Kunszentmárton
A város képviselőtestületének közgyűlésén az elesett hősök emlékének megörökítését már 1917-ben felvetették.69 A költségek fedezésére azonban csak 1927-re gyűlt össze a szükséges pénz. Ekkor a Képzőművészek és Iparművészek Országos Gazdasági Szövetségének ajánlata alapján választották ki az emlékmű tervet. A Szövetség Fazekas Béla szobrászművész alkotását javasolta, mely bronzból készült, ára 14.400 P volt.
A “hősök szobrát” a templom piactéri részén kívánták elhelyezni, ebből a célból az emlékmű leendő környezetét parkosították. A kész műalkotás 1929 őszére került Kunszentmártonba.
Októberben az elöljáróság megbízásából Pál István kőfaragómester elhelyezte az alapzaton a szobrot. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a két márványtábla elkészítése melyen az 500 elesett hős nevét örökítették meg. A táblákat a templom falában helyezték el.
A szobor avatására november 17-én került sor díszes ünnepség kíséretében. A nap jelentőségét emelte, hogy megjelent József főherceg.
Az avatást követően az emléktáblára még 11 katona nevét vésték fel. Ugyancsak az emlékmű avatására készült a “Hősök albuma” című kiadvány melynek képanyaga tartalmazta a szoboravatási ünnepséget, a hősök arcképét, három síremléket valamint az 500 elesett katona nevét, halálának helyszínét és időpontját.
Az emlékmű helye a templom melletti tér. A szobor bronzból készült.
A kompozíció főalakja egy kun népviseletbe öltözött ifjú, aki egyik karjával átfogja a világháborús katonaruhát viselő honvéd földre omló holttestét, másik kezével magasra emeli a törött kettős keresztes lobogót. A szobor magassága 2 76 m. A talapzat kemény mészkőből készült 1,9 m magas, szélessége 1,2 m.
