Az együttműködési megállapodást Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója, valamint Zwack Sándor, a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának elnöke és Belovai Csaba, a társaság vezérigazgatója látta el kézjegyével, amivel új fejezet nyílik az intézmény és a cég kapcsolatában.
 

Hagyomány és innováció

Az értékes Hungarika-anyag rálátást ad a rendházak életére a Tanácsköztársaság és Trianon idején, illetve állam és egyház kapcsolatának alakulására 1909-től 1958-ig. Emellett bemutatja a magyar katolikus sajtótörténetben meghatározó szerepet játszó jezsuiták által szerkesztett lapokat (például Magyar Kultúra, A Szív, Jézus Szíve Hírnöke és Máriakert), valamint betekintést enged a rendtagok levelezésén keresztül Klebelsberg Kuno, majd utódai kultúr- és oktatáspolitikájába.

November 14-én látogatást tettek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Gazdasági Levéltári Osztály munkatársai a Richter Gedeon Nyrt. kőbányai múzeumában és látogatóközpontjában. A látogatás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a gyógyszeripari levéltári források páratlan értékére, amelyek közül több éppen az osztály őrizetében található.
 

Évszázados történelem

A megnyitón Mladenovics Anna, a Liszt Intézet igazgatója és Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntötte a vendégeket, érdeklődőket.

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.

Zsúfolásig megtelt november 21-én este a Budavári Nagyboldogasszony-templom plébániája, ahol az érdeklődők figyelmébe ajánlották Zsuffa Tünde író A jászol titka című kötetét, amelynek borítóját egy 17 éves gimnazista, Gyarmati Anna Kata tervezte. A könyvbemutató, miként maga a kötet, csordultig volt érzelmekkel és meglepetésekkel.

Az 1956-os magyar forradalom nemzetközi vonatkozásairól, a nagyhatalmaknak a felkeléssel kapcsolatos politikájáról már sokan és sokat írtak, ám Magyarországon a forradalom hivatalos megítélésétől eltérő vélemény a rendszerváltozás időszakáig nem jelenhetett meg. Az előadó ismertette az 1956-os forradalomhoz vezető utat, az eddigi értelmezéseket. Hangsúlyozta, hogy a levéltári források felszabadulásának köszönhetően az 1956-hoz vezető folyamatok, az események és azok utótörténete is ismertté vált.

– A történelem ismeretének a hiánya nagyon sok nehézséghez, bajhoz vezet az emberiség életében – erről beszélt köszöntőjében, az idei Fraknói Vilmos-díjak átadásának alkalmából megrendezett ünnepségen, egykori történelem tanárának figyelmeztetését felidézve a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.