Kenderes
A település Horthy Miklós szülőfaluja így érthető, hogy az emlékmű létesítését szívügyének tekintette. A kormányzó különös gondot fordított rá, hogy egy kiemelkedő szépségű, monumentális emlékmű épüljön. A harmincas évek végére az emlékmű megvalósítására gyűjtésekből, adományokból 23.755 pengő gyűlt össze.
Elhelyezésére a településen először az 5 hold területű hősök emlékkertjét alakították ki. Itt egy mesterséges dombot létesítettek az emlékmű elhelyezése céljából. Az emlékmű elkészítése ügyében maga Horthy Miklós intézkedett. A terveket az ő elképzelése alapján készítette és kivitelezte Erdélyi Dezső, Gerlóczy Gedeon és Schong Antal.
1941. június 29-én Horthy Miklós és családja jelenlétében avatták fel a kenderesi “hősi emlékművet”. Az avatás napján a Hősök Ligetének bejáratánál katonai díszszázad állt zenekarral az élen. Hellenbach Gottfried a Kerület országgyűlési képviselője - az emlékmű bizottság elnöke - fogadta a kormányzót, aki családjával és József főherceggel érkezett. Horthy és kísérete az emlékmű előtt felállított díszsátorban foglalt helyet. Az ünnepi beszédet József főherceg tartotta. Ezután a Kormányzó intézett hosszú beszédet az egybegyűltekhez. Szavait követve lehullott az emlékműről a lepel. Az avató ünnepség koszorúzással ért véget. A hatalmas emlékmű 17,5 m magas oszlop - amely korinthoszi díszítésben végződik - tetején nagy bronzszobor áll. A szobor Magyarország védőangyalát ábrázolja karddal és pajzzsal a kezében. Az emlékmű talapzatának négy oldalába vésték a község 211 hősi halottjának nevét, köztük Horthy Szabolcs tartalékos főhadnagyét, aki a megye főispánja volt.
