Pecz Samu hagyatéka

Szerző: Török Enikő
2013.08.22.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára számos jeles építész hagyatékát, gyűjteményét őrzi, köztük a főépületünket tervező Pecz Samu (1854–1922) hagyatékát is.
Pecz tanulmányait a József Műegyetemen kezdte, 1873-tól a stuttgarti műegyetemen, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theofil Hansen tanítványaként folytatta, végül a József Műegyetemen szerzett oklevelet. Hazatérése után, 1878-tól másfél évig részt vett Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításában. Az 1880-as évek elején Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. 1882-től a József Műegyetem középítéstani és középkori tanszékein, Steindl Imre mellett tanársegédi feladatokat látott el. Öt év múlva ókori építészetből habilitált, és 1887-től haláláig vezette az újonnan létrehozott II. sz. Középítéstani tanszéket.

Pecz Samu hagyatékát a T 6 törzsszámon őrizzük. Az anyagot 1925-ben a Királyi József Műegyetem I. sz. Középítéstani tanszéke, személy szerint Nagy Károly műegyetemi tanár adta át letétként a létesítendő "Építészeti Múzeum" céljaira. A Múzeum nem jött létre, így a hagyaték betagozódott az Országos Levéltár gyűjteményébe. Azonban nem csak ebben a fondban találhatók Pecz-tervrajzok, hanem a megbízók iratanyagából kiemelt tervrajzok között is. A T 13 Vallás- és közoktatásügyi minisztériumi tervek című állagban őrizzük az Országos Levéltár épületének kiviteli terveit (1912–1918), a T 14 Kereskedelemügyi minisztériumi tervek között a fiumei Tengerészeti Akadémia épületének terveit (1902) vagy a T 5 Nádasdy család állagában a nádasdladányi neogótikus plébániatemplom néhány részletrajzát (1884–1885).

Pecz Samu: A debreceni református Verestemplom, 1885
Tervtár – Pecz Samu hagyatéka (T 6) – No 14/1


Pecz Samu: A Szentháromság tér és a Tárnok utca sarkára tervezett levéltárépület, 1906
Tervtár – Pecz Samu hagyatéka (T 6) – No 22/17, 21


A hagyatékban számos épület, köztük az Országos Levéltár tervei, tervváltozatai is fennmaradtak. Már a levéltár alapításakor felmerült egy új épület megépítésének gondolata, de több évtized kellett a megvalósuláshoz. A levéltár vezetője, Pauler Gyula 1899 májusában adott megbízást Pecz Samunak épületvázlatok készítésére. Ekkor még több budai telket jelöltek meg lehetséges építési helyszínként. Ezt követően többször napirendre került a levéltárépítés ügye. 1905-ből hét tervváltozatot ismerünk, melyek egyrészt Szentháromság tér és a Tárnok utca sarkára, másrészt a Margit körút, az Erőd utca és a Szegényház utca által határolt telekre, valamint a Margit körút és a Korona utca közötti területre tervezett épülteket ábrázolja. 1906-ban egy újabb tervváltozat készült a Szentháromság téri telekre. 1911-ben született végleges döntés az új levéltár helyéről: a Bosnyák laktanya helyén és a szomszédos telkeken kívánták felépíteni a levéltárat. Még ebben az évben elkészítette Pecz Samu az első részletes épülettervet, melyet a belügyminisztérium által felkért építési bizottság kétszer átdolgoztatott. 1912-ben további módosításokra, átdolgozásokra került sor, végül november 29-én jóváhagyták az építész terveit. „A Várhegy déli oldalán a királyi palota, közepén a koronázó Mátyás templom, az északi oldalán pedig az Országos Levéltár emelkedik ki, amelyek a többi kisebb magasságu épületekkel együtt a Várnak festői körvonalat kölcsönöz[!]” – Írja Pecz önéletrajzában 1920-ban.

 

Pecz Samu: Szilágyi Dezső téri református templom, 1895.
Tervtár – Pecz Samu hagyatéka (T 6) – No 30/1, 6

A levéltár tervein kívül a hagyaték számos templom tervrajzát tartalmazza: a dévaványai református templom első díjat nyert, de nem kivitelezett pályaterveit (1884), a budapesti unitárius egyház templomának és a debreceni Kossuth utcai református templom terveit (1885), valamint a meg nem épült lipótvárosi zsinagóga pályaterveit (1899). 1890-ben Pecz a budapesti erzsébetvárosi plébániatemplom pályázatán Aigner Sándorral és Steindl Imrével együtt megosztott első díjat kapott, de a fővárosi közgyűlés döntése alapján Steindl Imre terve szerint kivitelezték a templomot. A budai Szilágyi Dezső téri református templomot 1896-ra Pecz tervei (1893, 1895) alapján építették meg. 1903–1905 között készült el tervei (1901, 1903) szerint a Városligeti fasorban az evangélikus gimnázium és hozzá tartozó templom. Építészeti stílusára a klasszicizáló felfogás, később a neoromán és a neogótikus elemek alkalmazása volt jellemző, de a templomoknál és a középületeknél (műegyetemi könyvtár, Vásárcsarnok stb.) egyaránt a rendeltetésből indult ki.

 

 

 

Pecz Samu: Az Erzsébetvárosi plébániatemplom pályaterve, 1890.
Tervtár – Pecz Samu hagyatéka (T 6) – No 2/3, 5

 

Fotó: Czikkelyné Nagy Erika, Reisz T. Csaba

Utolsó frissítés:

2015.08.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges