39.) Kecskemét város Törvényhatósági Bizottsága 1982. május 13-án, Lestár Péter polgármestersége alatt megtartott közgyűlésének jegyzőkönyve. A 130. számú határozat (3. sz. pont) kimondta, hogy a Wéber Ede vezette Kecskeméti Szőlőtelepítő Vállalat által Kecskemét várostól megvásárolt 2000 hold földterület ellenértékét, 200 000 Ft-ot az új színház és redoute (vigadó és bálterem) felépítésére létrehozott alapba helyezik.

MNL BKML IV. 1903. a Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1892. május 13., 130. sz. határozat (275. és 293. o.)

40.) Lestár Péter (Kecskemét, 1819. január 18. – Kecskemét, 1896. május 31.) Kecskemét polgármestere volt 1880-tól 1896-ig. Hivatali ideje alatt kezdték építeni a városházát és színház épületét.

Kecskeméti Életrajzi Lexikon, Kecskemét. 1992.

41.) Wéber Ede (Bázel, 1843. január 11. – Kerepes, 1935. szeptember 24.) svájci–magyar pedagógus, szőlész, nemzetgazdász. Eredeti neve: Heinrich Eduard Weber. A Kecskemét mellett megvásárolt földbirtokon – melyet hazája tiszteletére Helvéciának nevezett el –, főként dunántúli, a filoxéravész miatt nehéz helyzetbe került telepesek (88 magyar és 17 német család) segítségével szőlőt telepített. Később részt vett Kecskemét politikai életében is. 

Kecskeméti Életrajzi Lexikon, Kecskemét. 1992. A kép forrása: Hulej Endre – Ö. Kovács József: Wéber Ede és Helvécia

42.) Az építendő kecskeméti városi színház főhomlokzatának tervrajza (tervezte: Ferdinánd Fellner és Hermann Helmer, 1894.)

MNL BKML XV. 15. Tervrajzgyűjtemény. 480/2.

43.) Ferdinánd Fellner (1847–1916) és Hermann Helmer (1849–1919) bécsi építészek tervezték a kecskeméti színház épületét. Magyarországon és Európa több városában az ő terveik alapján épültek színházak (Szeged, Budapest, Brno, Nagyvárad, Bécs, Karlovy Vary, Zürich, Berlin, Salzburg stb.)

44.) Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottsága  1895. március 16-án tartott közgyűlésén alatt határozott az építendő városi színház terveiről, költségvetéséről és vállalati feltételeiről.

MNL BKML IV. 1903.a Kecskemét Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1895/71.

45.) Fellner és Helmer építészek művezetőjének 1896. szeptember 2-án kelt levele, amelyben kéri a városi tanácsot, hogy a felépült színházban állandóan tűzoltó őrséget tartsanak fenn.

MNL BKML IV. 1908.b Kecskemét város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 1893/600.

46.) A Vasárnapi Újság is hírt adott az új kecskeméti színház elkészültéről. 

Vasárnapi Újság, 1896. november 15. 767.

47.) Az új Kecskeméti Városi Színház épülete és nézőtere

Vasárnapi Újság, 1896. november 15. 767. o. és 769. o.

48.) Festetics Andor, a Nemzeti Színház igazgatója 1896. október 10-én levélben értesíti Fekete István helyettes polgármestert, hogy az új színház 1896. október 14-i ünnepélyes megnyitóján Jászai Mari, Márkus Emília, Újházi Ede, Szacsvay Imre, Hetényi Béla és társai közreműködést engedélyezi.

MNL BKML IV. 1908.b Kecskemét város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 1893/600.

49.) Az új színházat 1896. október 14-én Katona József „Bánk bán” című drámájának díszelőadásával avatták fel. A címszerepekben a korszak ünnepelt színészeit láthatta a kecskeméti közönség. A színtársulat igazgatója ekkor Rakodczay Pál volt.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1896.

50.) Az új kecskeméti színház első társulatának névsora.

Színház – színművészeti, művészeti és szépirodalmi napilap, 1896. október 14. I. évf. 1. szám

51.) A korabeli sajtó beszámolója az új színház megnyitójának eseményeiről. A cikk teljes terjedelmében közli a Prológ szövegét, amelyet Ábrányi Emil írt és olvasott fel avatóünnepségen.

Kecskeméti Lapok. 1896. október 18.

52.) ifj. Ábrányi Emil (1850–1920) költő, műfordító, újságíró portréja.

Magyar Színművészeti Lexikon, I. kötet (Szerk.: Schöpflin Aladár) Budapest, 1929. (25. o.)

53.) Rakodczay Pál (1856–1921) színész, színigazgató, szakíró, színháztörténész.

Magyar Színművészeti Lexikon, IV. kötet (Szerk.: Schöpflin Aladár) Budapest, 1929. (25. o.)

54.) A Színház c. napilap 1896. október 14-i számának vezércikke: „Hova jártak eddig színházba a kecskemétiek?”

Színház – színművészeti, művészeti és szépirodalmi napilap, 1896. október 14. I. évf. 1. szám

55.) Kováts Antal és Radoczay Pál írásai az új kecskeméti színházról.  

Kecskemét, 1896. október 14.

56.) Kecskemét törvényhatósági jogú város Színügyi Bizottságának Szervezeti Szabályzata, mely összefoglalja a bizottság feladatait, működését, hatáskörét, kötelességeit. A szabályzatot elfogadták Kecskemét város Tanácsának 1897. június 16-án tartott tanácsülésén.

MNL BKML IV. 1908.j Kecskemét Város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek. 1897/90.

57.) Színházi rend. A kecskeméti színházban a nézőtéren, folyosókon, egyéb helyiségekben alkalmazandó szabályok összefoglalása.

MNL BKML IV. 1908.j Kecskemét Város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek. 1901/118.

58.) „Szépségverseny. Ki a legszebb színésznő Kecskeméten?” A Kecskeméti Színházi Újság szerkesztőségének felhívása 1901 decemberében.

Kecskeméti Színházi Újság, 1901. december  1. 1. o.

59.) A szépségverseny eredménye. 

Kecskeméti Színházi Újság, 1902. január 26. 1. o.

60.) Interjú a kecskeméti színésznőkkel: „Mi szeretne lenni, ha már színésznő nem lehet?” 

Kecskeméti Színházi Újság, 1902. január 26. 4. o.

61.) „Ki a legkedveltebb színész Kecskeméten?” A közönség Nagy Dezsőt választotta.

Kecskeméti Színházi Újság, 1902. március 4. o.

62.) A Kecskeméti Városi Színházban 1903. március 20-án előadott „Bob herceg” 3 felvonásos operett színlapja. Plumpadding borbély szerepében Latabár Árpád (az idősebb) szerepelt.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1903.

63.) Latabár Árpád (Miskolc, 1878. szep. 19. – Budapest, 1951. aug. 22.) színész, felnőtt fiaival, ifj. Latabár Árpáddal és Latabár Kálmánnal. 

A kép forrása: http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=matortent&sz=1343

64.) Részlet Kecskemét Város Színügyi Bizottságának szervezeti szabályzatából. A bizottságot a színházigazgatásnak és -vezetésnek a művészet és közérdek szempontjából leendő ellenőrzésére alakították meg. A szabályzatot a városi tanács 1903 októberében tartott ülésén fogadta el.

MNL BKML IV. 1908.j Kecskemét Város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek. 1903/128.

65.) Utasítás a színházban előforduló tűzesetek alkalmára. Kelt: 1904. január 18-án.

MNL BKML IV. 1908.j Kecskemét Város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek. 1904/130.

66.) A kecskeméti városi színházban tartott műkedvelő előadás színlapja. Műsoron a „Tavaszi láz”, dr. Katona Ernő színműve egy felvonásban. Az előadást az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegély Pénztár javára tartották 1904. április 16-án.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1904.

67.) A „Tavaszi láz” című színműben játszott műkedvelő színésznők és színészek portréi és egy-egy gondolatuk.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1904.