Az Avasi Kilátó építési naplója

2021.11.04.

Az Avasi Kilátó építési naplója

„Minden magyar turista jöjjön el évenkint egyszer az Avasra!”[1]

Írta: Hatvaniné Nánási Zsuzsanna

 

A kilátó építése[2]

 

Miskolc város jelképe az Avasi Kilátó, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. A ma látható kilátó elődjéről, az 1934-ben épült kilátó építésének részleteiről eddig keveset tudtunk. A levéltárban most előkerült Építési napló feldolgozásával közelebb kerülhetünk a Kilátó felállításának mozzanataihoz. Az iratok szerint a Kilátó 1934 nyarán mindössze egyetlen hónap alatt épült fel. Megépítésének célja nemcsak az volt, hogy turista látványosság legyen, hanem itt működött a város tűzoltó őrség is. Az addig a színház tetején lévő tűzoltó őrtorony ugyanis már nem volt megfelelő, mert a városban épült új házak miatt nem lehetett onnan teljesen belátni a várost.

 

A 234 méter magas dombon a ma látható kilátó előtt két másik torony is állt itt. A torony felállításának terve már a huszadik század elején megfogalmazódott a Borsodi Bükk Egylet által. Az elsőt még 1906-ban állították fel Rákóczi Kilátó néven. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalának méltó tisztelgése végett építették 2-3 hét alatt. A 12 méter magas, fából készült torony tetején lőrés szerű kiképzéssel. A tornyot végül rossz állapota miatt hamar lebontották.

Később 1922-ben, dr. Rácz György[3] halálakor végrendeletében minden vagyonát jótékony célokra ajánlotta fel. A végrendelet egyik pontja meghagyta, hogy az Avastetőn a nevét viselő kilátó épüljön az erre elkülönített pénzéből. A meglévő fedezet ellenére a megvalósítás még így is éveket váratott magára egészen 1934-ig, amikor a város kiáltásba helyezte a Miskolci Hét című rendezvénysorozat megszervezését.

1934 nyarán több fórumon is foglalkoztak a kilátó építésének ügyével. Június 25-én a Pénzügyi Szakbizottság ülésén Ferenczi Károly bizottsági tag üdvözölte a kilátó megépítését, de kritikát is megfogalmazott, úgy vélte, azt eperjesi, felvidéki stílusban kellene megépíteni, bástyaszerű kialakítással. Demes Béla műszaki tanácsos válaszában közölte, hosszas tervezés és tanulmányozás után alakultak ki a vázrajzok, és a javasolt stílus megvalósításának nehéz pénzügyi akadályai lettek volna. Másnap a törvényhatósági bizottság kisközgyűlésén fogadták el a polgármester előterjesztését az Avas-tetőn építendő kilátó és tűzoltó őrtorony megépítéséről. A határozat szerint a mérnöki hivatal által elkészített tervek alapján elsősorban szépítészeti célokat kellett szolgálnia, de emellett alkalmasnak kellett lennie arra, hogy ott egy tűzoltó őrszemélyzete is őrszolgálatot teljesíthessen.[4] A kilátó építéséről a törvényhatósági közgyűlés július 28.-án hozta meg a határozat. Amely kimondta, hogy az Avastetőn egy kilátó és tűzoltó őrtorony épüljön. Fedezetéül a Rácz alap jövedelméből erre a célra tartalékolt 14.000 pengő és az Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület által gyűjtött, és erre a célra átengedett 3200 pengőt jelölték ki. Végrehajtására a Miskolci Hétre való tekintettel augusztus 5-i dátumot határozták meg.  

Az idő rövidsége miatt még azon a napon kihirdették a versenytárgyalás eredményét. A győztesek mind miskolci iparosok lettek.

 

Balla Mihály és Zomborszky Lajos ácsmesterek a várossal kötött szerződésében 1944 pengő 25 fillérért vállalták az ács, bádogos, tetőfedő, asztalos, lakatos, mázoló és üveges munkákat.

Kiss László építőmester 4844 pengő 45 fillérért vállalta a föld, kőműves és elhelyező, valamint a gömbvas szállítási és szerelési munkáit.[5] Wertheimer Dezső villanyszerelő mester pedig a kilátó villamosvilágítási és villámhárító munkáit 671 pengő 64 fillérért végezte el. Mindhárom vállalkozó pedig ígéretet tette arra, hogy a kilátó augusztus 4-ére elkészül.

 

A hivatalos „papírmunka” után az Avas-tetőn azonnal megkezdődött a munka. Ennek részleteibe a most fellelt „Építési napló az Avasi toronyhoz” címmel ellátott 50 számozott oldalból álló kis füzet ad betekintést. A bejegyzéseket olvasva napi szinten tájékozódhatunk az építés menetéről. A bejegyzett munkákat Demes Béla, Kiss László és Balla Mihály hitelesítették aláírásukkal.

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b.-2870/1939.

 

A napló első bejegyzése 1934. június 30-ával, egy szombati nappal kezdődik. Ekkor adta át a területet Demes Béla műszaki főtanácsos, kitűzték a torony tengelyvonalát és a földmunkákat azonnal megkezdték. A következő nap, – vasárnap lévén – munkaszüneti nap volt. Hétfőn augusztus 2-án folytatódtak a munkálatok a további földkiemeléssel. Az első öt nap a terület előkészítésével és a földmunkák végzésével teltek.

A munkálatok gyorsan haladtak, nagy számú munkaerővel és munkaórával dolgoztak azon, hogy a kilátó a megadott időre elkészüljön. Ezt támasztja alá a napló alábbi bejegyzése:

Július 5-én „erőltetett munkamenettel, 1 építésvezető, három vezető szakmunkás, kettő betonos szakmunkás és 16 segédmunkás foglalkoztatásával 5.-én éjjel fél1-ig a pince aknák bebetonozását és 20 cm réteg felső alap lemez építését teljesen befejezték.”[6]

 

Július 7-én „erőltetett munkamenettel este 10 óráig az alépítménynek összes vasbeton pillérei és tartói elkészítettetek.” Az ácsmunkák július 9-én reggel 6 órakor kezdődtek. egy építésvezetővel és tíz ácssegéddel. A kültéri munkákat ezeken felül egy külön csapat ács végezte a fatelepen. A munkálatokat az időjárás is befolyásolta. Július 13-án és 14-én délután az eső miatt állt az építkezés.

 

Július 18-án a bejegyzés szerint szép idő volt.  A kilátó csigalépcső vasbeton munka zsaluzása és vasszerelése az első 2,6 méter magas szakaszon befejezésre került.

A következő napokban a kiöntött beton nedvesen tartása volt a legfontosabb feladat.

A csigalépcső minta zsaluzását másnap távolították el, ezután következett a lépcső látható felületinek fasimítófával való simítása.

Július 25-ére a csigalépcső felső szakasza is teljesen elkészült, ekkor egy építésvezető öt szakmunkással, 3 tanulóval és 11 segédmunkással dolgozott a területen.

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b.2870/1939.

 

Az utolsó bejegyzés a naplóban augusztus 4-i dátummal került be. Ekkor a villanyszerelési munkákat végző Weirtheim Dezső a következőket jegyezte le bele: „Demes tanácsos úr rendeletére készítettem és szállítottam: 12 darab színes égő, 30 folyóméter páncélcső, 7 darab idemcső, 1 darab késes kapcsoló és 1 darab vasláda. Ezeknek összértéke 131 pengő volt.”

A villanyszerelési munkákkal véget értek a kilátóban a munkálatok. Így az készen állt a közönség fogadására. Hogy a torony még szebb legyen, ünnepi díszkivilágítást is kapott.

 

A torony tervrajza:

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b-2870/1939.

 

A kilátó a megadott időpontra teljesen elkészült, egy-két tereprendezési munka maradt csak hátra. Ilyen volt például a kilátó körüli járda betonozási munkálata, amit később fejeztek csak be.

A Miskolci Hétre érkező turisták és a város lakói augusztus 6-án így láthatták a székely stílusban megépült új és impozáns kilátótornyot:

Egész külsejét zöld karbolineumba[7] áztatott fazsindely fedte. Magassága 25 méter volt.

12 magasságban körüljáró tornácot építettek, íves faszerkezettel íves nyílásokkal.3-3 ablak minden égtáj felé. Ezeket az ablakokat télre beüvegezték. A szobát belül Heraklit lemezekkel hőszigetelték. Azbeszt palacsővel ellátott kályhát állítottak bele, hogy a tűzoltó meg ne fagyjon.

A torony alapja középen az orsófal és a lépcsők bauxit cementből készültek de a lépcsőkre tölgyfaburkolatot tettek, hogy jobban essék rajta a járás.

Az ablakok színes katedrál üvegből készültek el. A saroktartó oszlopok tölgyfából.  A főpárkány körül színes villanyégők sorakoztak. A tornyot villámhárítóval is ellátták. A toronysisak keleti és északi oldalára kivilágítható M-M betűt a város monogramját tervezték, ez végül a képek tanúsága szerint nem valósult meg.

 

A közönség kiszolgálására a torony alsó részében büfé kialakítását is tervbe vették. A kilátó alsó részét már július 25-én kiadták Gottlieb Dezső tejcsarnok tulajdonosnak, aki egy kis fióküzletet nyitott benne fél éves szerződéssel. Megjegyezte azonban, hogy a belső tér nem alkalmas nagyobb üzlet kialakítására, és véleménye szerint csak a Miskolci Héten várható nagyobb forgalma, az év többi szakaszában csak legfeljebb 2-3 nevelőnő és pár gyermek fordulna meg az üzletben.[8]

A kilátó alsó szintjén üzemelő tejivó után 1937 és 1947/48-ig Kendelényi Béla bérelte a helységet, ahol büfé vendéglőt üzemeltetett. A kifli alakú helységben 6-7 asztal szolgált vendéglátásra. A falatozó áprilistól karácsonyig illetve szilveszterig üzemelt, ugyanis sokan szilvesztereztek ekkor a kilátóban. Kifőzdeként is 10-15 állandó kosztossal üzemelt a falatozó. Az italárut az állami borpincészet Szent Anna templom melletti raktárából szállították. Szódavizet a Hadirokkantak utcáról, húsárut a Városháztéri húsboltból. [9]

A kilátóról sok képeslap és fotó őrződött meg az utókornak. A belső kialakításáról viszont keveset tudunk. Az iratanyagban megtalált vázrajz egyedüliként mutatja be az akkori állapotát.

 

belső kép

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b.-2701/1948.

 

A székely stílusú építményt kezdetben nehezen fogadták el a városlakók. Sok kritika érte az építészek körében is. Végül mégis kedvelt kirándulóhellyé vált. 1943-ban, közel tíz évvel a felállítása után az épült megsérült, tűz ütött ki benne, de a károkat hamar helyreállították. A kilátó 22 évig állt az Avastetőn, amikor 1956-ban egy szovjet tank kilőtte, a pusztítás után már csak a csigalépcső váza maradt meg.

 

 

Felhasznált irodalom:

Alaxai Zsuzsa- Hevesi Attila- Nagy Tibor: Az avasi pincészet- Kocsmák és mulatók az Avason in Kárpáti  Béla (szerk.) : Első lépése a történelembe ( Miskolc, 1988)

Dobrossy István: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Miskolci Magyar Jövő 1934. augusztus 7.

Tury József: Az Avas. In: Turisták Lapja XLI. évfolyam. 1929.

 



[1] Tury József: Az Avas. In: Turisták Lapja XLI. évfolyam. 1929.

[2] HU-MNL-BAZML-IV.1906.b.-2870/1939

[3] Dr. Rácz György (1857-1922) miskolci udvari tanácsos, a miskolci református egyház főgondnoka, Miskolc város törvényhatósági bizottságának tagja, gyógyszerész.

[4] HU-MNL-BAZML-IV.1906.b.-2870/1939

[5] HU-MNL-BAZML-IV.1906.b.-2870/1939

[6] HU-MNL-BAZML-IV.1906.b.-2870/1939

[7] Fakátrány; a kőszénkátrány lepárlásakor visszamaradó, faoszlopok impregnálására és kártevők ellen használt olaj.

[8] HU-MNL-BAZML-IV.1906.b.-2870/1939

[9] Alaxai Zsuzsa-Hevesi Attila-Nagy Tibor : Az avasi pincészet- Kocsmák és mulatók az Avason in Kárpáti  Béla szerk. : Első lépése a történelembe ( Miskolc, 1988)

 

 

Utolsó frissítés:

2021.11.10.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges