Hírek
2016.10.19.
"Friss szelek, Fényes szelek fújnak..."
Emlékkiállítás Egerben az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára
2016.10.17.
A forradalom leverését követő utóvédharc egyik jellegzetes formája volt a röplap-, illetve a plakátkészítés, s azok terjesztése. A büntetőperek tanúsága szerint ezekben az ügyekben felülreprezentáltak a fiatalkorúak, akiknek gondolkodását, ítéletalkotását a környezetük nyilván befolyásolta, ám cselekedetük következményeit kellő súllyal még nem tudták felmérni.
2016.09.20.
Az első, általunk ismert feljegyzés a Gyöngyösön élő evangélikusokról 1553-ból származik. Heves vármegye második legnagyobb városában már a XVI. század közepén népes és jól megszervezett protestáns egyházközség működött. Az új hit helyi követőinek ez időtől vált központi kérdéssé a saját templom szerzésének ügye, minek következtében évtizedeken át tartó pereskedés folyt a katolikus egyház híveivel a város négy templomának birtoklásáért.
2016.08.22.
2016.08.15.
Az „asztraháni levélként” elhíresült dokumentumot a történelemtudomány ma is a magyar őstörténet egyik fontos forrásaként tartja számon. Eme iromány ugyanis az egyik legkorábbi híradás az elpusztult észak-kaukázusi Madzsar városról, amely egyes feltételezések szerint, az egykor ott élt magyarok emlékét őrizte meg nevében.
2016.07.19.
Az egri dohánytermék-gyártás alapvetően két tényezőnek köszönhette létrejöttét.
Múzeumok Éjszakája, 2016 június 25-én...
2016.06.14.
„Az egri lakosság maradéktalanabb ellátásáért egy modern komplexum”– az egri Domus áruház megépítése
2016.06.13.
A Kádár-rendszer életszínvonal-politikájának alapvető tézise az általános társadalmi jólét biztosítása, az emberek életkörülményeinek általános és folyamatos javítása volt. A gyakorlatban viszont a központilag szabályozott kereskedelmi és áruellátási rendszer általában nem tudta sem minőségileg, sem mennyiségileg kielégíteni az életminőség javulásával egyre növekvő fogyasztói igényeket.
Gyöngyös 33 – „hazafias” szárnyakon
2016.05.13.
1932-ben néhány gyöngyösi mesterember, pár szakkönyv birtokában, különösebb szakmai előképzettség nélkül kezdte meg a Gyöngyös 33-ként ismertté vált, első magyar, motor nélküli teljesítmény-repülőgép építését, melynek későbbi sikerei hozzájárultak a város nevének öregbítéséhez is.
