A hét dokumentuma
2018.07.10.
A 2018-as esztendő bővelkedik évfordulókban, elegendő csak az első világháború befejezésének 100. évfordulójára gondolni, de 2018-ban emlékeztünk Görgei (Görgey) Artúr, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc magyar tábornokának születésére is. Napjainkban már kevesebben emlékeznek Karl Marx német filozófusra, jóllehet neve hallatán mindenkinek más és más jut eszébe. Azon országokban, amelyek jelenleg is az általa lefektetett eszméken nyugodnak, nagyszabású megemlékezésekre került sor, de megemlékeztek németországi szülővárosában, Trierben is.
2018.07.02.
Száz évvel ezelőtt, 1918. július 4-én Forster Gyula, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke megrendelt emléktáblák elkészüléséről értesítette Wekerle Sándor miniszterelnököt. A kassai székesegyházban található Rákóczi-freskót Dudits Andor festőművész készítette el, ennek két oldalára tervezték azokat. Az emléktáblák megrendeléséről és létezéséről tudomásunk volt, de szövegüket és kinézetüket nem ismertük – eddig.
2018.06.25.
Az ezen a héten bemutatott dokumentumoknak két szempontból is szomorú az aktualitása. Az egyik a trianoni békeszerződés évfordulója, amelyre a Nemzeti Összetartozás Napja keretében emlékezünk. A másik szomorú esemény Yves de Daruvar halálhíre (2018. május 28.), amelyről az elmúlt hetekben a sajtóban is olvashattunk.
2018.06.18.
Ha ma Horthy Miklós kormányzóról van szó, talán az „ellentmondásosság” az a jelző, amely várhatóan felmerül államfői tevékenységének értékelésekor. A politikus születésének 150. évfordulóján feltehetően sok szó esik majd közszereplői tevékenységéről, oldalunk azonban most a személyesebb jellegű iratokból mutat be néhányat.
2018.06.04.
Napjainkban megszokott fogalom a „direkt marketing”, amelynek keretében a cégek közvetlenül veszik fel a kapcsolatot leendő vásárlóikkal, és termékeik, szolgáltatásaik reklámozása révén igyekeznek őket vásárlásra ösztönözni. Ha a fogalom nem is, de a termékek közvetlen eljuttatása a vásárlóhoz már az 1930-as években is jelen volt.
2018.05.02.
99 éve, 1919. április 25-én nevezték ki Dr. Ferenczi Sándor idegorvost a világon elsőként létrejött „psychoanalytikai tanszék” élére. Ezen alkalomból a teljesség igénye nélkül mutatjuk be a magyarországi pszichoanalitikus mozgalom megalapítójának és egyben legkiemelkedőbb alakjának egyetemi professzori kinevezésének nem mindennapi történetét.
2018.04.16.
A fővárosban manapság számos állami építkezés folyik. Ezeket az állampolgárok is figyelemmel követik, és évekig várják, hogy végre elkészüljenek. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy a már több mint száz éve álló épületeink felépítése – például a 19. században – vajon milyen nehézségekbe ütköztek, és mennyi ideig tartottak.
2018.03.14.
Ezeket a szavakat ismételték az összegyűltek 1848. március 15-én délután, amikor kézhez kapták a Nemzeti dal kinyomtatott példányait. A fellelkesült tömeg többek között Táncsics (Stancsics) Mihály szabadon bocsátást kívánta, és evégett küldöttséget indítottak a Budán székelő és működő helytartótanácshoz.
2018.02.13.
A 20. században számos nagy találmány fűződik magyar tudósok nevéhez. 1898. február 11-én született Szilárd Leó, aki a múlt század neves magyar tudósai közé tartozik. A két világháború közötti időszak tudósai találmányaikat a Szabadalmi Hivatalhoz (1920-tól Szabadalmi Bíróság néven) nyújtották be engedélyeztetésért.
2018.01.29.
200 éve, 1818. január 30-án született Görgei Artúr, az 1848–1849-es szabadságharc legtehetségesebb magyar hadvezére. A rendkívüli forradalmi viszonyok következtében békekörülmények között elképzelhetetlenül gyorsan emelkedett a ranglétrán: alig több mint egy év alatt a kilépett császári-királyi főhadnagyból altábornagy, fővezér, és egyben hadügyminiszter lett, majd a végnapokban minden hatalmat rá ruháztak. A Kossuth és a kormánynak Aradon tartózkodó néhány tagja által aláírt lemondó nyilatkozat önmagában is a korszak legfontosabb dokumentumai közé tartozik. Jelen írás ennek az iratnak az utóéletét és későbbi sorsát mutatja be, amely közvetve a Görgei család magánéletére is hatást gyakorolt.
