Olvasókönyv
Csánki, 1897
Oroszlánkő. Poss. Orozlankw. (1440–46: Dl. 13900.) Orozlankew. (1460: Dl. 15498.) Gesztes várához tartozott. – Ma Oroszlány, Tatától d[élre] Majk. (Mojk.) Abbas S. Martini ecclesie de Moyk. (1252: Haz. okm[ányt[ár] VI. 67.) Meta ecclesie de Moyk que vocatur Kothouch. (1268: Knauz. I. 553.) Monasterium de Moyk premonstratensis ordinis. (1279: U. o. II. 93.) Prepos. de Moyk Wesprimiensis dioecesis. (1291: U. o. 312.) Villa Zomold prepositi de Mayachk. (1349: Anjouk. okmt. V. 290.) Mayk. (1388: Ráth Károly, Magy. kir. utaz. 93.) Prepositus ecclesie de Mayk. (1429: Veszpr. kápt. házi llt. Decime Episc.) A bold[og] Szűz tiszt[eletére] szentelt praemontrei prépostsággal. – Ma Majk néven puszta, Tatától délre, Oroszlány mellett.
*
Bél, 1989, 92-94. oldal
*
Vályi, 1796-99, II. 718.
OROSZLEÁN, Elegyes falu Komárom Várm[egye] földes Ura G[róf] Eszterházy Uraság, lakosai többen evangélikusok, fekszik Kecskédhez közel, mellynek filiája,
réttye van, de legelője tsekély, határja homokos.
*
Fényes, 1851
Oroszlány, hajdan Oroszlánykő, magyar-tót falu, Komárom, most Esztergom v[ár]m[egyében], a fejérvári országutban, Tatától 1 3/16, ut[olsó] p[osta] Neszmélytől 2 2/16, Moórtól 1 6/16 állomásra, kelet-délnek körülterjedő sovány homokos határát délről Mindszent és Kereki, a bodi homokföldek s Kecskéd, nyugotról Kecskéd, északról a majki puszta és Biborka; keletről Puszta-Kőhányás keritik. Határkiterjedése 5000 hold, a helység dombokon fekszik s körülte is több dombok állanak; keletdéli részét erdős hegyek lepik, mellyek vidékének igen kellemes és regényes tekintetet adnak. A falu alatt van egy kis szőlője; urbéri telkek száma 65 20/32. Van itt 97 kath[olikus], 1452 evang[élikus], 13 zsidó lak[os]. Evang[élikus] anyatemplommal. Tót lakosai többnyire szén és mészégetésből s fuvarozásból élnek, s ezek miatt gazdaságaikat elhanyagolván, igen rosz lovakat tartanak. Van itt hamuzsirfőző-ház is. A régi várnak most már csak helye látszik, köveinek egy része a majki zárda épittetésére fordittatott. F[öldes] u[ra] gr[óf] Eszterházy Miklós.
*
Borovszky, Komárom vármegye, 112. oldal
A kamalduliak hajdani kolostora Majk pusztán. Gróf Esterházy Miklós Móricz kastélya.
Oroszlány, nagyközség, a Vértes hegyek alatt. Házainak száma 269, lakosaié, kiknek nagyobb része tótajkú és ág[ostai] evangelikus vallású, 1663. Postája helyben van, távírója és legközelebbi vasúti állomása pedig Bokod, Dad vagy Környe. Hajdan valószínűleg a Csákyak birtoka volt. Oláh Miklós 1536-ban említi várát, melynek ma már csak a helye látszik, mert köveit 1733-ban a majki zárda építésénél használták fel. Az itteni Rajcsányi-féle ház szintén e várfalak maradványaiból, illetőleg a falak egy részének felhasználásával épült, és ezért nevezik ezt a házsort várdombnak. Rajcsányi házáról különben azt is állítják, hogy a mult század negyvenes éveiben az akkor élő Rajcsányi csizmadiamester, pinczeépítés alkalmával sírboltra akadt, a hol az ott talált holttesten kívül, kincsre is bukkant. A hagyomány pedig azt tartja, hogy a Rajcsányi-féle háztól alagút vezetett a johannita-lovagok hajdani kolostorához. A község a török dúlások alatt elpusztult, és midőn az Esterházyak lettek az urai, tótokat telepítettek ide. Ebben az időben Puszta Oroszlánkő volt a neve. Most is gróf Esterházy Miklós Móricznak van itt nagyobb birtoka. Lakosai a mult század elején nevezetes mészégetést és hamuzsírfőzést űztek, az uradalomnak pedig itt olajgyára volt. A Labánszky, Svandovszky és Pénzes elnevezésű dűlőihez, újabb településével összefüggőleg, az a hagyomány fűződik, hogy ott három ilynevű telepes nagyobb földterületet kapott. E családok közül ma már csak a Svanda nevű él. A község lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn. Az evangelikusok temploma 1787-ben épült. A katholikusoknak csak kápolnájuk van itt, melyet 1876-ban építettek. Ide tartoznak Majk és Mindszent puszták, Haraszthegy és Majk szőlőhegy. Majk puszta egyike a vármegye legérdekesebb pontjainak, a hol már a XIII. század elején a majki prépostság fennállott. Egy 1252-iki oklevélben Moyk alakban van megnevezve, 1349-ben pedig Mayathk alakban. 1388 november 4-ikén Zsigmond király itt tartózkodott és innen keltezte egyik levelét is. Területe és határa a premontreiek birtoka volt. A török világban pusztult el és később az Esterházyak kezére került. Az Esterházyak a kamalduli szerzeteseket telepítették ide és gróf Esterházy József, 1733-ban, nagyszabású kolostort és templomot építtetvén számukra, nekik ajándékozta a pusztát is. A kamalduliak első remetelakát is gróf Esterházy József építtette 1748-ban, a másodikat gróf Cziráky József és neje, Barkóczy Borbála, a harmadikat gróf Gyulay Ferencz és neje Falussy Borbála, a negyediket Baranyay János és Imre, az ötödiket gróf Esterházy Imre esztergomi érsek, a hatodikat gróf Perényi Zsigmond pécsi püspök, egyet Hartwig József, egy másikat gróf Hunyady János, a kilenczediket gróf Erdődy de Berény, stb. A remetelakok száma összesen húsz volt. II József alatt a kamalduliak rendje eltöröltetvén, 1782-ben a királyi kamara kezelte a birtokot, de azután több birtokos kezén ment át, mígnem végre csere útján ismét visszakerült az Esterházyak kezére. Az időközben erősen megrongálódott, érdekes kolostorból pokróczgyár lett, melyet egy Österreicher nevű pesti kereskedő bérelt, a kamalduliak remetelakait pedig a gyár munkásai foglalták el. Ebben az időben a kolostor szép templomának már csak a tornya állott, mert egyéb részeit építkezésre használták fel és még a császári fiskus adogatta el legnagyobb részét, a templom berendezésével együtt. Az oroszlányi templomnak jutott belőle a márványból épült és a mennyezetig érő oltár, melynek két oldalán korinthusi márványoszlopon egy feliratos fekete márványtábla nyugszik, továbbá a díszes szószék, a mennyezet alatt elhelyezett kapitellek, a kórus márványoszlopai és az orgona alatti oszlopdíszítés. A mult század második felében azután a jelenlegi tulajdonos atyja, fiának, gróf Esterházy Miklós Móricznak, nősülése előtt, megfelelő lakást óhajtván biztosítani, a kolostort 250.000 forint költséggel kitataroztatta, a szükséghez képest átalakíttatta, nagy kényelemmel berendezte és így lett belőle a mai kényelmes, szép kastély, a hol, különösen a vadászati évszakban, a gróf számos vendége szokott megfordulni. A magaslaton fekvő épületcsoport egyik oldalát maga a kastély foglalja el, ezzel szemben van az eredetiségében meghagyott bejárat, latin feliratú faragott köveivel; a házcsoport mindkét oldalán a kamalduliak hajdani remetelakai terülnek el, csupa egyforma, apró épület, melyeknek mindegyike a remetelakot alapító család czímerét és nevét viseli homlokzatán. E négyszög közepén áll a kamalduliak templomának tornya, melyet fel, egész a harangtorony ablakáig, sűrű, zöld repkény fut be. A kastélyban a refektorium a maga eredetiségében áll fenn érdekes freskóival és az utolsó vacsorát ábrázoló, szép falfestménynyel. A kastély alatt három nagyterjedelmű halastó 113terül el, mely szintén még a kamalduliak korából maradt fenn. Közölök ma már csak az egyik tavat halászszák. A majki uradalmi ispán lakása még a mult század második felében vendégfogadó volt. E vendéglő ivójában lőtte meg magát Milfay, a híres haramiavezér, a ki Österreicher pokróczgyárost ki akarta rabolni és a vendéglőst akarta kalauzul használni. Az ivóban iddogált két társával öreg Grnya Márton oroszlányi szűcsmester. Milfay egy kanna bort állíttatott eléjök, hogy igyanak, de ki ne mozduljanak. Azután felszólítá a vendéglőst a kalauzolásra, s mivel nem akart engedelmeskedni, őt és nejét holtra verve s minden értékes holmiját elrabolva, távozni készült. Grnya kedélyesen odaszólt: »Már elmennek? pedig én még ihatnám!» Ez a kedélyeskedés annyira dühbe hozta a rablóvezért, hogy puskájával a fal mellett ülő Grnya fejének sújtott. Grnya félrekapta a fejét s a puskaagy a falat érve, eltörött. Milfay az eltört agyat leszakítani akarván, rálépett; rántás közben a puska elsült s a golyó, Milfay czombján át, a falba fúródott. A súlyosan sebesültet társai felszedték s a Kisbér melletti Kethelyre, egy özvegy Gerhardné nevű távoli rokona házába szállították. Több hétig feküdt itt, de az özvegy, a büntetéstől való félelmében, feljelentette. A pandurok itt fogták el Milfayt, Veszprémbe szállították, a hol statárium lévén, harmadnap felakasztották.
Részlet a kamalduliak refectoriumából.
*
Oroszlány nagyközség
Helységnévtár, 1903
Majk puszta
*
Helységnévtár, 1913
Oroszlány nagyközség, hozzá tartozik Majkpuszta és Mindszentpuszta, Komárom vármegye, tatai járás, ház 309, lélekszám 1644, Magyar nemzetiségű lakosság, ágostai hitvallású evangélikus, római katolikus templom (?) Kecskéd, 7933 katasztrális hold, állami anyakönyvvezetőség helyben, törvényszék Komárom, járásbíróság telekkönyvi hatósággal felruházva és adóhivatal Tata, csendőrörsi székhely Kömlőd, 12. hadkiegészítő kerület, XIII. honvédezred és honvéd kiegészítő parancsnokság, 43. népfölkelési járás, utolsó távirdahivatal Bokod-Dad, postamester által kezelt postahivatal. A község neve előtt előforduló csillag azt jelenti, hogy a község neve az 1898. évi IV. t.-cz. alapján a m[agyar] kir[ályi] belügyminiszter által véglegesen megállapíttatott és törzskönyveztetett.
*
Helységnévtár, 1933
Oroszlány nagyközség, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, tatai járás, hozzá tartozik Majkpuszta, Majkszőlőhegy, Mindenszentpuszta; ház 354, lélekszám 1473, magyar nyelvű lakosság, ágostai hitvallású evangélikus, 7933 katasztrális hold. Pénzügyigazgatóság Komárom, törvényszék Győr, állami anyakönyvvezetőség, járásbíróság, és közjegyző és ipartestület Tata, csendőrörsi székhely helyben, körorvos Környe, körállatorvos Császár. 1 községi rendes kisdedóvó, 1 római katolikus és 1 ágostai evangélikus elemi mindennapi népiskola, 1 községi gazdaségi továbbképző iskola. Vasútállomás Kecskéd, postamester által kezelt postahivatal , Bánhida-Pápa vasúti vonal, Kecskéd (annak az állomásnak a neve is felvétetett, ahonnan a közúti postajárat kiágazik, pótdíj (az illető postahelyen a postacsomagok közúti szállításáért pótdíjat szednek) 106 (a távolsági távbeszélgetések és a postacsomagok díjazásához szükséges dijnégyszögszám), utolsó távirda Kecskéd, postaigazgatóság Sopron.
*
Helységnévtár, 1942Oroszlány nagyközség, (Komárom vármegye, tatai járás) lélekszám (az 1940. évi népszámlálás alapján) 1740
csendőrörs, postahivatal, távbeszélőhivatal táviratközvetítésre is felhatalmazva, vasútállomás, járási főszolgabírói hivatal, adóhivatal, járásbíróság Tata;
utolsó vasúti megállóhelye személy-, poggyász- és expresszáru-forgalommal Kecskéd, utolsó vasútállomás Környe.
*
Helységnévtár, 1948
Oroszlány nagyközség, (Komárom-Esztergom vármegye, tatai járás), lélekszám (az 1941. évi népszámlálás alapján) 1740
postahivatal, távbeszélő hivatal, vasúti megállóhely Kecskéd, vasútállomás Környe.
*
Helységnévtár, 1952
Oroszlány önálló tanácsú község, (Komárom megye, tatai járás) Környe vasútállomás, Majki elágazás, postahivatal
*
O'sváth, 1938, 585-587. oldal
Oroszlány. Nagyközség a tatai járásban, dombos, erdős vidéken. Hozzátartozik Majk-puszta, Majkszőlőhegy és Mindszentpuszta. A község a középkorban Oroszlánykő, később Pusztaoroszlánykő nevet viselt. Elnevezését a hagyomány szerint egykori várától nyerte, melynek kapuját két kőből faragott oroszlán díszítette. Mások szerint a vár ura két rossz lányát e várban tartotta fogva, s így e két szóból vette nevét „Ó rossz lány". A 14. században valószínűleg a Csáky család birtoka volt a vár és a falu. Poss. ürozlankew okiratilag 1440—46-ban említtetik először. Orozlankew 1460-ban a gesztesi vár tartozéka. Oláh Miklós 1536-ban még említi várát, melyet a törökök a faluval együtt a következő években elpusztítottak. A vár romjai még a 18. század elején is láthatók voltak, de azután a lakosság széthordta és házaiba beépítette. A falu az egész hódoltság alatt egyszer sem szerepelt lakott helyként. Csak 1701-ben települt újra pozsony-, nyitra- és trencsénmegyei ev[angélikus] tótokkal. A 18. század elején gróf Esterházy József tulajdonába került a falu. Az első családok favágással, mészégetéssel foglalkoztak, mert ekkor a vár környéke, a régi falu helye is erdővel volt borítva. A lakosság első teendője volt a község határából az erdők kiirtása. Letelepedésük után nem sokkal megalakították az ág[ostai] ev[angélikus] egyházközséget, amely így egyidős a községgel. Mai templomuk 1787-ben épült, de valószínű, hogy a buzgó tót evangélikusok már előtte is építettek maguknak templomot, a kor szokásaihoz híven és anyagi eszközeikhez mérten, sövényből és sárból. Az egyházi anyakönyveket 1701-től rendszeresen vezették. Első lelkésze Szampiás Sámuel volt, aki 1702-ig vezette az egyházat. A feljegyzések szerint a következő lelkészek vezették a községi evangélikus egyházat: Velics Péter 1702-től 1720-ig, Raksányi György 1721 — 1745-ig, Krizsán Mátyás 1745—1774-ig, Krizsán Dávid 1774—1778-ig, Cvellenberger Sámuel 1778—1794-ig, Szepessy Mihály 1794—1800-ig, Teslák Pál 1801—1810-ig, Selmeczy Mátyás 1810—1811-ig, Benkő Sámuel 1812—1833-ig, Turcsányi György 1834—1860-ig, Szabados Pál, majd Mostyena György, Striba János volt adminisztrátor és tovább 1860—1890-ig Mostyena József, 1891—1907-ig Zatkali Károly, míg 1908-tól a mai napig: Droppa Sámuel tölti be a tisztséget. Katolikusok csak később szivárogtak a községbe, akik egyházilag Kecskédhez tartoztak, s ma is annak filiáléja. A kat. kápolna 1876-ban emeltetett.
A lakosság ősi foglalkozásához sokáig hű maradt. A községet körülvevő roppant erdőkben a fafaragás, mészégetés, hamuzsírfőzés sok családnak adott kenyeret még az 1850-es években is. Sovány, homokos szántóik nem is tudták volna megélhetésüket biztosítani.
A mezőgazdaság egyes ágai közül gyümölcstermelése volt fejlett. A közelében levő tavon az uraságnak több liszt- és olajsajtoló malma állott. A fuvarozás szintén elég jövedelmező keresetet nyújtott az élelmes lakosságnak. —
Oroszlány határába olvadt bele Majk és Mindszent határa. Majk igen régi, szép múltra tekint vissza. Első említésével 1252-ben találkozunk, mely szerint Moykon a premontrei kanonokrend kolostora és a Bold[og] Szűz tiszteletére emelt díszes temploma áll. Egy 1281. évi okiraton „Sigillum Capituli de Maik" feliratú pecsét maradt fenn, amiből azt következtethetjük, hogy Majk hiteles hely volt. 1349-ben Mayathk alakban fordul elő. — 1388-ban Zsigmond király innét keltezte nov[ember] 4-én kelt oklevelét. Hogy a premontreiek mikor hagyták el a kolostort és az mikor pusztult el a templommal együtt, nem tudjuk. Minden valószínűség szerint a törökök pusztították el a két épületet lakóival együtt. A 18. század elején Majkot és Naszályt az Esterházy család szerezte meg. A vallásos főúr a régi kolostor és templom helyén (a még megmaradt épületmaradványokat felhasználva) a néma barátok (kamalduliak) számára új rendházat és templomot építtetett, szintén a Bold[og] Szűz tiszteletére. 1733-ban nekik ajándékozta az egész pusztát (kb. 1200 hold). A gyönyörű erdőségek közepette álló kolostorhoz szőlő, 4 halastó, szép rétek és 3 malom is tartozott. A nagyobbik tó körül épültek a remeték apró cellái, szám szerint 20, mindegyiknek ajtaja felett ott díszlett az építtető családok címere. (Ezeket nem Esterházy építtette.) A rendet 1782-ben II. József eltörölte, a remetéket elüldöztette és a puszta a kincstár birtokába került. Többszöri tulajdonosváltozás után az Esterházy család ismét megszerezte és benépesítette. 1833-ban 255 magyar, német és tót lakós lakta. Tavain 2 lisztes- és 1 kallósmalom állott. A kolostorban kendő- és pokrócgyárat rendeztek be, a remetelakok pedig a gyár munkásainak szolgáltak lakóhelyül. A templomból ekkor már csak a torony volt épségben, köveit széthordták. Berendezésének nagyrészét az oroszlányiak szerezték meg templomuk számára. így került ide a nagy márványoltár, a díszes szószék, több szépen faragott tartóoszlop. A múlt század második felében gróf Esterházy nagy költséggel átalakította a kolostort lakás céljaira. A régi eredeti formákat, amennyire lehetett, meghagyta, a refektórium ma is úgy áll, ahogy a barátok idejében, eredeti szép freskókkal. A templom romjaiból már csak a tornyot lehetett megmenteni. Ez megerősítve, repkénnyel befutva még ma is látható. A remetelakok szintén renováltattak, ajtajuk felett még az építő családok címere is visszaállíttatott. A grófi család egyik legérdekesebb kastélya most a volt kolostor. Nagykiterjedésű, vadban gazdag erdőségeiben híres vadászatokat tartanak, s ilyenkor vidám, zajos élet folyik az egykori néma barátok kolostorában.
Oroszlány ma 1557 lelket számlál (790 férfi és 767 nő). Nemzetiség szerint 1451 a magyarok, 20 a németek, 50 a tótok száma. Felekezeti megoszlásuk: 202 lakós r[ómai] kat[olikus], 26 ref[ormátus], 113 ág[ostai] ev[angélikus], 4 izr[aelita] vallású. Belterületen lakik 1336, külterületen 185 lélek. A községben 324, a külterületi lakott helyeken 40 ház épült. E népesség főfoglalkozása a földművelés, ezen kereseti ág nyújt megélhetést 1134 lakosnak, az ipar 171-nek, a kereskedelem 21-nek. Közszolgálati 24, közlekedési alkalmazott 28, nyugdíjas 14, házicseléd 36 lakos. Területe 7933 k[atasztrális] hold, melyből 2795 szántó, 244 rét, 27 kert, 60 szőlő, 495 legelő, 4088 erdő, 11 nádas, 213 hold földadó alá nem esik. E területből 4590 holdas nagybirtok gróf Esterházy Móric, 470 hold 2 középbirtokos, 74 hold 20—50 holdas birtokosok, a többi része kis- és törpebirtokosok tulajdonában van. Kereskedelmét 1 szatócsüzlet és a „Hangya" Szövetkezet fiókja látja el. Hitelintézete a Községi Hitelszövetkezet, mint az O[rszágos] K[özponti] H[itelszövetkezet] tagja, melyet Valkó Lajos jegyző alapított 1890-ben, mint Önsegélyző Egyletet, és ugyanez az egyesület 1894-ben belekapcsolódott az O[rszágos] K[özponti] Hitelszövetkezet] kebelébe. Célja a helybeli gazdatársadalom olcsó kölcsönnel való ellátása. A szövetkezet kitűnő ügymenetét bizonyítja az, hogy a megalapításkor csupán 145 tagja volt 444 üzletrésszel, míg jelenleg 275 tag van 1378 üzletrésszel, á 40 pengő, befizetve: 35 376 pengő. A szövetkezet elnöke: Szmilek Márton, ügyvezetője: László Gusztáv és 7 igaz-gatósági, valamint 4 tagú felügyelöbizottság intézi a Hitelszövetkezet ügyeit. A község kereskedelmi tényezője az Oroszlány és Vidéke Fogy[asztási] és Értékesítő Szövetkezet. Altruista alapon működő szövetkezet, kizárólag a helyi és környéki gazdatársadalom szükségleteinek ellátására és termésfeleslegeinek legjobb áron való értékesítésére alakult 1909-ben 131 taggal, 3540 korona alaptőkével. Alapítója: Csengei Gyula igazgató-tanító volt. Jelenlegi taglétszám: 279 tag 782 üzletrésszel, á 4 pengő. A szövetkezet elnöke: Szmilek Márton, könyvelője: László Gusztáv közs[égi] jegyző-gyakornok. Három igazgatósági és 12 felügyelőbiz[ottsági] tag intézi a Szövetkezet ügyeit.
A kisipart 27 kisiparos képviseli és pedig 12 csizmadia, 4 kovács, 3 bognár, 1 asztalos, 2 kőműves, 1 ács, 1 pék, 2 borbély és 1 cementkészítő. Nagyobb ipartelepei a községi szeszfőződe és 3 vízimalom.
Közoktatásügyi intézetei 1 ev. népiskola 3 tanerővel, 1 uradalmi r[ómai k[atolikus] iskola és 1 községi gazdasági továbbképző iskola 1—1 tanerővel. Ezenkívül 1 községi óvoda is működik. Az ág[ostai] ev[angélikus] iskolát az Egyházközséggel egyidőben alapították, de kezdetben csak 1 tantermes, 1 tanerős volt, és 1860-ban, a tagosítás alkalmával lett újonnan felépítve a jelenlegi modernül felszerelt 3 tanerős iskola, amelyre nagy szükség volt, mert Oroszlány község zöme ág[ostai] ev[angélikus] hitvallású. Az iskola igazgatója: Kozár László igazgató-tanító, kántortanítója: H. Aradi István, osztály tanító: Csengei Lenke. A 16 tagú presbitérium intézi úgy az egyház, mint az iskola külső ügyeit.
Kulturális intézménye az Ág[ostai] Ev[angélikus] Ifj[úsági] Egyesület. Droppa Sámuel lelkész alapította meg az Ifj[úsági] Egyesületet 1935-ben, és jelenlegi elnöke is, a ma már tekintélyes számú egyesületnek, mely az ifjúság egyházi és erkölcsi, valamint kulturális nevelés célját tűzte ki maga elé. Ifjúsági elnök: Schwarz Márton és alelnöke: Kozár László ig[azgató]-tanító. A községben működő Népmüvelödési Bizottság a község hazafias és kulturális fellendítését tűzte ki célul, amikor megalakult, fiókját képezve az Országos Faluszövetségnek és évenkint 20—22 előadás keretében fejti ki működését. Elnöke: Farkas Pál főjegyző, ügyvezető elnöke: Kozár László igazgató-tanító, jegyzője: Bálint Imre aljegyző, pénztárosa pedig: Kocsinszky Márton. A Legeltetési Társulat a község állatállományának legeltetésére alakult 310 hold legelővel, ahol a Társulat tulajdonát képező két tenyészbikán kívül kb. 500 szarvasmarha számára van legeltetési lehetőség. Elnök: Viczena Pál, pénztáros: Szedlák Mihály, jegyző: Farkas Pál főjegyző, azonkívül 6 választmányi tag intézi a Társaság ügyeit, amely egy tehenest és egy kanászt is foglalkoztat. Erdöbirtokosság. A tagok faszükségletének ellátására alakult, 162 hold * erdőbérleten. Elnök-gazda: Viczena Pál, pénztáros: Szedlák Mihály és 6 tagú választmány képezi a tisztikart. A Faluszövetség a községben népkönyvtárt tart fenn. A község piaca Tata és Tatabánya, vasútállomása a Bánhida—pápai vasútvonalon fekvő Kecskéd, vagy Környe. Postahivatala helyben. A körorvos 7,5 km-re Környén lakik, ott van a legközelebbi gyógyszertár is. Községi bába helyben. Legközelebbi kórház Esztergomban és Székesfehérváron van. Kútvize rossz, artézi kútja nincs.
*
Berényi, 1965
*
Elmélkedés a falu-város átmenetről, 16-17. oldal
*
Az oroszlányi „boszorkány”, 196-198. oldal
*
Mokri Pál oroszlányi tanácselnök portréja, 216-221. oldal
Mokri Pál 1923. június 1-jén született Bánhidán (ma Tatabánya városrésze). Apja uradalmi kovács volt. Négy polgári osztályt végzett, majd kereskedő tanuló volt az oroszlányi fogyasztási szövetkezetnél 1944-ig. Katonai szolgálatra vitték. 1944 decemberében, Dániában esett angol hadifogságba. 1946 márciusában tért haza, 1950-ig korábbi munkahelyén dolgozott, a földművesszövetkezet üzletvezetője volt. 1948-ban lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Szakérettségi vizsgát tett, majd 1949-től a Lenin Intézet hallgatója lett, elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet, ahol dialektikus történelmi materializmus oktatótanár képesítést szerzett. 1955 júliusától az Oroszlány Városi Tanács elnöke volt. 1966. július 3-án megválasztották az MSZMP Komárom Megyei Pártbizottságának titkárává, majd 1975. július 4-től és 1980. július 1-ig az MSZMP Komárom Megyei Pártbizottságának első titkári tisztségét töltötte be. 1980. július 1-jén lett Komárom megye tanácselnöke. 1983 júniusában nyugdíjazták. Parlamenti képviselő volt 1958. november 15-től és 1975. április 11-ig; előbb a Hazafias Népfront Komárom megyei listáján, 1967. március 19-én Komárom megye 3., 1971. április 25-én Komárom megye 9. számú, 1980. június 8-án az 5. számú egyéni választókerületében szerzett mandátumot. Mokri Pál
Oroszlány, Mátyás király út, jobbra a Béke Szálló, 1963
