A pályázati sikert a levéltár széles körű nemzetközi tapasztalatai tették lehetővé: 2025 folyamán az MNL a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) irányításával, konzorciumi tagként már sikeresen megvalósított Erasmus+ szakmai utazásokat. Az ott szerzett szervezési és szakmai tapasztalatok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az intézmény önállóan is megalapozott, magas színvonalú és végül nyertes pályázatot nyújthasson be.

A március 5-én, csütörtökön a Bécsi kapu téri levéltári palotában megrendezett programon Szabó Csaba, az Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy mivel ez az ötödik Hungarika workshop a sorban, most már sorozatról beszélhetünk. Reményét fejezte ki, hogy amikor ő már régen nyugdíjas lesz, ez a téma akkor is napirenden lesz, és még mindig lesz hungarika, amit haza kell hozni, és a levéltárban el kell helyezni.

- A neved alapján adja magát az első kérdés, amire sejtjük a választ: vannak sváb őseid?

2024 őszén indult, és 2025-ben, az év első félévében folytatódott a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) és a Magyar Történelmi Társulat közös történelmi ismeretterjesztő előadássorozata, a Levéltári Délutánok, az egyes rendezvényeknek a Bécsi kapu téri palota adott otthont.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Levéltár támogatásával megjelent kiadvány a „nagy háború” egy olyan hadszínterére fókuszál, amelyre a magyar történettudomány, ezen belül pedig a hadtörténet kevésbé fordított figyelmet, ellentétben például a Doberdó-fennsík közismerten véres csatáival. Erre csak részben szolgálhat magyarázatul, hogy  számos  történeti forrás lett az enyészeté a háborút követően. A könyv tehát ilyen értelemben is bízvást tekinthető hiánypótlónak.

A Levéltári Közlemények 95. évfolyamának írásai a szokott módon több tematikus blokkban kerülnek az olvasó elé. Az Európa és a Habsburgok címet viselő egység Ferenc József politikai játszmáitól Habsburg Ottónak az európai integráció szolgálatában végzett tevékenységéig foglalja keretbe az (egykori) uralkodócsalád kiemelkedő tagjaihoz és eszmei hagyatékukhoz kapcsolódó írásokat.

A kötet a korábbi doberdói, 1915–1916-os időszakkal foglalkozó könyvsorozat folytatása, a szerzők ezúttal is arra törekedtek, hogy az alakulatok harcai mellett bemutassák a mindennapi életet és halált, a temetőiket, a front mögötti világot. A könyv a szakemberek mellett a téma iránt érdeklődő olvasókhoz is szól, és segítséget ad a mai Szlovénia területén található emlékhelyek felkereséséhez is.

Idén a mohácsi csata ötszázadik évfordulója emlékezünk. Mi nem ünneplünk, de minden viszonylagos, mert a törököknél a Boszporusz két partja között egy komp közlekedik, amelyet ők Mohácsról neveztek el. Ők érthetően egészen másképp tekintenek az akkori eseményekre – mutatott rá köszöntőbeszédében, a „Magyar várak a török korban. Giulio Turcho és várépítésztársainak várfelmérései az 1560–1580-as évekből” című kötet bemutatóján a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója.

Amikor lezárunk egy esztendőt, és elkezdünk egy új évet, vissza szoktunk tekinteni a mögöttünk hagyott hónapokra. Hogyan értékeli a 2025-ös évet a Magyar Nemzeti Levéltár szempontjából?

A 26 kérdésből álló online kérdőíves kutatást, amely 2025 júliusában indult, összesen 764 levéltári dolgozó (vezető és beosztott munkavállaló) töltötte ki. A KSH 2024. évi adatai szerint a levéltárakban mintegy 1219 fő dolgozik, így a válaszadók száma a teljes létszámhoz viszonyítva kiemelkedően magas. A felmérés 2025. október 17-én zárult le.

Időközben elkészült a felmérés részletes eredményeit tartalmazó jelentés, amelyet e beszámoló mellékleteként minden munkatárs meg tud tekinteni.