Ezeket a színükről csak „kékcédulának” nevezett nyomtatványokat nagy számban töltötték ki hamis adatokkal, majd kiosztották beavatott kommunista káderek között, akik azután szavazókörről-szavazókörre járva több helyen is megkíséreltek leszavazni pártjukra. Tekintettel a rossz szerevezésre és arra, hogy a rivális szociáldemokraták a választási csalásról értesülve hajtóvadászatot rendeztek a hamis szavazókra, sokan lebuktak, így e csalási kísérlet kudarcba fulladt, s oly nagy port vert fel, hogy azóta is „kékcédulás” választásként emlegetik az 1947-eset.

            A csalások mértékéről sokáig csak becsült adatok keringtek a szakirodalomban, de az országban elsőként épp a mi levéltárunkban számoltunk utána annak, hogy mennyi szavazót zártak ki a választójogból és valójában mennyi hamis szavazatot adhattak le. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ugyanis önálló választókerület volt és választási iratai szinte hiánytalanul fennmaradtak.

            A feltárt adatokból két fő következtetés volt levonható. Egyrészt a választások előtt sokkal több embert (megyénkben mintegy tízezerötszáz főt) zártak ki a szavazójogból, mint ahány hamis szavazatot leadtak a választáskor (kevesebb, mint ezerhatszázat), így az összeírás sokkal jelentősebb csalásnak tekinthető, mint a kékcédulás visszaélés. Másrészt elmondhatjuk, hogy a csalások mértéke együttesen sem befolyásolta döntően a választások végeredményét, csak a Magyar Kommunista Párt győzelmének mértékét növelték, ezek révén több jutalommandátumhoz jutottak. Ugyanakkor az egész társadalom előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunista párt törvénytelen eszközöktől sem riad vissza a hatalom megszerzése érdekében. A politika későbbi alakulását, a Rákosi diktatúra kiépülését pedig nem a kommunisták parlamenti mandátumainak száma, hanem sokkal inkább a nagyhatalmak hidegháborús erőviszonyai határozták meg.

            A választások hetvenedik évfordulója alkalmából most közzétesszük a Magyar Kommunista Párt kampányát szolgáló karikatúra újságot, mely Mezőtúr város 1947-es választási iratai között maradt fenn. (A címlapon még láthatóak az egyik szavazóköri bizottsági tag ceruzás számításainak nyomai is.)

Összeállította: Csönge Attila főlevéltáros

Választási csalások 1947-ben

A választókerületi források elemzéséről született részletes tanulmány, mely évkönyvünkben jelent meg, az alábbi linken érhető el:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/JNSM_Ek_25/?query=cs%C3%B6nge%20attila%20nehogy%20a%20reakci%C3%B3%20idej%C3%A9ben%20%C3%A9szrevegye&pg=434&layout=s