Felépül az új városi színház
FELÉPÜL AZ ÚJ VÁROSI SZÍNHÁZ
39.) Kecskemét város Törvényhatósági Bizottsága 1982. május 13-án, Lestár Péter polgármestersége alatt megtartott közgyűlésének jegyzőkönyve. A 130. számú határozat (3. sz. pont) kimondta, hogy a Wéber Ede vezette Kecskeméti Szőlőtelepítő Vállalat által Kecskemét várostól megvásárolt 2000 hold földterület ellenértékét, 200 000 Ft-ot az új színház és redoute (vigadó és bálterem) felépítésére létrehozott alapba helyezik. MNL BKML IV. 1903. a Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1892. május 13., 130. sz. határozat (275. és 293. o.) |
40.) Lestár Péter (Kecskemét, 1819. január 18. – Kecskemét, 1896. május 31.) Kecskemét polgármestere volt 1880-tól 1896-ig. Hivatali ideje alatt kezdték építeni a városházát és színház épületét. Kecskeméti Életrajzi Lexikon, Kecskemét. 1992. |
41.) Wéber Ede (Bázel, 1843. január 11. – Kerepes, 1935. szeptember 24.) svájci–magyar pedagógus, szőlész, nemzetgazdász. Eredeti neve: Heinrich Eduard Weber. A Kecskemét mellett megvásárolt földbirtokon – melyet hazája tiszteletére Helvéciának nevezett el –, főként dunántúli, a filoxéravész miatt nehéz helyzetbe került telepesek (88 magyar és 17 német család) segítségével szőlőt telepített. Később részt vett Kecskemét politikai életében is. Kecskeméti Életrajzi Lexikon, Kecskemét. 1992. A kép forrása: Hulej Endre – Ö. Kovács József: Wéber Ede és Helvécia |
42.) Az építendő kecskeméti városi színház főhomlokzatának tervrajza (tervezte: Ferdinánd Fellner és Hermann Helmer, 1894.) MNL BKML XV. 15. Tervrajzgyűjtemény. 480/2. |
43.) Ferdinánd Fellner (1847–1916) és Hermann Helmer (1849–1919) bécsi építészek tervezték a kecskeméti színház épületét. Magyarországon és Európa több városában az ő terveik alapján épültek színházak (Szeged, Budapest, Brno, Nagyvárad, Bécs, Karlovy Vary, Zürich, Berlin, Salzburg stb.) Képek forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ferdinand_Fellner_der_J%C3%BCngere_Litho.jpg és https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hermann_Helmer_Litho.jpg |
44.) Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottsága 1895. március 16-án tartott közgyűlésén alatt határozott az építendő városi színház terveiről, költségvetéséről és vállalati feltételeiről. MNL BKML IV. 1903.a Kecskemét Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1895/71. |
45.) Fellner és Helmer építészek művezetőjének 1896. szeptember 2-án kelt levele, amelyben kéri a városi tanácsot, hogy a felépült színházban állandóan tűzoltó őrséget tartsanak fenn. MNL BKML IV. 1908.b Kecskemét város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 1893/600. |
46.) A Vasárnapi Újság is hírt adott az új kecskeméti színház elkészültéről. Vasárnapi Újság, 1896. november 15. 767. |
47.) Az új Kecskeméti Városi Színház épülete és nézőtere Vasárnapi Újság, 1896. november 15. 767. o. és 769. o. |
48.) Festetics Andor, a Nemzeti Színház igazgatója 1896. október 10-én levélben értesíti Fekete István helyettes polgármestert, hogy az új színház 1896. október 14-i ünnepélyes megnyitóján Jászai Mari, Márkus Emília, Újházi Ede, Szacsvay Imre, Hetényi Béla és társai közreműködést engedélyezi. MNL BKML IV. 1908.b Kecskemét város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 1893/600. |
49.) Az új színházat 1896. október 14-én Katona József „Bánk bán” című drámájának díszelőadásával avatták fel. A címszerepekben a korszak ünnepelt színészeit láthatta a kecskeméti közönség. A színtársulat igazgatója ekkor Rakodczay Pál volt. MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1896. |
50.) Az új kecskeméti színház első társulatának névsora. Színház – színművészeti, művészeti és szépirodalmi napilap, 1896. október 14. I. évf. 1. szám |
51.) A korabeli sajtó beszámolója az új színház megnyitójának eseményeiről. A cikk teljes terjedelmében közli a Prológ szövegét, amelyet Ábrányi Emil írt és olvasott fel avatóünnepségen. Kecskeméti Lapok. 1896. október 18. |
52.) ifj. Ábrányi Emil (1850–1920) költő, műfordító, újságíró portréja. Magyar Színművészeti Lexikon, I. kötet (Szerk.: Schöpflin Aladár) Budapest, 1929. (25. o.) |
53.) Rakodczay Pál (1856–1921) színész, színigazgató, szakíró, színháztörténész. Magyar Színművészeti Lexikon, IV. kötet (Szerk.: Schöpflin Aladár) Budapest, 1929. (25. o.) |
54.) A Színház c. napilap 1896. október 14-i számának vezércikke: „Hova jártak eddig színházba a kecskemétiek?” Színház – színművészeti, művészeti és szépirodalmi napilap, 1896. október 14. I. évf. 1. szám |
55.) Kováts Antal és Radoczay Pál írásai az új kecskeméti színházról. Kecskemét, 1896. október 14. |
56.) Kecskemét törvényhatósági jogú város Színügyi Bizottságának Szervezeti Szabályzata, mely összefoglalja a bizottság feladatait, működését, hatáskörét, kötelességeit. A szabályzatot elfogadták Kecskemét város Tanácsának 1897. június 16-án tartott tanácsülésén. MNL BKML IV. 1908.j Kecskemét Város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek. 1897/90. |
57.) Színházi rend. A kecskeméti színházban a nézőtéren, folyosókon, egyéb helyiségekben alkalmazandó szabályok összefoglalása. MNL BKML IV. 1908.j Kecskemét Város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek. 1901/118. |
58.) „Szépségverseny. Ki a legszebb színésznő Kecskeméten?” A Kecskeméti Színházi Újság szerkesztőségének felhívása 1901 decemberében. Kecskeméti Színházi Újság, 1901. december 1. 1. o. |
59.) A szépségverseny eredménye. Kecskeméti Színházi Újság, 1902. január 26. 1. o. |
60.) Interjú a kecskeméti színésznőkkel: „Mi szeretne lenni, ha már színésznő nem lehet?” Kecskeméti Színházi Újság, 1902. január 26. 4. o. |
61.) „Ki a legkedveltebb színész Kecskeméten?” A közönség Nagy Dezsőt választotta. Kecskeméti Színházi Újság, 1902. március 4. o. |
62.) A Kecskeméti Városi Színházban 1903. március 20-án előadott „Bob herceg” 3 felvonásos operett színlapja. Plumpadding borbély szerepében Latabár Árpád (az idősebb) szerepelt. MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1903. |
63.) Latabár Árpád (Miskolc, 1878. szep. 19. – Budapest, 1951. aug. 22.) színész, felnőtt fiaival, ifj. Latabár Árpáddal és Latabár Kálmánnal. A kép forrása: http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=matortent&sz=1343 |
64.) Részlet Kecskemét Város Színügyi Bizottságának szervezeti szabályzatából. A bizottságot a színházigazgatásnak és -vezetésnek a művészet és közérdek szempontjából leendő ellenőrzésére alakították meg. A szabályzatot a városi tanács 1903 októberében tartott ülésén fogadta el. MNL BKML IV. 1908.j Kecskemét Város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek. 1903/128. |
65.) Utasítás a színházban előforduló tűzesetek alkalmára. Kelt: 1904. január 18-án. MNL BKML IV. 1908.j Kecskemét Város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek. 1904/130. |
66.) A kecskeméti városi színházban tartott műkedvelő előadás színlapja. Műsoron a „Tavaszi láz”, dr. Katona Ernő színműve egy felvonásban. Az előadást az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegély Pénztár javára tartották 1904. április 16-án. MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1904. |
67.) A „Tavaszi láz” című színműben játszott műkedvelő színésznők és színészek portréi és egy-egy gondolatuk. MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1904. |
A kiállítás további tematikus oldalainak eléréséhez kattintson a címekre!
- Korai színháztörténeti emlékek Kecskemétről
- Felépül az új városi színház
- Színházi élet Kecskeméten a 20. század első felében
- A modern kecskeméti színház