A szabadságharc leverését követő bosszúhadjáratnak elsősorban a honvédsereg volt tagjai estek áldozatul. A nemzetközi nyomás ­– köztük a magyarok legyőzésében élen járó orosz cár kifejezett kérése ellenére – a volt cs. kir. tiszteket, akik részt vettek a forradalomban, hadbíróság elé állították. Az aradi 13 vértanún kívül még 20 magas rangú honvédtisztet kivégeztek, több száz tiszt halálos ítéletét pedig csak az európai közfelháborodás miatt változtatták börtönbüntetésre.

Nem csupán a tisztikart érte utol a gépezet. Elrendelték a hazatérő katonák módszeres, falvankénti összeírását. A vizsgálat kiterjedt az alapvető adatokon kívül (név, születési hely, bevonulás ill. hazatérés időpontja) a honvédek korábbi, illetve jelen erkölcsi magaviseletére, vallására, valamint fizikai állapotára is. Az adatok összegyűjtésének célja nem csupán a haza nem térő, a forradalmat folytatni akaró leszerelt honvédek felkutatása volt (ahogy ezt az alispáni leirat megfogalmazza), de lehetőséget nyújtott a hazatért honvédek megfélemlítésére, valamint folyamatos megfigyelésére, sok esetben megbüntetésére. Országszerte több tízezer volt honvédet soroztak be évekre a császári hadseregbe és küldték őket hazájuktól távoli területekre.

Hatalmas erőket mozgattak meg a volt forradalmárok előkerítésére, pontos személyleírás alapján körözték őket. Nem lehetett nyugtuk családjaiknak sem. Őket is állandó megfigyelés alá helyezték, vagyonukat elkobozták. Mindenkit utolértek, aki valamilyen szerepet vállalt a forradalomban. Általános rettegés lett úrrá Magyarországon.

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

A forradalom vezetőinek személyleírásai
További dokumentumokért látogassák meg virtuális galériánkat!

Pest megye régi-új tisztikara készségesen állt minden tekintetben a hatalom rendelkezésére. Mikor a terület 1949. júliusában osztrák kézre került, megkezdődött a megye átszervezése. Osztrák mintára új kerületekbe osztották be a megyéket. A pesti kerület főbiztosa Szentiványi Vince lett, az alispán pedig Madarassy László, aki már Windischgraetz idején is birtokolta ezt a címet. A közigazgatásban nyoma sem maradt az önkormányzatiságnak, a tisztviselőket a legalsó szintig központilag nevezték ki.

Mindemellett a harcokban amúgy is megviselt társadalomra (az említett összeírások tanúsága szerint sok faluban a férfiak többsége sebesülten, rokkantan vagy betegen került haza - különösen az erdélyi frontról) egyéb komoly terhek is hárultak. A Magyarországon állomásozó osztrák sereg, illetve az átvonuló orosz katonák ellátása nagyon nehéz helyzetbe hozta a községeket. Özönlöttek a panaszok a hivatalhoz a beszállásolások, fuvarozások, takarmány és egyéb ellátmányokkal kapcsolatban.

A gondokat csak tetézte, hogy az osztrákok az összes Kossuth bankót bevonatták, megsemmisítették, így komoly pénzhiány keletkezett az országban.

Kossuth bankók. Dr. Héjjas Pál magángyűjteményéből.

A fizikai és anyagi terhek felett azonban a legfájóbb veszteséget a hazai elit megtizedelése jelentette. Az elvakult megtorlásban az ország színe java, a reformkor és a szabadságharc nagy nemzedéke veszett oda. Akit nem végeztek ki, vagy börtönöztek be hosszú időre, az menekülni kényszerült, pótolhatatlan hiányt hagyva maguk után, hosszú időre hátravetve Magyarországot politikai, gazdasági, szellemi és társadalmi fejlődésében.

Összeállította: Fodor Dorottya
A projekt megvalósításában közreműködtek: Bagó Sándor, Fuchs György, Kiss Anita, Rába Endre, Tóth István, Urszuly Jánosné és sokan még mások...

Felhasznált irodalom:
Magyarország hadtörténete I. Főszerkesztő. Liptai Ervin. Budapest, 1985.
A szabadságharc katonai története. Szerk. Bona Gábor. Budapest, 1998.
Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848-1867 között In: Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok (7.). Szerk. Egey Tibor. Budapest, 1990.

 

Kiállításunkat, melyet az intézményünk által őrzött iratokon kívül a Dr. Héjjas Pál magángyűjteményéből származó dokumentumokkal, illusztrációkkal és Kossuth-bankókkal egészítettünk ki, 2015 decemberéig tekinthetik meg budapesti épületünk (1097 Vágóhíd utca 7.) előterében!

A forradalomban részt vett honvédek névjegyzékeinek adatbázisa

pedig elérhető Segédleteink között!