Jelenlegi hely
19. Pest vármegyei levéltári nap
Dr. Szép Tibor, Pest Vármegye Önkormányzatának jegyzője a társrendező nevében köszöntötte levéltári nap résztvevőit, Dr. Schramek László pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Vármegyei Levéltárának igazgatója, mint házigazda üdvözölte a megjelenteket.
A szakmai előadások sorát Dr. Schramek László (MNL Pest Vármegyei Levéltára) indította el az 1686 és 1848 között Vácon élt nemzetiségek sorsának bemutatásával. Ekkoriban a magyar mellett szlovákok, németek nagy, cigányok és zsidók csekélyebb számban éltek a püspöki székhelyen. A város történelmi nemzetiségei közül kizárólag a cigányság maradt fenn a mai napig. A németek és a szlovákok beolvadtak a magyarságba, a zsidóság az 1944. és 1945. évi népírtás áldozatává vált.
Dr. Baros-Gyimóthy Eszter levéltáros (MNL Pest Vármegyei Levéltára) a váci zsidó közösség házasodási gyakorlatát, demográfiai viselkedését vizsgálta az 1840 és 1895 közötti évtizedek felekezeti anyakönyvi másodpéldányain keresztül. Megállapította, hogy Vácra a történelmi Magyarország szinte minden vidékéről érkeztek beházasulók.
Csóka Géza segédlevéltáros (MNL Pest Vármegyei Levéltára) József Attila eddigi nem teljesen feltárt leszármazási vonalát ismertette, amelyen a magyar mellett szép számmal találhatunk román és szlovák ősöket is. Kimutatta, hogy a költő rokonsága hosszú időn keresztül Monoron és környékén élt. Előadását távolléte miatt Farkasová Andrea igazgatóhelyettes olvasta fel.
Földesi Szilvia (Ferenczy Múzeumi Centrum) elsősorban a Ferenczy Múzeumi Centrum őrizetében álló, másodsorban egyéb helytörténeti gyűjteményekben őrzött műtárgyak alapján bemutatta a pilisszántói szlovák közösségben készült festett bútorkat. Különleges díszítőmotívumok az 1870-es és 1940-es évek között gyakran kerültek a községi tiszta szobák bútoraira. Földesi Szilvia a motívumok korszakolását, illetve valószínűsíthető készítőjüket is azonosította.
A szünetet követően Mlecsenkov László történelem és levéltár szakos végzettséggel rendelkező helytörténész a Halásztelekre költözött, elsősorban zöldségtermesztésből élő bolgár közösség sorsát ismertette a 19. század végi beköltözéstől a téeszek megalakításáig, azaz a hagyományos gazdálkodási forma felbomlásáig.
Remete Adrián segédlevéltáros (MNL Pest Vármegyei Levéltára) vizsgálata tárgyává a német nemzetiség megjelenítését tette az 1945 utáni sajtóban. Előadásában kimutatta, hogy háborúért felelős nemzeti szocialista rezsim vezetői maró, mai szemmel ízléstelen gúny céltábláivá váltak igen gyakran. A hazánkban maradó német kisebbséget ugyancsak gúnyolták, illetve a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat tőlük automatikusan megvonták.
Kocsev Bence (Habsburg Ottó Alapítvány) előadása zárta a kutatási beszámolókat, aki arra a Habsburg Ottó életén végig vonuló motívumra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori trónörökös nézete szerint a nyelvi sokszínűség, az egymás mellett élő népek kulturális különbségei, szépen kiegészítik egymást. Az öreg kontinens poliglott környezete Európa valódi erőforrásává válhat.
Farkasová Andrea a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Vármegyei Levéltárnának igazgatóhelyettese a tudományos tanácskozás levezető elnöki feladatait látta el.
A Pest vármegyei levéltári napot egy szerény fogadás zárta. A rendezvény a Magyar Levéltárosok Egyesületének Nyitott Levéltárak 2025/26. évi programsorozatának részét képezte.
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges