Kolár Nándor[2] 1925 került Miskolcra, a Villamossági Részvénytársaság vezetői székébe.[3] Miskolci évei alatt nemcsak mint szakembert, hanem mint a városi élet központi figurájaként is elismerést szerzett magának. Budapesti évei alatt lelkesen részt vett különböző tömegsportok szervezésében és ezzel Miskolcra érkezve sem hagyott fel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az ő nevéhez fűződik a Miskolci Nemzeti Kaszinó újjászervezése, a Miskolci Atlétikai Kör újjáalakítása és a Népkertben felépített sporttelep megvalósulása is. Mindezt egy két év leforgása alatt. Ilyen előzmények után adta be kérelmét a város vezetése felé, amely végül támogatta Kolár elképzeléseit.

Kolár Nándor (1872-1947)

Miskolc thjf. város társadalmi, kulturális és közgazdasági vezetőférfiainak albuma

109. oldal

1927. április 29-én tartotta alakuló ülését a Miskolci Strandfürdő Részvénytársaság. Az ülésen meghatározták a részvénytársaság célját, mely a következő volt: „Miskolc város területén egy modern sportcélokra is alkalmas uszoda és strandfürdő létesítése és üzemben tartása, továbbá minden nemű sportág, így főleg az úszósport fejlesztésére irányuló tevékenység és az ezekkel kapcsolatos vállalkozások.” A társaság elnöke Hodobay Sándor polgármester, helyettes elnöke Kolár Nándor lett. Az igazgatósági tagok a város neves személyei lettek, így az Erzsébetfürdő részéről Tury József, Tapolca fürdő részéről Vidats János, a város részéről Lichtenstein László, a Villamos Részvénytársaság részéről Kovács Izidor és Zoltán Ferenc.[4] A részvénytársaság 51 százalékos többségi tulajdonosa Miskolc város volt.

A városvezetés és Kolár Nándor 1927 elején felkérte Hajós Alfréd építészt a tervek elkészítésére. Hajós nem először tervezett a városnak, 1926-ban az ő tervei alapján valósult meg a Miskolci Népkerti Sporttelep majd 1927 nyarára a Népkerti Vigadó átépítése is, így szívesen vállalta az újabb sport tárgyú épület tervezését. Pár hónap leforgása alatt a korban újdonságnak számító fürdőpalotát tervezett. A tervek elkészülte után a kivitelezésre versenytárgyalást hirdettek, melyre hat vállalkozó nyújtott be pályázatot. Két budapesti cég a Dávid János és Fia illetve Lang és Társa és négy miskolci vállalkozó Árva Pál, Bloch és Stimm (Block Alfréd és Stimm Lajos), Papp Sándor és a Szilágyi János Első Miskolci Vízvezeték kézműves Vállalata. 1927. március 10-én hirdették ki az eredményét, melynek győztese Papp Sándor miskolci vállalkozó lett[5], aki 152.447 pengőért vállalta el az uszoda és strandfürdő felépítését.

HU-MNL-BAZVL-IV.1906.b.-7361/1927.

Az épület megépítése mellett a strandfürdő vízvezeték és csatornázási feladatainak kivitelezésére is versenytárgyalást hirdettek, melyre nyolc ajánlat érkezett. Május 12-én közülük a legolcsóbb Szilágyi János ajánlatát fogadták el, aki 6694 pengőért vállaltak a kivitelezést.

HU-MNL-BAZVL-IV.1906.b.-7361/1927.

1927 tavaszán a Baross utca melletti füves területen Papp Sándor vezetésével megindult az építkezés, mely eltért az addig megszokott strandfürdők építésétől. Addig ugyanis a kabinokat, öltözőket az uszoda körül alakították ki, hosszan elnyúlva a medence körül.[6] Most viszont egy kétemeletes fürdőépület épült az öltözőknek és a kiszolgáló helységeknek. A strand pontos helyét a már ekkor tervbe vett Széchenyi utca meghosszabbításának nyomvonalán jelölte ki.

HU-MNL-BAZVL-IV.1906.b.-42862/1927.

  Az utcát végül először a Baross utca felől sikerült megnyitni 1927 őszén. Az építkezés nagy sebességgel folyt, a kétszintes épület a nyár folyamán teljesen szerkezetkész lett. Az épület homlokzata észak felé, az épület teraszai dél felé néztek. A főbejárat egy tágas előcsarnokba vezetett, ahol jobbra és balra lépcsők vezettek fel az emeletre, ahol a női és férfi öltözők voltak. Összesen 220 kabin és 360 öltözőszekrény lett kialakítva. Az épület földszintjén pedikűr, manikűr és fodrászszalon, az első emeleten pedig étterem került kialakításra. Az emeleten három terasz volt található, melyek a medencére néztek.

Az Est Hármaskönyve 1928

512. oldal

A medencét 50x25 méteresre építették, így alkalmas lett úszóversenyek és vízilabda mérkőzések megrendezésére. A medence lejtős alappal rendelkezett, ami azt jelenti, hogy a legkisebb mélysége 80 cm, legmélyebb részén 220 cm mély. A medence hosszán elhúzódó gázlómedencét is kialakítottak. Ez a húsz centiméter mély és négy méter széles medence választotta el a homokos strandot a medencétől. Így őrizve meg annak tisztaságát. Ugyanis a medence mellett egy 3600 négyzetméteres alapterületű homokos rész lett kialakítva, mellette napozóterasszal és zuhanyzókkal. A strand szomszédságában helyezkedett el a Villanytelep, mely a villamosközlekedéshez szükséges áramot termelte. Ennek hulladékhőjét használták fel a medencék vizének felmelegítésére. Innen kapta a Villanytelepi strand elnevezést. A vizet a strand szintén a villanytelepről kapta, ahol egy 10 méter mélységű kútból óránként 400-500 köbméter vizet tudtak kiszivattyúzni. Ebbe a tiszta vízbe préselték bele a forró gőzt, amely így 24 Celisus fokra tudott felmelegedni. A medence vizét 38 óránként cserélték. Így a kor legmodernebb higiéniai szempontoknak is megfelet a létesítmény.

Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1878-1928

386.oldal

A megnyitót június 29-én tartották melyre a medence teljesen elkészült, de a fürdőépület teljes kivitelezése csak 1928 januárjára fejeződött be.[7] Ennek ellenére a megnyitó nagy sikert aratott a nézők között.  Számos neves hazai és külföldi úszó és vízilabda csapat is képviselte magát, és jelen volt a Magyar Úszószövetség vezetősége is. 2500 néző[8] előtt Bárány István Európa bajnok úszó az első helyezést érte el 100 méteres gyorsúszásban. 800 méteres gyorsúszásban pedig, Wilhelm Neitzel lett a bajnok. A megnyitó vízilabda meccsel zárult, ahol az Eger a német Magdeburggal csatázott, mely az egriek győzelmével ért véget. A megnyitó után július 2-án reggel 6 órakor a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit az uszoda. A felnőtt jegy 80 fillérbe gyerekjegy 40 fillérbe egy kabinjegy 80 fillérbe került.[9] Az új fürdő nagy népszerűségnek örvendett a lakosok és az úszóegyesületek körében is. Rendszeres edzési lehetőséget biztosítottak a csapatoknak mellyel a részvénytársaság célkitűzései megvalósultak.

HU-MNL-BAZVL-VII.1.d. 8. kötet

A Miskolc Strandfürdő Részvénytársaság 1933-ban nevet változtatott Miskolci Versenyuszoda és Strandfürdő Részvénytársaságra. Tíz évvel később a villanytelep megszűnésével a fürdőt bezárták, és felszámolták a részvénytársaságot is.

A strandot 1954-ben nyitották meg újra a nagyközönség előtt, Augusztus 20. Strandfürdő néven. Az úszómedence mellett ekkora egy új medence is kialakításra került, melyeket termálvízzel töltöttek   fel, ugyanis pár évvel korábban szénhidrogén után kutatva termálvizet találtak a területen. 1999-ben újabb névváltoztatás történt, ekkortól lett Selyemréti strandfürdő a neve. A strandot 2008-ban bezárták, majd 2013-ban teljesen felújítva újra megnyitották a fürdőzni vágyók előtt, amely azóta is nagy népszerűségnek örvend.