A világszép úrnő arany bullái

Szerző: Galasi Zsuzsanna
2012.02.27.
A későbbi királyné, Aragóniai Konstancia kíséretében érkezett hazánkba a feltűnő szépségű Tota úrnő. A javára kiadott oklevelek függőpecséteik miatt is különösen becses darabjai gyűjteményünknek.

Aragóniai Konstancia – Kézai Simon Magyar Krónikája szerint – díszes kísérettel érkezett Magyarországra, hogy feleségül menjen a későbbi Imre királyhoz: „Konstancia királyné magával hozta Simonnak és Bertramnak Tota nevű nővérét, aki oly ékes termetű és szépséges volt, hogy abban az időben a világon alig volt hozzá hasonló.” Habár az említett sorok csak a krónika függelékében olvashatók, mégis keletkezésük óta felcsigázzák a múlt iránt érdeklődők képzeletét.

Mit tudhatunk még meg a krónikából? A három testvér egy vitézségéről híres, a mai Spanyolország területén több várat birtokló ősi nemzetségből származott. Egy szintén Simon nevű „nagy hatalmú grófot”, akivel a család ellenséges viszonyban állt, a testvérek apja és nagybátyja elfogott, majd megölt. Valószínűleg kapóra jött a lehetőség, hogy a testvérek a Magyarországra induló királykisasszony kíséretéhez csatlakozzanak, maguk mögött hagyva a véres konfliktust. „Imre király, mivel hallott jellemük nemes voltáról, örömmel befogadta, s mint az köztudott, Magyarország különböző részein nagy és dús birtokokkal ruházta föl őket.” A szépséges Tota is megtalálta a számítását: feleségül ment Benedek erdélyi vajdához.

 

 

Imre király 1202-es oklevele
Mohács Előtti GyűjteményDL 39249

A történet eddig érdekes, de nem különleges. Nem úgy, mint az a képen látható, 1202-ben kelt oklevél, amelyben Imre király Benedek vajda alázatos és állhatatos kérésére megerősíti Tota úrnőt férjétől kapott birtokai tulajdonjogában: „Mi pedig, figyelvén a kérelmére, feleségét megerősítjük az előbb mondott falvak örökös birtokában, és biztosítjuk a számára – bárkinek is, akár az egyháznak, akár vérrokonainak, akár idegennek akarná elajándékozni vagy eladni a nevezett falvakat – az ajándékozás vagy eladás teljes szabadságát. Ezen túl, mivel ezen úrnő hazáját hátrahagyva hitvesünkkel, Konstanciával, Magyarország királynéjával idejött, hogy az ő hűséges szolgálatában maradjon, hitvesünk kérésére és folyamodására, a fent említetteken felül, örökjogon neki adományozzuk Mártonfalvának a királyi kincstárat illető összes jövedelmét.”

Tota Mártonfalvát hitbér fejében kapta. A hitbér adományával a házasulni készülő férj anyagi biztonságot nyújtott leendő feleségének. A másik, Bojót nevű falu, amely Totáé lett, Benedek vajda további ajándéka volt neje számára. A kora középkorban egyébként nem volt jellemző, hogy az asszonyok kincstári javadalmakból részesüljenek.

A Magyar Országos Levéltár egyéb okok miatt is különös becsben tartja ezt az oklevelet. Tota úrnő kapta ugyanis az első ránk maradt, arany bullával (arany függőpecséttel) hitelesített királyi oklevelet. Érdemes tudni, hogy viasz- helyett aranypecsétet csak rendkívüli jelentőségű oklevelekre függesztettek. Emellett a pecséten először tűnik fel a vágásos (árpádsávos) magyar címerpajzs is; a vágott mezők vélhetően aragóniai hatásra kerültek a pecsétre.

Imre király 1196-tól uralkodott, ám öccse, András az első pillanattól kezdve megpróbálta őt kiszorítani a hatalomból. A király 1204-ben halt meg. Még halála előtt megkoronáztatta gyermekét, III. Lászlót, és – ki tudja, miért – András gondjaira bízta. Az özvegy királyné azonban féltette gyermeke életét Andrástól és feleségétől, Gertrúdtól, így fiával rokonához, VI. Lipót herceghez menekült Bécsbe. András sereget gyűjtött, ám amikor a háború éppen kitört volna, a gyermekkirály elhalálozott (1205). Konstancia hazatért Aragóniába, majd néhány évre rá feleségül ment a kor leghatalmasabb uralkodójához, II. Frigyes német-római császárhoz, aki egyúttal Szicília királya is volt.

Az Árpádok címerpajzsa a levéltár palotájának falán

II. András végül elfoglalhatta az általa oly régóta áhított trónt. Benedek vajda kezdetben hűségesen szolgálta az új királyt, ám idővel elpártolt tőle, ezért az uralkodó száműzte őt, elkobozta Benedek és felesége birtokait, és saját hívei között osztotta szét azokat. A királynak ugyanakkor a hitbérül kapott birtoktól nem lett volna joga megfosztania a feleséget, még akkor sem, ha a férj hűtlenség vétkébe esett. Ezt a feleségtől csak akkor vehette el, ha az házasságtörést követett el.

 

 

II. András oklevele 1221-ből. Valószínűleg az Aranybullán is ilyen pecsét függött.
Mohács Előtti GyűjteményDL 39250

Azt gondolhatnánk, hogy miután mindkét támogatóját és birtokát elvesztette, Tota úrnő befolyása meg is szűnt. Valójában nem ez történt. Egy 1221-ből ritka szerencsével ránk maradt oklevél tanúsága szerint – amelyből a történetet ismerjük – Tota tanácsaival korábban nemcsak Konstanciának, hanem András feleségének is mindig hűségesen szolgált. Állandó és hűséges ragaszkodásával kiérdemelte, hogy a király részben kéréssel, részben pénzbeli megváltással visszaszerezze korábbi birtokait. Tota úrnő így végül minden privilégiumát visszakapta II. Andrástól.

Az itt látható második oklevélen ugyancsak egy arany bulla függ, és ez a pecsét is különösen érdekes és értékes az utókor számára. Minden valószínűség szerint ugyanis pontosan ilyen pecsét függött II. András 1222-ben kibocsátott Aranybulláján, amelynek egyetlen eredeti példánya sem maradt ránk.

Tota úrnő életének ismert tényei itt le is zárulnak. A téma utóéletének javát egy, a 19. század óta folyó vita teszi ki, amely szorosan kapcsolódik Katona József Bánk bán című drámájához. A kutatók egy része ugyanis Benedek vajdát Bánk bán, Totát pedig Melinda alakjával azonosítja.

 

 

 

 

II. András arany függőpecsétjének elő és hátlapja
Mohács Előtti GyűjteményDL 39250


--------------------------


Kézai Simon krónikáját nagy részben Bollók János fordításából idéztem.
Tota úrnő 1202-es oklevelét Érszegi Géza fordította magyarra.

Fotó: Czkkelyné Nagy Erika

Utolsó frissítés:

2015.08.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges