1100 éve Európában, 20 éve az Unióban vándorkiállítás

Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című programsorozathoz a Magyar Nemzeti Levéltár egy komplex programmal csatlakozik, ami a „Magyarul Európában” című vándorkiállításon alapul. A húsz installációból felépülő tárlat egy törzsanyagból áll, amelyet mindig a kiállításnak otthont adó vármegyei blokk egészít ki. Nógrád vármegyében a „Várak, végek, végvári vitézek”, az „Építkezések kora Nógrádban”, illetve a „Füstölgő hegyek lábánál” tematikai egységekkel találkozhatnak az érdeklődők.

A kiállítás korabeli dokumentumok digitális másolatait tárja a nézők elé. A képeken keresztül felvillantja azokat a sorsfordító eseményeket országunk történetéből, amelyek az elmúlt 1100 évet meghatározták, valamint felidézi az Európai Unióhoz való csatlakozás előzményeit, majd magát a folyamatot és annak hatásait is. A kiállítás 2024. október 11-ig ingyenesen látogatható, munkanapokon (hétfőtől-csütörtökig) 8.00 és 16.00 között a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Vármegyei Levéltára központi épületében.

A tárlat olyan témákat ölel fel, mint a középkor, reformáció, az oszmán hódítás és hatása, a felvilágosodás, a modern állam létrejötte, a kultúra, a sport, a tudomány, az ország szerepe Európa újraegyesítésében, az 1956. évi forradalom és 1989-ben a határnyitás. A Magyarul Európában című vándorkiállítás részeként, a levéltári dokumentumokhoz kapcsolódóan online elérhető, interaktív tartalmak várják majd mindenhol a felnőtteket és a gyerekeket. A vándorkiállítás önálló felfedezése és megismerése mellett így lehetősége nyílik az érdeklődőknek arra is, hogy a számukra izgalmas témákban elmélyedjenek, ugyanis a kiállítás molinóján elhelyezett QR-kód beolvasásával, okoseszközeik segítségével könnyen és gyorsan elérhetik a kapcsolódó levéltári feladatokat és játékokat. A tárlathoz kapcsolódóan a levéltári szakemberek családtörténeti és helytörténeti kurzust, kutatási, módszertani tudásmegosztási alkalmat tartanak. A levéltár szakmai tanácsadói és szolgáltatói tevékenységgel is a résztvevők szolgálatára áll, fókuszban a családtörténet- és a helytörténeti kutatással. Ezen eseményeken a levéltárosok ismertetik a résztvevőkkel a hely- és családtörténeti kutatások alapjait, módszereit és lehetőségeit.

A vármegyei molinók három téma köré csoportosulnak:

Várak, végek, végvári vitézek

A nógrádi hegyeken, dombokon épült várak 1526 után újra fontos szerepet kaptak. A török európai terjeszkedése elleni védekezés ütköző zónájában voltak közel másfél évszázadig. Generációk tapasztalták meg a háborús készenlét mindennapjait, és szenvedték el a seregek vonulásával együtt járó pusztítások és járványok következményeit. Ezért vált szükségessé a 17. század végétől az egykori falvak újratelepítése, sokszor nem magyar nemzetiségű lakossággal.

Építkezések kora Nógrádban

A 18. század békésebb, építkező, bár a mindennapi életben nehéz időszaka mellett az európai felvilágosodás eszméi egyre több nógrádi kúriában váltak ismertté. Ezek erős hatást váltottak ki a középnemesség ifjabb generációjában. Közülük főként Madách Imre, Kubinyi Ágoston és Kubinyi Ferenc munkássága járult hozzá az európai kultúrához, tudományhoz. 

Füstölgő hegyek lábánál

A 19. század második felétől a szénbányászatra települt vasipar és üveggyártás nógrádi üzemei előbb a Osztrák-Magyar Monarchián belül, majd hamarosan a határain kívül is üzleti kapcsolatokat építettek ki. A bányánál és az acélgyárnál is a leglényegesebb elem volt, amely az iparág európai élvonalában tartotta ezeket a vállalatokat, a folytonos technikai-technológiai fejlesztés, kísérletezés. Ez a szemlélet az üveggyárban a két világháború között nyert teret, amikor a tömegtermeléstől egyre inkább a minőségi üvegtermékek felé fordult a figyelem. Ezek a törekvések, a politikai megrázkódtatások ellenére, a 20. században is érvényesültek.