Hentesek és mészárosok Komáromban a két világháború között
A békediktátum aláírását követő évben tíz hentes és mészáros nevét ismerjük, akik saját házuknál végezték az állatok levágását és feldolgozását, meglehetősen szűkös körülmények között.[1] A városi állatorvos megállapításai szerint ezek a vágóhelységek nem voltak alkalmasak nagyobb állatok (szarvasmarha) feldolgozására. A feldolgozással járó bűz, a rengeteg légy kellemetlenséget okozott a lakosságnak, nem beszélve a minimális higiéniai szabályok megszegéséről, illetve a meglévő rendeletek be nem tartásáról. A szétszórtan fekvő húsvágóhelyeken az állatorvos által végzett húsvizsgálatok is lehetetlenné váltak.[2] Nem csak a fent említett problémák, hanem Komárom város lakossága-, és a húsfogyasztás is rohamosan növekedett. 1920-ban a déli városrészen a lakosság létszáma nem érte el a négyezret. Alapy Gáspár polgármester tíz évvel későbbi, a belügyminiszterhez írt levelében a város lakosságát már tízezer főre tette. A Komáromban levágott állatok-, és az ipart kiváltó hentesek és mészárosok száma a nagy gazdasági világválság kitöréséig megduplázódott.[3] A városban és környékén (Pusztamonostor, Kisszőny) a két világháború között összesen 38 hentes és mészárost írtak be az iparlajstromba. Voltak akik csak 1-2 évig gyakorolták hivatalosan a szakmájukat, sokan a Gyár utcában és az Igmándi úton jegyeztették be telephelyüket. A háború után csak páran folytatták tevékenységüket.
1. Ábra: MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj. Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 2470/1927.; 4335/1928.; 109/1932.; 1072/1934.; 1287/1938.
[1] MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj, Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 2665/1921. ( 1. Hansmann József- Igmándi út;2. Lestár István-Igmándi út;3. Kiss Pál-Igmándi út; 4.Jalsovszky Ödön-Igmándi út; 5. Podhorszky János- Igmándi út; 6. Pethő István- Ország út; 7. Horváth Ferenc-Gyár utca; 8. Soós Gyula- Gyár utca; 9. Ulrich János- Iskola Utca; Ötv. Mórocz Gáspárné- Ország út)
[2] MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj, Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 2019/1933.
[3] MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj, Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 1930. Alapy Gáspár levele a Belügyminiszterhez.
A közvágóhíd első tervei már 1921-ben elkészültek, de az építkezés még majdnem két évtizedet váratott magára. Elsősorban két probléma szabott gátat a megvalósításnak. Az egyik, hogy a város nem tudott az építkezésre minden szempontból alkalmas helyszínt kijelölni, a másik problémát az okozta, hogy nem tudták eldönteni milyen nagyságú és felszereltségű épületet húzzanak fel. Először a Duna-partra terveztek egy közepes nagyságú vágóhidat, de odavezető út hiányában ezt elvetették. Felmerült a katonai kórháztelep kápolnájának átalakítása is, de a lakosság közelsége miatt ezt a tervet is feladták. Később a hengermalom raktárépületének átalakítása került napirendre, ezt közegészségügyi és gazdasági okokból szintén elvetették.[1] A harmincas évek elején sikerült a honvédigazgatás kezelésében lévő, az Úri (ma:Sport) utcától délre fekvő területet megvásárolnia a városnak. A melléképületekkel kibővített terveknek ez a terület túl kicsinek bizonyult, ezért még egyszer 300 négyzetöl nagyságú területet kellett vásárolni.[2] Az 1933-ban elkészült tervek vágócsarnok, istálló, iroda és őrlakás építéséről szóltak.[3]
2. Ábra: http://felnemet.hu/wp-content/gallery/regi-mestersegek/hent01.jpg u.e.:2018. 06.22.
[1] MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj. Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 1426/1933.
[2] MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj. Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 6463/1930.
[3] MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj. Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 294/1933. tervrajzok
3. Ábra: Az elkészült vágóhíd épülete.
A megvalósításhoz a város 60.000 pengő kölcsönt vett fel. Az 1937-ben kezdődő építkezés 1939-re fejeződött be, de az első próbavágást már 1938 szeptemberében megtartották.
4. Ábra: Komárommegyei Hírlap 1938.09.24.5p
5. Ábra MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj. Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 1426/1933. Iroda és őrlakás tervrajza
6. Ábra: MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj. Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 3890/1926
7. Ábra: MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj. Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 3890/1926.
8. Ábra: MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj. Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 3890/1926.
9. Ábra: MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj. Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 3890/1926.
Az 1937-ben megjelent és elfogadott Komárom szabad királyi megyei város közvágóhídi szabályrendelete szerint a közfogyasztásra szánt szarvasmarhát, bivalyt, bárányt, kecskét és sertést illetve a magányfogyasztásra szánt szarvasmarhát és bivalyt csak a vágóhídon lehetett levágni. A vágóhíd személyzete a húsvizsgálatot végző állatorvosból, a húsvizsgálatok után járó adókat és a fogyasztási adókat beszedő adóellenőrből, a vágóhídi őrből illetve a szükséges segédszemélyzetből állt. A levágásra szánt állatokat április 1-től szeptember 30-ig 7-12 óráig, október 1-től március 31-ig 8-12 óráig szabadott behajtani a vágóhíd területére. Kivételt képeztek a külön engedéllyel rendelkezők illetve a kényszervágásra vitt állatok. A vágóhídra behajtott állatokat istállókban és ólakban helyezték el. Az állatokat csak vágási napokon lehetett levágni heti három alkalommal. Törvényes munkaszüneti napokon, vasárnaponként és ünnepnapokon a szúrás és vágás szünetelt. A bevitt friss hús és a helyben levágott állatok után húsvizsgálati és vágóhídi díjat kellett fizetni.[1] 1938-ban egy kiló sertéscomb 1 pengő 80 fillérbe, míg egy kiló borjúcomb 2 pengő 20 fillérbe került a városban.
10. Ábra: Komárom megyei Hírlap 1938.09.17.2p.
[1] MNL KEML Fióklevéltár, V.105. Komárom Thj, Szabad Királyi Város Polgármester Hivatal Mérnöki hivatal iratai. 3. doboz 2936/1937. Vágóhídi szabályrendelet
Komáromban és környékén (Pusztamonostor, Kisszőny) a két világháború között összesen 38 hentes és mészárost írtak be az iparlajstromba. Voltak akik csak 1-2 évig gyakorolták hivatalosan a szakmájukat, sokan a Gyár utcában és az Igmándi úton jegyeztették be telephelyüket. A háború után csak páran folytatták tevékenységüket.
A második világháborúban az 1944 októberi amerikai légitámadások alkalmával a vágóhíd is bombatalálatot kapott és megsemmisült. 1946-ban a vágóhíd területén fekvő kisebb helységet alakították át, ez azonban a fokozódó követelményeknek már nem felelt meg. 1952-ben a vágóhíd dolgozói önkéntes munkával felépítettek egy 60 négyzetméteres épületet.[1] Végül az 1960-as évek második felében rendezte a város az ezzel kapcsolatos problémákat és új korszerű vágóhidat 1967-ben adták át.
11. Ábra: http://barbacs.network.hu/kepek/munkaval_kapcsolatos_kepek/hentesek U.e. :2018. 06.22
12. Ábra: http://www.haon.hu/vamospercsen-keszult-regi-kepek/2811467 U.e.: 2018.06.22
[1] Komárom Megyei Dolgozók Lapja 1952.05.01.
13. Ábra: http://www.fortepan.hu/?tags=&x=0&y=0&view=query&lang=hu&q=hentes U.e.:2018.06.22.
14. Ábra: http://www.fortepan.hu/?tags=&x=0&y=0&view=query&lang=hu&q=hentes U.e.:2018.06.22.
15. Ábra: https://www.flickr.com/photos/monte_nevado/4655704518 U.e.:2018.06.25.
A hentesek és mészárosok részletes adatait IDE KATTINTVA tekinthető meg
A táblázat:
Új hozzászólás