Olvasókönyv
Győrffy, 1987, III. 451 oldal.
nb.: nembeli, vm.: vármegye, kzs.: község
*
Csánki, 1897, III.
Szák. Zak. (1335: Zichy okm[ány]t[ár] I. 453.) Zaak. (1440: Dl. 13541; 1475. 1492: Körmendi llt. Apponyiana. n. 164. 215.) Kis-Bértől é[szak]k[eletre] találjuk.
Szend. (Szent.) Zend. (1421: Dl. 11142; 1424: Dl. 12800; 1434: Fejér. X. 7. 656., 1446: Dl. 13933.) Zenth. (1435: Dl. 12800.) A gordovai Fancs-ké (Fancs-fiaké) és köznemeseké volt. – Ma Szend, Tatától d[él]ny[ugatra].
*
Bél, 1989
*
Vályi, 1796-99, III. 299., 353.
SZAK. Tót falu Komárom Várm[egye] földes Ura Gr[óf] Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangélikusok, fekszik Szendhez nem messze , mellynek filiája; határja jó, réttye, legelője elég.
SZEND. Tót falu Komárom Várm[egye] földes Ura H[erce]g. Eszterházy Uraság; lakosai katolikusok, fekszik Tatához 2 1/4 mértföldnyire; határja jól termő,
vagyonnyai külömbfélék.
*
Fényes, 1851
Szák, régi neve Szuk, magy.-tót falu, Komárom, most Esztergom vgyében, Tatához 1 3/16, Neszmélyhez, melly a tatai fiókpostán át ut[olsó] postája, 2 állomásra. A helység egy tóparton, hol vizimalom is van, dombon fekszik, s Szend helységgel szép fasoros út köti össze. A tó mellett nagyszerü téglavetője van, melly a megyében legjobb téglákat készit. Káposztát sokat termeszt. Dombos határa a legjobbak közül való fekete föld, különösen nehéz és tiszta buzát terem. Jó karban tartott kis szőlőhegye, a tó völgyében szép kaszálló rétsége, és sz. Erzsébet felől kis erdeje van. A falu szélén egy régi klastrom maradványai látszanak. E mellett a falu felett legnagyobb tetőn áll a kath[olikus] templom, kilátása messze vidékre szép, és tornya szinte Győrtől belátható. A falu közepén nem régen találtak egy pinczét, melly fölé az uradalmi magtár épült. Van 52 1/4 urbéri telke, 490 ágostai, 310 r. kath[olikus], 75 ref[ormátus], 3 zsidó lakossal. Kath[olikus. és ref[ormátus] fiók templom. Az ágostaiaknak pedig helyben van régi anyaegyházuk, s erről különös jegyzést érdemel, hogy ámbár a régi tót lakosok annyira elmagyarosodtak, hogy a tót nyelvet jó formán nem is értik, még is bizonyos ünnepek alkalmával papjoktól tót egyházi beszédet kivánnak. Birja a falut gr[óf] Eszterházy Miklós.
Szend, magyar falu, Komárom most Esztergom vmegyében, domb oldalon, Tatától 1 1/16, ut[olsó] postája Neszmélytől 1 13/16 állomásra. Határa alacsony dombos; földje Komárom megyében első osztálybeli, s igen termékeny. Van két tava, egy malommal. Rétjei szépek, de szőlőhegye csekély bort terem. A nép szorgalma szembetünő, különösen a lótenyésztés körül dicséretet érdemel. Legelője bő. Urbéri telek van 36 23/32; ezután beltelek 49 1/8 hold, szántóföld 1054 1/2 h., rét 57 h. Lakja 492 ágostai, 486 r[ómai] kath[olikus], 178 ref[ormátus] 15 zsidó, s mind a három keresztény felekezetnek helyben van papja és temploma. Birja gr[óf] Eszterházy Miklós.
*
Borovszky, Komárom vármegye
Szák, magyar kisközség, a Vértesek alatt elterülő hullámos síkságon. Házainak száma 133, nagyobbára ág[ostai] evangelikus vallású, lakosaié 713. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Szend községével közös és Szák-Szend a neve. Szintén régi, római telep, a hol gyakran kerülnek elő e korból való leletek. Némely történetíró a Záchok ősi birtokának tartja és azoktól származtatja mai elváltozott nevét is. A török világ előtti szereplése valószínűleg egy a szomszédos Szend községével. A törökök kiűzetése után az Esterházyak nyitramegyei tótokat telepítettek ide, kiknek utódai azután teljesen megmagyarosodtak. Az Esterházyak maradtak mindvégig az urai és most is gróf Esterházy Miklós Móricznak van itt nagyobb birtoka. 1892-ben a község nagyobb része leégett. A községben két templom van, melyek közül a katholikus 1776-ban épült egy régi kolostorszerű épület maradványaiból, mely a templom közelében állott és alapfalainak nyomai még ma is láthatók. Az ág[ostai] h[itvallású] ev[angélikus] templom egyike volt a vármegye ú. n. artikuláris templomainak; 1610-ben épült és 1848-ban megújíttatott. Az uradalomnak itt azelőtt gőzfűrésze és gőzmalma volt, melyek azonban 1875-ben leégtek.
Most az uradalomnak téglaégető telepe van itt.
Szend, magyar nagyközség, Szák szomszédságában, a Vértesek alatt, 192 házzal és 1110 lakossal. Vallásuk róm[ai] kath[olikus], ref[ormátus] és ág[ostai] ev[angélikus], azonban a katholikusok és evangelikusok vannak közöttük a legtöbben, noha mind a három felekezetnek van itt temploma, melyek közül a katholikus 1790-ben, a református 1791-ben és az ág[ostai] evangelikus 1793-ban épült. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Szák-Szend. Régi nemes község. Első írott nyomára 1434-ben bukkanunk possessio Zend alakban, a mikor Gordovai Fancs fia László és osztályos rokonai, itteni részbirtokukra Zsigmond királytól új adományt nyernek. 1516-ban Battyán Benedek budai várnagy is a birtokosa, a ki Sárkány Ambrusnak zálogosítja el. Időközben azonban a Bán család, majd az Enyingi Török család is jogczímet szerez reá, mig később az Esterházyak lettek az urai és ma is az övék. A török világban ez a község sem kerülte el a pusztulást, de később az Esterházyak újra telepítették. 1856 augusztus 30-án, néhány ház kivételével, az egész községe leégett. A lakosok gabonaraktár-szövetkezetet, hitelszövetkezetet, polgári olvasókört és róm[ai] kath[olikus] ifjúsági egyesületet tartanak fenn. Az ide tartozó felsőtói kápolna alapfalának szétbontásakor, 1788-ban, »Bonae Fortunae M. Septimius Valentinus Dec. Brig. Ex Voto« feliratú kőre bukkantak, az ú. n. ingóréten pedig ásás közben három mázsás harangot találtak, melyet a katholikus templom tornyában helyeztek el, a hol az 1856-iki nagy tűzvész alkalmával elolvadt.
A község lakosai egész az újabb időkig híres lótenyésztést űztek. Az uradalom itt, 1902-től, okszerűen kezelt halastavat tart fenn.
*
Helységnévtár, 1903
Szák kisközség
Szend nagyközség
*
Helységnévtár, 1913
Szák kisközség, Komárom vármegye, gesztesi járás (székhely Nagyigmánd) ház 139, lélekszám 755, Magyar nemzetiségű lakosság, reformtáus, ágostai hitvallású evangélikus, római katolikus templom (?) Szend, 2117 katasztrális hold, körjegyzőség (Szendhez beosztva) állami anyakönyvvezetőség Szend, törvényszék Komárom, járásbíróság telekkönyvi hatósággal felruházva és adóhivatal Nagyigmánd, csendőrörsi székhely Kisbér, 12. hadkiegészítő kerület, XIII. honvédezred és honvéd kiegészítő parancsnokság, 43. népfölkelési járás, vasútállomás, vasúti távirdahivatal (Szák-Szend), postaügynökség.
Szend nagyközség, hozzá tartozik Alajosmajor; Komárom vármegye, gesztesi járás (székhely Nagyigmánd) ház 191, lélekszám 1121, Magyar nemzetiségű lakosság, római katolikus, református, ágostai hitvallású evangélikus, 4126 katasztrális hold, állami anyakönyvvezetőség helyben, törvényszék Komárom, járásbíróság telekkönyvi hatósággal felruházva és adóhivatal Nagyigmánd, csendőrörsi székhely Kisbér, 12. hadkiegészítő kerület, XIII. honvédezred és honvéd kiegészítő parancsnokság, 43. népfölkelési járás, vasútállomás, vasúti távirdahivatal (Szák-Szend), postamester által kezelt postahivatal.
A község neve előtt előforduló csillag azt jelenti, hogy a község neve az 1898. évi IV. t.-cz. alapján a m. kir. belügyminiszter által véglegesen megállapíttatott és törzskönyveztetett.
*
Helységnévtár, 1933
Szák kisközség, körjegyzőség Szend, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, gesztesi járás (székhely Komárom); ház 159, lélekszám 731, magyar nyelvű lakosság, ágostai hitvallású evangélikus, 2117 katasztrális hold.
Pénzügyigazgatóság adóhivatal járásbíróság és közjegyzó Komárom, törvényszék Győr, csendőrörsi székhely és körállatorvos Császár,
ipartesület Kisbér, körorvos Bokod.
1 római katolikus és 1 ágostai evangélikus elemi mindennapi népiskola, 1 római katolikus és 1 ágostai evangélikus általános továbbképző iskola. Vasútállomás (Szák-Szend), postaügynökség, ellenőrző postahivatal Szend, korlátolt nappali szolgálatú vasúti távirdahivatal, Bánhida-Pápa vasúti vonal, Szák-Szend (annak az állomásnak a neve is felvétetett, ahonnan a közúti postajárat kiágazik), pótdíj (az illető postahelyen a postacsomagok közúti szállításáért pótdíjat szednek), 204 (a távolsági távbeszélgetések és a postacsomagok díjazásához szükséges dijnégyszögszám), postaigazgatóság Sopron.
Szend kisközség, körjegyzőség. j.(?) Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, gesztesi járás (székhely Komárom); hozzá tartozik Alajosmajor; ház 233, lélekszám 1108, magyar nyelvű lakosság, római katolikus, református, ágostai hitvallású evangélikus, 4126 katasztrális hold.
Pénzügyigazgatóság adóhivatal járásbíróság és közjegyzó Komárom, törvényszék Győr, csendőrörsi székhely és körállatorvos Császár,
ipartesület Kisbér, körorvos Bokod.
1 állami elemi mindennapi népiskola, 1 állami általános továbbképző iskola. Vasútállomás (Szák-Szend), kincstárilag kezelt postahivatal, korlátolt nappali szolgálatú távbeszélő, Bánhida-Pápa vasúti vonal, Szák-Szend (annak az állomásnak a neve is felvétetett, ahonnan a közúti postajárat kiágazik), pótdíj (az illető postahelyen a postacsomagok közúti szállításáért pótdíjat szednek), 205 (a távolsági távbeszélgetések és a postacsomagok díjazásához szükséges dijnégyszögszám), postaigazgatóság Sopron.
*
Helységnévtár, 1942
Szák kisközség, (Komárom vármegye, gesztesi járás) lélekszám (az 1940. évi népszámlálás alapján) 867, postaügynökség, vasúti megállóhely, vasúti távirdahivatal (Szák-Szend) körjegyzőség Szend; csendőrörs Császár; járási főszolgabírói hivatal, adóhivatal, járásbíróság Komárom.
Szend kisközség, (Komárom vármegye, gesztesi járás) lélekszám (az 1940. évi népszámlálás alapján) 1165, körjegyzői és anyakönyvi hivatal, postamester által kezelt postahivatal, távbeszélő ügynökség, vasúti megállóhely (Szák-Szend) csendőrörs Császár; járási főszolgabírói hivatal, adóhivatal, járásbíróság Komárom.
*
Helységnévtár, 1948
Szák kisközség, (Komárom-Esztergom vármegye, gesztesi járás), lélekszám (az 1941. évi népszámlálás alapján) 867, postaügynökség, vasútállomás, vasúti távirdahivatal (Szák-Szend) körjegyzőség és állami anyakönyvi hiavatal Szend; járási főszolgabírói hivatal, adóhivatal, járásbíróság Komárom.
Szend kisközség, (Komárom-Esztergom vármegye, gesztesi járás), lélekszám (az 1941. évi népszámlálás alapján) 1165, körjegyzőség és állami anyakönyvi hivatal, postamester által kezelt postahivatal, távbeszélő, vasútállomás, vasúti távirdahivatal (Szák-Szend) járási főszolgabírói hivatal, adóhivatal, járásbíróság Komárom.
*
Helységnévtár, 1952
Szák önálló tanácsú község, (Komárom megye, tatai járás) Szák-Szend vasútállomás, fiókposta
Szend önálló tanácsú község, (Komárom megye, tatai járás) Szák-Szend vasútállomás, postahivatal
*
O'sváth, 1938, 587-591. oldal
