbe, ahonnan 1851-ben elbocsátották. Ezután Gálszécsen, illetve Sátoraljaújhelyben volt ügyvéd. 1867 és 1871 között Zemplén vármegye másodalispánja volt, ezt követően országgyűlési képviselőként működött. 1875 és 1902 között a megye alispáni tisztségét töltötte be, többször vezetett küldöttséget a Torinóban élő Kossuth Lajoshoz, sokat publikált a Zemplén vármegyei, illetve országos lapokban. Hőgye István: Matolay Etele. In: Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. Kováts Dániel. Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely. 2001. 259–260.; Bona Gábor: zsolnai és nagyszalatnyai Matolay Etele (Attila). In uő: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban. (Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara) https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/szazadosok-az-184849-evi-szabadsagharcban-96F2/eletrajzi-adatok-989D/m-9EE9/zsolnai-es-nagyszalatnyai-matolay-etele-atilla-9F2A/ Hozzáférés: 2022. 09.01.

 

Utolsó frissítés:

2022.10.13.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges