A Kiskun Napok története - Az 1959-es év

A hatodik Kiskun Napok

Az újabb Kiskun Napok rendezésére hosszú évek múlva került sor. Az 1950-es években akadtak kisebb szabású próbálkozások, 1953-ban például „vidám vásárt”, 1956-ban mezőgazdasági kiállítást rendezett a város. 1957-ben, a sikeres karcagi Nagykun Napok, a nagykőrösi Arany János Ünnepi Hét, a kecskeméti Hírös Napok és a gyulai Erkel Ferenc Hónap kapcsán merült fel az igény egy félegyházi rendezvény megtartására, a korábbi Kiskun Napok felelevenítésére. Dr. Mezősi Károly ekkor az 1959-es évet ajánlotta a vezetők figyelmébe, amely a város „piros betűs ünnepi éveként” több programot is kínálhatott a Kiskun Napok számára. Mezősi felhívta a figyelmet, hogy ebben az évben kell megemlékezni Petőfi Sándor halálának 110., Móra Ferenc születésének 80. és halálának 25., Holló Lajos születésének 100. évfordulójáról. A város elöljárói magukévá tették Mezősi elképzelését és tizenegy év kihagyás után valóban 1959-ben került sor az újabb Kiskun Napok megszervezésére. A rendezők céljai közé tartozott a haladó hagyományok ápolása, a város értékeinek, a dolgozók munkájának megbecsülése, megismertetése, valamint annak megmutatása, hogy ezek az eredmények a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok eredményei.      

Az 1959-es négy napos Kiskun Napokat augusztus 20-ához kapcsolódóan a Hazafias Népfront városi és járási bizottsága rendezte. Az előkészületek már 1959 áprilisa óta folytak. Az 1959-es Kiskun Napok programjainak vázát a már jól bevált kiállítások alkották, a város előbb említett három nagy szülöttje kultuszának ápolása pedig gondoskodott a kulturális tartalomról.

A rendezők törekedtek az idegenforgalom fellendítésére, például 100 kilométeres körzetből 50%-os vasúti kedvezményt biztosítottak és ötezer példányban 64 oldalas városismertető könyvecskét adtak ki.

A rendezvény augusztus 20-án a 9 órai, a Városháza előtt megtartott alkotmánynapi nagygyűléssel kezdődött, majd ünnepélyesen megnyitották a kiállításokat és vásárokat. A mezőgazdasági jellegű kiállítás a Fürdőszálló előtti térségen, illetve a sporttelepen kapott helyet, a Petőfi Általános Iskolában mutatták be a város iparosodásának fejlődését, a szövetkezetek és kézműiparosok termékeit. A Kiskun Napok történetében először a helyi gyárak is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. A Félegyházi Gépgyár pavilonját a gépgyár előtt, a vásár közelében állították fel, a Bányászati Berendezések Gyára a tanácsháza előtt mutatta be termékeit. A városközponti szabadtéri színpadon kultúrcsoportok szerepeltek. Este a Honvéd pályán tűzijátékban gyönyörködhettek a lakosok, majd fél tíztől a Városháza előtt utcabál várta az érdeklődőket.

Augusztus 21-én országos állatvásárt és divatbemutatót tartottak, a Petőfi Általános Iskola tornatermében filmbemutatót rendeztek. Másnap a Városháza dísztermében Petőfi Sándor, Móra Ferenc és Holló Lajos életére emlékeztek. 23-án a Móra téren felavatták Holló Lajos szobrát és a szülőházát is emléktáblával jelölték meg. A Korona kerthelyiségében Solti Károly magyarnóta-énekes adott műsort. A Kiskun Napok ideje alatt látogatható volt a Móra Ferenc Gimnáziumban rendezett, a város nagyjait bemutató „Haladó irodalmi hagyományok ápolása” című irodalmi kiállítás, a Tiszti Klubban Bozsó János kecskeméti művész állította ki festményeit, a Petőfi Sándor Általános Iskolában pedig a helyi képzőművészek munkáit nézhették meg az érdeklődők. A Kiskun Múzeumban az 1919-es Tanácsköztársaság 40. évfordulója kapcsán nyílt kiállítás. A sportolók (birkózók, kézilabdázók, kosárlabdázók, teniszezők) Kiskun Viadalok keretében mérték össze tudásukat. A focikedvelők szurkolhattak az FTC NB I-es focicsapata és a város válogatottja között zajló meccsen. A rendezvény első két napján az egész megye szocialista kereskedelme felvonult, hogy biztosítva legyen a ruha- és iparcikkek árubősége.

A nagyszabású ünnepség nem csak a városra korlátozódott, a szervezésben a járás is kivette részét. A mezőgazdasági kiállításon kétszázan mutatták be termékeiket, köztük városi és járási termelőszövetkezetek, egyéni gazdák, a mesterséges megtermékenyítő állomás, a méhészeti szakcsoport, a röp- és díszgalamb egyesület stb.

A rendezvény sikerét bizonyítja, hogy az első napon több, mint tízezer jegyet adtak el a kiállításokra. Az eseményekről tudósító újság szerint: „Nem voltak ugyan kun ruhás lányok és legények, de […] a kiskun jelleg kidomborodott az egyes sport, kulturális és egyéb rendezvényeken.”

A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!