Tasnádi Nagy Gyula
Tasnádi Nagy Gyula (1849–1924) történész, levéltáros, az MTA levelező tagja (1892), majd rendes tagja (1893)
Harkács községben (ma Gömörfalva, Gemerská Ves, Szlovákia) született 1849-ben. A pesti egyetemi éveket követően Münchenben egészítette ki történeti és diplomatikai ismereteit, miközben a modern kutatási és forráskritikai módszereket is tanulmányozta. 1876-ban Fraknói Vilmos munkatársa lett, aki ez időben kezdte meg az Országos Széchényi Könyvtár új, levéltári osztályának megszervezését. Egy év múlva 1877-től az Országos Levéltár szolgálatába állt. Harminchat évi levéltárnoki munkássága alatt, amelyből négy évet – 1909-tól 1912-ig – országos főlevéltárnokként töltött az intézmény élén, nagy érdemeket szerzett a levéltári anyag szakszerű rendezésében. Az Országos Levéltár megalakulása óta nagyon mostoha körülmények között működött: a Belügyminisztérium puszta segédhivatalaként kezelte, felbecsülhetetlen iratanyagát pedig a minisztérium szűk és nedves helyiségeiben tárolták. Igazgatása idején már aktuálissá vált a Levéltár új elhelyezésének problémája, Tasnádira azonban az átmeneti igazgatás, az előkészítés feladatai hárultak. Történészként kezdetben a honfoglalás időszaka, a magyarság ősi történetének problémái foglalkoztatták, később viszont igazi feladatát a kiadatlan középkori oklevelek rendszeres felkutatásában és publikálásában látta. Mintaszerű forráskiadásai állnak félévszázados munkásságának középpontjában. A Magyar Törvénytár – Corpus Juris Hungarici – középkori törvényeit fordította és magyarázatokkal látta el. 1899-től betöltötte a Magyar Történelmi Társulat főtitkári tisztét, a Magyar Heraldikai és Genealógia Társaság, az Országos Régészeti és Embertani Társulat választmányi tagjai közé emelte, az MTA levelező (1892), majd rendes tagjává választották meg (1893), továbbá szerkesztője volt a Századok című történelmi folyóiratnak is.
Főbb művei:
Hazai oklevéltár (társzerzők: Nagy Imre, Deák Farkas, Bp., 1886.)
Zala vármegye története (VII. oklevéltár, társszerzők: Nagy Imre, Véghelyi Dezső, Bp., 1886–1990.)
A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray-család oklevéltára 1234–1457 (I–II. Bp., 1887–1889.)
Zemplén vármegye a XVI. században (Bp., 1988.)
Anjou-kori okmánytár (VII. Bp., 1920.)