Anyák szobra

2023.05.08.

 

Anyák szobra

írta: Hatvaniné Nánási Zsuzsanna

 

A világon számos országban ünneplik az anyák napját. Különböző országokban más-más időpontban. Magyarországon, május első vasárnapján, ezzel szemben például Norvégiában februárban, Argentínában október hónapban köszöntik az édesanyákat.

Az anyák napja eredet egészen az ókorig nyúlik vissza. Az ókori görögök Rheát, az istenek anyját ünnepelték. Angliában a 17. századtól kezdve a húsvétot követő negyedik vasárnap ünnepelték az Anyák Vasárnapját. Ekkor a családjuktól távol dolgozó cselédek, szolgálók szabadnapot kaptak, hogy meglátogathassák édesanyjukat. Amerikában először 1872-ben, mint a béke ünnepét ünnepelték meg az anyák napját. Julia Ward Howe írónő[1] ebben az évben írta meg Anyák napi kiállványát, melyben arra kérte a nőket, hogy csatlakozzanak a világbéke mozgalmához. A költőnő és aktivista Bostonban szervezett háborúellenes ünnepséget, melyeken az amerikai polgárháborúban egyedül maradt anyákról is megemlékezett. Később a philadelphiai aktivista, Anna M. Jarvis[2]  édesanyja tiszteletére szerette volna, ha május második vasárnapját neveznék ki anyák napjának, ugyanis ezen a napon  hunyt el az édesanyja. 1912-ben megalapította az Anyák Napja Nemzetközi Szövetségét. Két évvel később sikerült elérnie, hogy Woodrow Wilson amerikai elnök hivatalos nemzetei ünnepnappá nyilvánítsa május második vasárnapját. Amerikában eleinte csak egy szál fehér szegfűvel köszöntötték családi körben az édesanyákat. Később a virág-és ajándékárusok egyre nagyobb üzleti nyereséget láttak az anyák napjában, ezért ők is egyre inkább népszerűsíteni kezdték ezt az ünnepet.

Az amerikai előzmények után Magyarországon Petri Pál vallási és közoktatási államtitkár felesége, Szigethy-Gyula Ilona 1925-ben javasolta az anyák napjának megünneplését. Az 1921-ben létrejött Magyar Ifjúsági Vöröskereszt, amelynek Petri Pálné volt az elnöke, -érthető módon- azonnal fel is karolta a kezdeményezést. Így az első anyák napi ünnepséget 1925 májusában a Mária-kultusz hagyományaival közösen tartották meg. Három évre rá már miniszteri rendelet alapján a kötelező iskolai ünnepségek sorába emelték. 1930-ban a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt adománygyűjtést szervezett, hogy anyagi fedezetet teremtsenek az Anyák szobrának felállítására Budapesten. Az összeg 1933-ra gyűlt össze, így megvalósulhatott a szobor, melynek készítője Kaszap Károly szobrászművész volt. A szobrot a XX. kerülteben az Erzsébet téren állították fel 1933. május 21-én, talapzatán a következő felirattal:” Állj meg, és gondolj Édesanyádra”.[3]

forrás: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=013986

 

1928-ban Szederkényi Anna írónő javaslatára létrejött a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. A szervezet célja a gyermekvállalási kedv növelése volt. Első alkalommal 1928 augusztus 20-án a Szent István napi ünnepségek keretein belül Budapesten kitüntettek több mint száz többgyermekes édesanyát.[4] Az ezt követő években nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban is szerveztek ünnepséget a sokgyermekes anyák tiszteletére. A kitüntetett anyák pénzsegélyt és emlékérmet kaptak. Miskolcon 1929 augusztus 20-án tartották meg az első Magyar Anyák Nemzeti Ünnepét, ahol 23 miskolci édesanyát tüntettek ki.[5] Az évek során számos édesanya részesült kitüntetésben. Az ünnepet utoljára 1944-ben rendezték meg.

Miskolcon a III. számú gróf Apponyi Albert állami elemi iskola tanítói 1936-ban határozták el, hogy az iskola kertjében egy szobrot állítanak fel az anyák tiszteletére. A tantestület tagjai saját költségükön elkészítették a szobor negatív gipszformáját, mely egy anyát ábrázol három gyermekkel. Az egyik gyermeket a karjában tartja, a másiknak a kezét fogja, a harmadik pedig egyik kezében kardot, másikban egy játékot tart.[6]

Anyák szobra

HU-MNL-BAZVL-IV.1906.b-8014/1938

A talapzat elkészítéséhez a város segítségét kérték. Szőke Andor, az iskola igazgatója 1937 tavaszán kérelemmel fordult a város polgármesteréhez Halmay Bélához.[7] A kérelemben előadta, hogy az iskola tantestülete a közelgő jubileumi Szent István király emlékére szervezett emlékhéten[8] szeretné felállíttatni az Anyák szobrát. A tantestületnek a megvalósításhoz 550 Pengő támogatásra lenne szüksége, ugyanis ennyibe kerülne, a szobor talapzata. Az igazgató a kérelemhez árkalkulációt is csatolt, melyben az alapanyagokat és a mennyiségeket tüntették fel és azt, hogy az alapzatot négy munkás készítené el, amely az alapbetonozásból, a talpak betonozásából, a felületi vakolásból és glettelésből állna. Ennek teljes összege 545 pengő 40 fillér lenne. A szobor felállítását a főispán és a tanfelügyelő is támogatta. A polgármester a számvevőségtől azt a választ kapta, hogy az idei 1937-es év költségvetéséből nem tudják finanszírozni a szobor felállítását. Halmay ennek tudatában a szobor építési engedélyét ugyan megadta, de tájékoztatta az igazgatót arról is, hogy a kért összeget csak a jövő évi költségvetésből tudják majd finanszírozni. A következő év elején Halmay Béla polgármester lemondott tisztéről, utóda Fekete Bertalan lett. Az iskola igazgatója az év elején az új polgármesterhez is kérelmet intézett a szobor felállításának támogatására. A levelében leírta, hogy az elődje támogatta a szobor megvalósulását, és ígéretet tett arra, hogy az 1938.évi költségvetésből 550 pengő segélyt kapnak. A továbbiakban rámutatott a szobor egyediségére, mivel országosan egyedülálló módon egy iskola udvarán lenne felállítva. Fekete 1938. évi költségvetésbe nem tudta beilleszteni az 550 pengős segélyt, de ígéretet tett arra, hogy ha az iskola tantestülete önerőből meg tudja valósítani az építést akkor az 1939-es év költségvetésébe beilleszti az összeget, és utólagosan kifizetik a tantestület részére. A szobor felállításáról sem a levéltári iratokban sem pedig a sajtó hasábjain nem található további információ. Így valószínűsíthető, hogy a szobor végül nem került az iskola udvarára.

Azonban ma Miskolcon több köztéri szobrot is találhatunk az anyaság témakörében.[9] 1941-ben a Vallási és közoktatási miniszter felajánlotta megvételre Miskolc város vezetésének, Sóváry János Matyó anya gyermekével című szobrát, melynek vételára 8000 Pengő volt. Ha a város elfogadja az ajánlatot akkor a miniszter 4000 Pengővel járulna hozzá a költségekhez. A városvezetés az 1941. június 28-án tartott közgyűlésen elfogadta az ajánlatot.[10] A szobrot először a Népkertben akarták felállítani, de végül a Városháza udvarán állították fel 1942-ben. A szobrot a Városháza 2010-es felújításakor raktárba helyezték és azóta sem került vissza eredeti helyére.

 

HU-MNL-BAZVL-IV.1906.b.-14408/1943

forrás:  https://www.kozterkep.hu/

 

Több mint húsz évvel később, 1965-ben avatták fel Halmágyi István kőszobrát Anya gyermekével címmel. A szobor a MÁV Rendelőintézet előtt áll. Németh Mihály szobrászművész Anya és fia című szobra Miskolctapolcán, a parkban található. Ezt a kőszobrot egy évvel később, 1966-ban állították fel. A legfiatalabb szobrot, amely az anyaságot ábrázolja, 2015-ben a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola előtt avatták fel. Ez Wagner Nándor Anyaság című alkotása.

forrás: https://www.kozterkep.hu/

forrás: https://www.kozterkep.hu/

forrás: https://www.kozterkep.hu/

Mint látható, az anyák iránti tisztelet és szeretet sokféleképpen ábrázolható. A képzőművészetben és az irodalmi művekben is fontosnak tartották ennek bemutatását. Ennek bizonyítékaként egy Szabó Lőrinc verssel szeretném zárni az Anyák szobráról szóló cikkemet.

 

Szabó Lőrinc: Az Anyák[11]

 

Csak egy voltak kivétel, az Anyák.
Szentek és ápolónők: a csodát,
a jelenést láttam bennük. A nagy
odaadást, az aggodalmakat,
a virrasztást, a könnyet, s mind, amit
a nő szenved, ha otthon dolgozik,
a gondviselést. Hogy testileg mi a
férj, feleség s a család viszonya,
nem sejtettem-kutattam. Valami,
éreztem előre elrendeli,
ki hol álljon, mi legyen, öröme,
bánata mennyi, milyen gyermeke,
és ezen változtatni nem lehet.
A férfi maga küzdi ki szerepét,
a nők az eleve-elrendelés:
ők a béke, a jóság, puhaság
a földön, a föltétlen szeretet...
Anyám, nyujtsd felém öreg kezedet!



[1] 1819-1910. Amerikai író és költő. Társadalmi aktivista, a nők választójogának szószólója.

[2] 1864-1948. Az amerikai anyák napja megteremtője

[3] 8 Órai Újság 1933. május 23. 9.o.

[4] Reggeli Hírlap 1928.augusztus 22. 3.o.

[5] Reggeli Hírlap 1929. augusztus 20. 3.o.

[6] Az iratanyagban a szobor alkotójáról nincsenek adatok.

[7] HU-MNL-BAZVL-IV.1906.b-8014/1938

[8] 1938. július 3- 10 között tartott ünnepi hét

[9] kozterkep.hu

[10] HU-MNL-BAZVL-IV.1906.b-14408/1943

[11] Szabó Lőrinc: Tűcsökzene Magvető és Szépirodalmi kiadó Bp. 1980.

 

 

 

 

Utolsó frissítés:

2023.07.04.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges