Visszapillantó: Sajtó és levéltár

Keresztes Csaba

Azt, hogy mi alapján lehet valamely iratot, irategyüttest magyar vonatkozásúnak tekinteni, 1971-ben – egy minisztériumi utasításban – határozták meg, írták fogalmilag pontosan körül.[1]

Keresztes Csaba

Ilyen ifjúsági klubja volt az Egyesült Villamosgépgyárnak (EVG) is. (E gyár legelső jogelődjét 1887-ben alapították, a gyár maga 1913-tól számította a működését, amikor véglegesen Kőbányára, a Gyömrői útra költözött. 1963-ig Villamosgép és Kábelgyár volt a neve, ezt követően alakult meg, öt másik vállalat összevonásával, az Egyesült Villamosgépgyár. Több ezren dolgoztak ekkoriban a gyárban. A gyár jogutódja 2001-ig létezett, ekkor teljesen felszámolták.)

Keresztes Csaba

A levéltárak valódi munkájáról, a teljesség igényével, sajnos ritkán írtak az újságok. Üdítő kivételt jelent az Esti Hírlapnak (a korszak nagy példányszámú napilapjának) egyik, az 1970. évből származó viszonylag terjedelmes tudósítása a levéltári munkáról. A cikk apropóját az 1970. évben megindult iratkezelési reformok és irattári átalakulások adták.

Keresztes Csaba

A most fellelt rövid cikk a Papíripari Vállalat a korszakban kéthetente megjelenő újságjából, a „Magyar papír” névre keresztelt, és 1972. augusztus 21-én megjelent kiadványából származik.

Keresztes Csaba

Különösen kirívó volt a közgyűjteményi ágazatban dolgozók alacsony bérszínvonala.

Keresztes Csaba

A Kőbányai Sör- és Malátagyár időszaki lapja, a Sörgyári Dolgozó újságíró munkatársa felkereste a gyár többi, kiszolgáló jellegű szervezeti egységét (a lakatosműhelyt, az erőtelepet, a villamosműhelyt), valamint az irattárat, és a takarékosság végrehajtása felől érdeklődött. Az irattár esetében értékes információk maradtak fent a papírspórolás korabeli mikéntjéről.

Keresztes Csaba

A korábbi történelmi korszakok közösségi viszonyainak, társas viselkedési formáinak megismerése régóta vonzza a történészeket, hiszen ezek alapján a társadalom struktúráját és állapotát, működését is elemezni lehetett.

Keresztes Csaba
 
A jelenből visszanézve az 1980-as évek utolsó éveit a rendszerváltás időszakának nevezzük, pedig a valódi, mélyre ható változások csak szűk egy-két évnyi időre korlátozódtak. A rendszerváltozás (rendszerváltás) természetesen ennél egy hosszabb folyamat volt, amely az egyre elterjedtebb nézetek szerint még ma sem ért véget.

Keresztes Csaba

A rendszerváltás vihara azonban nemcsak a gyártörténetírás fénykorát zárta le, hanem a legtöbb vállalatot, sőt gyakran azok irattárait is elsodorta, pedig ezekben az irattárakban kellett volna megőrizni a vállalatok legfontosabb (levéltárosi szakszóval: maradandó értékű) dokumentumait, hogy a jövőben - többek között - gazdaságtörténeti kutatásokat is folytathassanak bennük.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Visszapillantó: Sajtó és levéltár csatornájára